Vita:Bebóra

Erre semmilyen héber forrásom nincsen, de még ötletem se. (Maga a b-b-r gyök nem létezik. Van ugyan a sumerben egy BABBAR, ami a KU.BABBAR-ban ezüstöt jelent, de sztem az nem igazán jöhet ide.) Nem lehet, hogy a Debóra egyik alakja? – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. november 4., 12:55 (CET)

Én is kapásból erre tippeltem... Esetleg vmi kölcsönszóból nem jöhet, mint a Zsuzsanna? (s-s-n gyök van amúgy?) – Alensha ^sms 2009. november 4., 13:20 (CET)

Még nézem. szólok ha meglesz. Milyen kölcsönszóra gondolsz konkrétan? – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. november 4., 13:32 (CET)

bbr (babar) gyök a szírben van: a) to adopt, b) panther, tiger, de ez aligha jöhet ide. Nem találok kölcsönszót, mert a sum. KU.BABBAR = akk. kaszpu = héb. keszef = arám kaszp(á) = pénz/ezüst, tehát ez nem jött át eredetiben. • Zsuzsannára nekem azt adja, hogy sššn és šôšĕn, by Erman. És "any lily-like flower", ami sztem korrekt. Kell legyen valahol egy ššn vagy sšn gyök Grapowba, mert a sššn nekem gyanúsan sok (kauzatívnak tűnik, ami főnévnél értelmetlen). Megnézed? – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. november 4., 13:50 (CET)

Lemaradt: héberben van Súsán / Sósán / Sósánná - előbbi Szúza, két utóbbi a liliom. Nem önálló gyök. Sztem tisztán egyiptomi. Hogy Szúzával mi a helyzet, azt nem tudom. (ehhez pestre kék zarándokolnom a ó-Geseniusért) – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. november 4., 13:57 (CET)

sššn a régebbi alak, sšn az újabb. jó egyiptomi szóhoz ennek is szótárnyi jelentése van, lótuszvirágot jelent, illetve azt a lótuszt is, amiből a Nap született, illetve mindent, ami lótuszformájú, meg egy rakás növénnyel kapcsolatos dolgot, amit lusta vagyok most megnézni a német szótárban; szerepel mellette a kopt alak (ωΝ, S helyébe kopt S-t képzelj, csak nincs a karakterkészletben), itt már 'liliom' értelemben, meg a héber, amit nem tudok leírni, de úgyis tudod. kauzatív főneveknél tényleg nincs („okozom, hogy lótusz legyen”? :)

azon gondolkodtam, beírjam-e a Zsuzsannához a hieroglifáját, hogy végtére is ebből ered, ha már a hébert beírtad mindenhová :D ja, amúgy olvastam valakinél, hogy a Mária név meg a mrỉỉ.tből eredhet, ennek lehet vmi valóságalapja? mert a héberben asszem valami 'keserű' jelentésű szóból eredeztetik, de egyrészt ki nevezné el keserűnek a gyerekét, másrészt meg a zsidók Mózest is kimagyarázták :) csak nem túl hihetőtől olvastam, asszem, Osman volt az (nem tudom, ismered-e, olyasmit képzelj el, mint a sumérmagyarok, csak egyiptomiban...) – Alensha ^sms 2009. november 5., 00:20 (CET)

Persze hogy írjad. Sztem nem kérdés. :) • A m-r → mór (mwr), máráh (mrh), merí (mrj), márar (mrr) közgyök és sztem eg.-ban is uezt jelentheti. A keserű itt nem feltétlen negatív (majd hozok példát). Egy időben divat volt mindent eg.-ból magyarázni, aztán volt arab-korszak is... :)• Osman-pajtit csak belepillantás erejéig volt szerencsém. :) Sajn már messziről megérzem a szíriuszi dolgokat. :) A kimagyarázással meg vigyázzunk, kollegina, mert ugye több dolgok vannak földön és égen... (szegény Mózes, amúgy is, mit vétett neked?) :-)) (rem olvasható, megint a szemem vacakol) mejd fel kell tenni a kopt fontokat lassan – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. november 5., 00:44 (CET)

Még mielőtt lecsapod a nagyon magasan feladott labdát, leesett az eg.-i mrjj. :) – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. november 5., 01:01 (CET)

