Ugrás a tartalomhoz

Vita:Berger Dezső

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Totheniko1993 6 évvel ezelőtt

A Gonda Henrik és neje háza. I. ker. Batthyány utca 26. (1911 körül) kapcsolatban érdeklődnék hogy honnan vannak az adatok? 'Budapest 100 2018 kiadvány, Felelős kiadó: KÉK-Kortárs Építészeti Központ' szerint a: Tervező: Benedek (Berger) Dezső. Építés éve: 1911. Építtető: Hoffmann Alfréd és Csillag József. - – Globetrotter19 vita 2018. augusztus 13., 11:30 (CEST)Válasz

Kedves Globetrotter19! Vártam a kérdést, mert én is olvastam az említett könyvet, ahol az épületet valóban Benedek Dezső műveként említik. Én Benedek Dezső életművének kezdtem először alaposabban utánajárni. Ő Berger Dezső néven született, azonban 1893-ban magyarosította a nevét Benedekre és ekkortól kezdve Benedek Dezsőként használta. (Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1893, 1. (22. sor). BM rendelet: 63833/1893. Ennek kivonata a Magyar Családtörténet-Kutató Egyesület névváltoztatási adatbázisában is fellelhető.) Az Arcanum folyóirat-adatbázisában nagyon sok helyen találkozhatunk Benedek nevével, hiszen elég tevékeny építész és várospolitikus volt. Az Építő Ipar 1911. 12. 10-i számánál (35. évf. 50 sz.), az 527. oldalon lettem először figyelmes arra, hogy, míg Friedrich Jakab Röppentyű utca 1578. hrsz. építkezésénél Berger Dezső a tervező neve, ugyanazon az oldalon, lentebb a Népszínház utca 16. átalakításnál Benedek Dezsőt olvashatunk. A Hegedűs Gyula utca 36. számú ház falán látható is Berger Dezső építész márványtáblája, ami indokolatlan abban az esetben, ha az építész már 1893-ban nevet változtatott. Aztán rátaláltam arra, hogy a BME évkönyveiben is szerepel egy Berger (később Benedek) Dezső, valamint külön egy Berger Dezső. A két építésztől ismerünk online elérhető terveket is. A Szív utca 42. számú ház – melyet szintén Benedek művei közé sorolnak – tervein látható szignó Berger Dezső aláírása ez a terv a Negyvenkettő Szív utca Facebook oldalán megtalálható. Benedek Dezsőtől is találtam szignót, ami pedig ebben, a Budapest100 keretein belül közzétett dokumentumban szerepel a Bosnyák utcai Benedek-épület tervén: http://docplayer.hu/17607280-A-xiv-bosnyak-utca-1-a-tortenete-keszult-a-budapest-100-2015-os-programjahoz.html. A két szignó nem egyezik, tisztán kiolvasható egyiken a Berger, másikon a Benedek vezetéknév. (A két épület egyidős! 1913-1914) Megtaláltam mindkét építész halotti anyakönyvét is, Benedek építész 1869-1932, Berger építész 1886-1938 közt élt. így már biztos, hogy nem szabad azonos személyként kezelni a két alkotót. Sajnos észre kellett vennem, hogy összekeveredett a két életmű. Még nem volt alaposabb feltárási kísérlet az életművekre (szakdolgozat, monográfia), csak egy-egy épülettel foglalkoztak a Budapest100 keretein belül, Benedek Dezső kapcsán. Az Építő Ipar folyóirat segítségével kezdtem szétválasztani a két életművet. Ennek alapján például a Szív utca 42. (mint a szignó is sejteti, illetve az Ép. Ip. 37. évf. 48. sz. 1913. 11. 30., 528. o.) Berger munkásságához tartozik, a Jégverem utca 6. sz. épület egyértelműen Berger Dezső műve (Ép. Ip. 35. évf. 25. sz. 1911. 06. 18., 259. o.), akárcsak a Csáky (Hegedűs Gyula) utca 36. (Ép. Ip. 34. évf. 50. sz. 1910. 12. 11., 503. o.). A Budapest100 könyv egybevonja a két életművet, egy emberként beszél Berger Dezsőről és Benedek Dezsőről. A Gonda-házról konkrétan nem találtam anyagot, de az az épület is ebbe a sorba illeszkedik, megnézve az épület díszítményeinek stílusát, a portál kiképzését, ami atlaszaival (a kapu fölött található relief kivételével) szinte teljesen megegyezik a Jégverem és a Hegedűs Gyula utcai házakkal. (Az oldalra ezért is töltöttem fel a portálokról fotókat.) Az általam eddig kikutatott anyag alapján (különböző szignók, névváltoztatás, engedélyezési dokumentumok, folyóiratok) merem azt állítani, hogy a Gonda-ház is a Berger-életműbe tartozik. Üdvözlettel: Totheniko1993 vita 2018. augusztus 13., 17:34 (CEST)Válasz
Kedves Totheniko1993! Igen az biztosnak tünik, hogy két emberről van szó, csak az a furcsa a Batthyány utca 26-tal kapcsolatban a Budapest 100 (Hennel Zsófi kutatás) nemcsak az építész nevének ad meg mást, de a nem említ semmiféle Gonda nevűt sem az épülettel kapcsolatban. Én a helyszíni fotók alapján elég sok nevet leírtam lásd [1] és itt se szerepel semmiféle Gonda nevű. Üdvözlettel: -- Globetrotter19 vita 2018. augusztus 13., 18:06 (CEST)Válasz
Kedves Globetrotter19! Én külön ennek a háznak a történetét nem kutattam, tehát az építtető kilétében, illetve az építés időpontjában bizonytalan vagyok. A Budapesti Czím- és Lakjegyzék szerint az épület, illetve annak elődje 1910-ben Freiberger Sámuelné, 1911-ben Özv. Friedler Károlyné, 1912-ben a Hoffmann Alfréd és Csillag József cég, 1913 és 1916 között pedig Dr. Gonda Henrik és neje tulajdona volt. Ezért említettem Gonda-házként az oldalon. Természetesen, ha biztosabb információk vannak az építtetőről, akkor szívesen korrigálom. Gondáékat nem, mint építtetőt, hanem mint tulajdonosokat neveztem meg, hiszen a többiekhez képest hosszú ideig tulajdonosai voltak a háznak. Megmondom őszintén, még az a problémám, hogy az Építő Ipar 34. évf. 29. sz. 1910. 07. 17., 294. oldalán a házhoz tartozó korabeli helyrajzi számon (2878) Özv. Friedler Károlyné építési engedélyének kiadásáról olvastam, ekkor azonban az építész Fodor Gyula. (A Fodor-életműbe azonban nehezen lehet belekapcsolni a stílusa alapján az épületet, Berger Dezsőébe annál inkább.) Üdvözlettel: Totheniko1993 vita 2018. augusztus 13., 19:53 (CEST)Válasz