Vita:Bethlen Gábor Kollégium

Ez a szócikk témája miatt az Erdély-műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Bővítendő Ez a szócikk bővítendő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Nagyon fontos Ez a szócikk nagyon fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: Hkoala (vita), értékelés dátuma: 2015. szeptember 1.

Erdéllyel kapcsolatos szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

javaslat

A gyulafehérvári korszakhoz tisztelettel javaslom ezt a szöveget, valamint az irodalmat. Patakiensis ^vita 2008. december 26., 18:51 (CET)

1622 májusában a kolozsvári országgyűlés elfogadta az Academicum Collgeium seu Gymnasium Illustre alapítását. A kezdeményező Bethlen Gábor fejedelem célja az volt, hogy a költséges külföldi egyetemek helyett az országban neveljen értelmiségieket. Bethlen az intézményt egyetemmé kívánta fejleszteni, de végül csak a teológiai fakultás szerveződött meg. A fejedelem a kollégium használatába adta saját nagy értékű könyvtárát. 1629-ben, kevéssel halála előtt, Bethlen fejedelem jelentős birtokadománnyal biztosította a kollégium számára az anyagi alapot, amelynek segítségével az elkövetkezendő három és fél évszázadon át lehetővé tette az akadémia működését. Kollégiumi típusú intézmény volt, ami azt jelenti, hogy a főiskola mellett közép- és alsó fokú tagozata is volt. Tekintélyének megerősítése végett a fejedelem Németországból is hívott neves tanárokat. Martin Opitz és Philipp Ludwig Piscator ugyan csak rövid ideig maradt, de Johann Heinrich Bisterfeld és Johann Heinrich Alstedt haláláig itt tanított, valóban főiskolai szintre emelve az intézményt. A tatárok Gyulafehérvárt 1658-ban elpusztították, áldozatul esett az akadémia épülete is. Apafi Mihály fejedelem 1662-ben Nagyenyedre áthelyezte (Bethlen Gábor Kollégium). Apafi a helyreállított épületben adott helyet 1672-ben az elűzött Sárospataki Református Kollégiumnak. Az uralkodó 1716-ban a császári katonaság számára elvette az épületet, melyet kaszárnyává alakítottak. Az iskola Marosvásárhelyre távozott.

1653-tól a kollégium egykori diákja, a később híressé vált Apáczai Csere János rövid ideig tanári tevékenységet folytatott az intézményben.

Irodalom

• P. Szathmáry Károly: A gyulefehérvár-nagyenyedi Bethlen-főtanoda története. Nagyenyed, 1868.
• Váró Ferenc: Bethlen Gábor kollégiuma. Nagyenyed, 1903.

válasz

Kedves Patakiensis! Nyugodtan írd be a szöveget és a felhasznált forrást a cikkbe, ez nem válik a cikk kárára, sőt! – Hkoala 2008. december 26., 18:59 (CET)