Vita:Batthyány család

A Batthyány család eredetére vonatkozó alábbi három – hivatkozás nélküli – mondat nem tényszerű (több pontatlanságot is tartalmaz):

„A család eredeti neve Kővágó Örsi család volt, és a Veszprém megyei Felsőörsről származtak. Nemességüket a honfoglalás korára vezették vissza. Kővágó Örsi György házasság révén 1398-ban megszerezte Battyán falut (a mai Szabadbattyán).”

• Jó lenne tudni honnan származik ?! - Cs-mester ^vita 2013. szeptember 25., 19:21 (CEST)

A név kiejtése

Ezt a logikai bakit meg tudná valaki cáfolni? „Így tehát a név utolsó két betűje külön értelmezendő: n + y = [nyi].” [1]
Hogyan lett a battyániból nyi? Tett ellene valamit a család? Vagy a nyelvművelés? Vagy valamelyik Battyán község? Capras Dávid ^vita 2014. október 13., 16:37 (CEST)

Hát, ha csak a névnél maradunk

Hívhatnánk máshogy is a Batthyány családot: pl. Bathani, vagy esetleg Szőke, vagy netán még Kis(s)-nek is. A 15. század elejétől az oklevelekben általában a de Bathyan alak szerepel. Igazándiból szerintem Zeuke kellene, hogy legyen, ugyanis a nevezetes család Nicolaus Zeukétől származik.

Szőke Miklóst, 1362-ben említik először mint polgárdi (Fejér megye) birtokost, Nicolaus litteratus dictus Zeuke de Pargary formában. A valószínűleg nem nemesi származású Szőke Miklós és Kővágóörsi Katalin fia volt a szócikkben is említett Kővágóörsi Kis (Parvus dictus) György. A Kővágóörsi család – a Batthyányak örsianus (Örs vezértől eredeztetett) származtatásával ellentétben – a Rátót nemzetség egyik oldalágából ered. A Kis-nek mondott Györgyöt 1383-tól tudjuk az oklevelekben nyomon követni. 1387 előtt kötött házasságot Gutori Katalinnal, aki már felmenői révén battyáni birtokrészeket is hozott magával a házasságba. György mester, később 3000 forintért vette zálogba – Zsigmond magyar királytól – a Lackfiaktól hűtlenség miatt elvett Fejér megyei Csabja, Battyán, Polgár és a Somogy megyei Zamárd birtokokat. A király 1397. júniusában 5800 aranyforintért hagyta Kis Györgynél az említett falvakat (tributo in eadem Bathan exigi…). De az 1398-as, Esztergomban kelt újabb adománylevélben az összeg már 7300 forint, a véglegesnek tekinthető kiváltságlevél 1399. augusztus 12-én kelt.

A szlavóniai Szentjakabot 1401 januárjában kapta György mester, egy a szentjakabi királyi hospeseknek és jobbágyoknak szóló oklevél nevezte először a battyáni birtokra utaló előnévvel. A de … tipúsú előnevek a de genere korszak után a nemeseknél voltak használatosak és minden esetben a nemes birtokára utaltak – megkülönböztetésül az alacsonyabb társadalmi státuszt jelentő dictus … és későbbi (15. századi) i-képzős nevektől. A nemesi előnevek családnévvé válása már a 14. században elkezdődött, ami gyakorlatilag az előnév örökölhetőségét jelentette. A nemesi családnevek i-s és y-os alakja tekintetében kezdetben az i-s alak volt a jellemző. Ekkor még olyan, mint helyesírási szabály nem létezett – az éppen használatos alak az oklevél kiállítójától függött. Az írásmód kötelezővé válása jóval későbbi, 19. század végi, vagy inkább 20. század eleji. A kezdetben általános i-s családnév alakot az y-os alak csak később váltotta fel, de vannak kivételek is: pl. az i-s alakot az erdélyi és felvidéki nemesek később is megőrizték. - Cs-mester ^vita 2014. október 14., 18:04 (CEST)