Vita:Berkenye (település)

Ez a szócikk a következő műhely(ek) cikkértékelési spektrumába tartozik:

Magyar településekkel kapcsolatos szócikkek (besorolatlan)

Ez a szócikk témája miatt a Magyar települések műhelye érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: ismeretlen

Magyar településekkel kapcsolatos szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Földrajzi témájú szócikkek (besorolatlan)

Ez a szócikk témája miatt a Földrajzműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: ismeretlen

Gazdaság

A község azon a vidéken fekszik, ahol hagyományosan fontos kenyérkereseti mód a málna (és egyéb gyümölcsök) termelése. Berkenyén 1996 óta magas minőségű biogyümölcstermeléssel is foglalkoznak és több európai országba exportálnak gyümölcsöt.

Önkéntes szövetkezet

1992-ben a berkenyei málnatermelők szövetkezetet hoztak létre, 1994-ben 62 millió forint beruházással, állami támogatással hűtőházat építettek a volt baromfitelep helyén, ami biztonságosabbá tette a málnaüzletet, hiszen a feldolgozás is a termelők kezébe került. A hűtőház kezdetben 16, 2006-ra 47 berkenyei lakosnak adott munkát. A hűtőházat 1998-ban és 2005-ben is bővítették, gyümölcsfeldolgozó kapacitása 800 tonna fölé nőtt.A feldolgozott gyümölcs legnagyobb része málna, a többi szeder, ribizli, kajszibarack és szilva.

Borús kilátások

A málna termelői ára 1995 és 1998 közt csúcsokat ért el, egy kilogrammért 380 forintot is megadtak. Azóta azonban az ár folyamatosan csökkent, 2005-ben 230 forint volt. A helyiek arról panaszkodnak, hogy Ukrajna, Románia és Bulgária olcsó munkaereje túl csábító a külföldi vásárlóknak, a magyar termelés pedig drasztikus csökkenést mutatott az elmúlt években, a viszonylag kis területen dolgozó málnatermelők pedig kimaradnak a hazai földalapú és egyéb támogatásokból. „Miután egyre nehezebb talpon maradni, tavaly minden ötödik termelő felhagyott a málnával, a töveket kivágta, a földet befüvesítette vagy lucernát vetett bele. Ha nem lesz változás, öt év múlva nem lesz bogyósgyümölcs-termesztés Nyugat-Nógrádban” – mondta 2006-ban Schmidt Józsefné, Berkenye polgármestere.