Mózes semmit, de a tengerek önkényes szétválasztgatását környezet- és fáraóvédelmi okokból ellenzem. Kopt font az angolban sincsen, csodákra meg Tgr se képes (vagy csak még én nem láttam.) – Alensha ^sms 2009. november 5., 01:03 (CET)

S akkor még szemet hunytál a 10, környezetvédelmileg igen aggályos csapáson. :) • Márpedig vhogy meg kell old, mer ezeket gif-ből bemásolgatni nem szerencsés. Angolok meg igénytelenek. ;) – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. november 5., 01:14 (CET)

Megoldás Mirjámra: márar - keserűnk lenni, ebből mór (mwr) - mirrha. És akkor készen is lennénk. :) Ez így már jó, nem? És elég nőies is. Egyébként a névben az m-et nem lehet sehogysem értelmezni. Lehetne mirrhájuk (-ám = pl/3m suff.), vagy az úgynevezett "kiterjesztett mem" (legyen a neve mem extensionis, nagyon bírom az enigmatikusan semmitmondó latin terminusokat ;), amit főleg az ugaritiból adatoltak és akkor utána vissza a héberben is megtaláltak sokat, csak itt nem világos, hogy a jelentés mire terjeszkedne ki. :) • Amúgy azt sem szabad elfelejteni, hogy mindez egy nagy nyelvcsalád, tehát nyilván van egy réteg, ami megvan mindkettőben. Lehet, hogy ilyen a sššn. • Mózest "(vízből) kihúzottnak" értelmezi a biblikus etimológia, mert a másá (mšh) kihúzást jelent, annak ellenére, hogy a név (móse) part. akt. és kihúzó-t, aki kihúz jelent. (A kihúzott pass.part. lenne: mású). – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. november 5., 11:16 (CET)

A mirrha már jó :) A Mózes elég nyilvánvalóan az egyiptomi mosze változata, többektől is hallottam, amit írtál, plusz miért kapott volna héber nevet, ha az egyiptomiak közt nőtt fel? – Alensha ^sms 2009. november 5., 20:14 (CET)

Megfordítom: A "mose" túl nyilvánvalóan a "mosze" változata. És mért ne kaphatott volna? Egyébként mi lenne a jelentése önmagában annak, hogy mosze? Született? Ez névként nem áll meg. :) – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. november 5., 20:29 (CET)

Gyermeket is jelent, valamint a Thotmesz, Amenmosze, Ramosze meg rengeteg más gyakori név rövidülése. – Alensha ^sms 2009. november 6., 01:15 (CET)

Az eredeti héber gyök mšj. Ez megfelel neki? – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. november 6., 02:51 (CET)

ms, msj és 'msw is szerepel a Persönennamenben. – Alensha ^sms 2009. november 6., 03:14 (CET)

Akkor még egy nekifutás. :) Van nekem is három gyököm (csináltam, mert irígy voltam, hogy neked több van ;) : mš, mšj, mšw, ez a három lett egy a mšh-ban. Neked is három, ms, msj, msw. Tiéd gyerek, születni, stb., enyém kihúzni (csak 3x és csak vízből + Mózes neve), tehát közük nincs egymáshoz. (Hacsak nincsenek neked is mš- gyökjeid...) Mert az oké, hogy kézenfekvő, hogy a ms--ből ered, csak nincs megoldás a s/š cserére (és még senkinél nem is láttam). A 2 hb. sz-ből csak az egyik foglalt, tehát átvehették volna.

Mi van, ha két szó csúszott egymásra, mindkét ország felé az őnéki kedves orcáját mutatva? :) Pontozatlanul ugyanis kijön mindkét olvasat. Tehát 1. volt egy eg.-i neve, valamilyen ...meszú/meszí, gyermek, vkinek a gyermeke, aztán ennek lecsapták az elejét, mert már nem kellett. 2. Ezt a maradékot a héberek átfogalmazták mšj-re s lett belőle móše(j) (eredetileg j-vel lenne, de a szóvégi félhangok itt szinte mind leestek), majd móše. Ez a variáció hogy tetszik? Egyiptom is megkapja a magáét, Izraelnek sincs követelése. – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. november 6., 10:16 (CET)