Vita:Az iszlám művészete

Ez a szócikk témája miatt a Középkorműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Jól használható Ez a szócikk jól használható besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Nélkülözhetetlen Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: 'heiM (vita), értékelés dátuma: 2016. január 5.

Középkori témájú szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

A szócikk megfelelő nyelvű párjai kiemeltek lettek a horvát, albán és macedón Wikipédián,
az onnan származó információkkal érdemes lehet kibővíteni a magyar lapot.

---

Mérföldkövek a cikk életútján

Dátum(ok: tól/ig)	Esemény	Eredmény

áthelyezés

Ezt a szakaszt átrakom ide, mivel a szöveg a bizánci művészetre vonatkozik. --Adapa 2006. december 31., 15:41 (CET)

A fényképen látható templom a Hagia Sophia, melynek rövid történelme megtalálható a wikipedia oldalain is(lásd: iszlám müvészet). Ezt mellékelem: Az első nagy templomot II. Konstantin – a városalapító Nagy Konstantin fia – építtette itt egy IV.századi kisebb (pogány) templom helyén. Az építkezés 360-ban ért véget, és az épületet Eudoxius pátriárka szentelte templommá. 404-ben megsemmisült, amikor június 20-án Aranyszájú Szent János püspök száműzésén felháborodott tömeg felgyújtotta. 415-re II. Theodosius császár újjáépítette. A Nika-felkelés 532-ben ismét lerombolta a bazilikát, melyet I. Justinianus felügyelete mellett 5 év alatt az alapoktól teljesen újjáépítették. A matematikus trallei Anthemius és az építész miletusi Isidorus nagy képzelőerővel és tudományos pontossággal dolgozott együtt az új terveken, hogy egy évszázadokig páratlan remekművet hozzanak létre. Úgy is szokták ezt az épületet definiálni, mint az összes ismert építészeti elem tökéletes szintézise. A templomot 537. december 27-én Menas pátriárka szentelte újjá. Földrengések 558-ban megrongálták (a főkupola is beomlott), de az eredeti terveknek megfelelően helyreállították 563-ra, akárcsak a 989-es és 1346-os években, újabb részleges beomlások után.

Külön szócikknek kiemeltem: A mecset kettéosztott téglalap alaprajzú, számos kapuja van, de nincs főbejárata. A fallal lezárt tér két egyenlőtlen részre oszlik. A kisebbik térben (előkertként) helyezkedik el a nyitott udvar, vízmedencéivel, és eredetileg négyzetraszterbe telepített (ma hiányos) fáival. Rituális kútépítény (itt végezték a rituális tisztálkodást). Ebből nyílóan óriási, félhomályba boruló oszopterem, számtalan oszlopsorral. A mecsetnek 800, különböző helyről begyűjtött (számtalan antik) oszlopa van, (s a területébe utólag beleépített gótikus katedrális helyén is ilyenek voltak eredetileg. Egyenes megvilágítást kapnak, és egymástól távol állnak.

Az iszlám építészet egyik fontos alapelve érvényesül itt: a kompozíció minden motívuma különféle értelmezési lehetőségeket nyújt, olyan rejtély, melynek több megoldása van. A vizuális benyomások nagy teret adnak az emberi képzeletnek, de ez az áttekinthetetlen gazdagság végül egyhangúságba fullad. A córdobai mecset oszlopai két sorban állnak egymás fölött, és ezért a boltívek is két sorba rendeződnek. Ezáltal bonyolult kereszteződő kompozíció jön létre: minden boltív az alatta lévő ismétlését jelenti, a többivel pedig zárt árkádsort alkot. Az építmény szakrális (építészeti) csúcspontját a gyönyörű, sztalaktit-kupolával fedett mihrab képezi.

Kép figyelmeztetés

A következő képeket törölték vagy törlésre jelölték a Commons-on. Mielőtt eltávolítod a képet a szócikkből ellenőrizd a Commonsbeli lapját a képnek, hátha időközben visszavonták, vagy hibát követtek el a törlésre jelöléssel. A kivett képet próbáld meg helyettesíteni egy másikkal.

Miután megoldottad a problémát, kérlek azt jelezd itt az üzenetet létrehozó sablon „|status=” sorában.

Ezt az üzenetet a CommonsTicker írta.

• Bibi Saint-Pol a(z) No source since/en törlési jelzést tette a(z) Image:Shahnameh3-5.jpg nevű képre: marking image as missing essential source information. If this is not fixed this image might be deleted after 7 days.(eltérés);
  

-- CommonsTicker 2007. január 18., 19:15 (CET)

Pontosítások

A mecset általában nem azonos a dzsámival, utóbbi alatt egy komplexebb egységet értünk. Nem csak emberábrázolás nincs, de állatábrázolás se, de ez sem általános (a közép-ázsiai, főleg szeldzsuk-kori, de indiai iszlám vallási épületekben is előfordulnak alakos stukkódíszítések, élőlényábrázolások). Bútorok is vannak a minbar mellett (ha a minbar bútornak tekinthető), pl. Korán-tartó, néha elég szép darabok, de kisebbfajta szekrények is, ruházatnak, stb). „Két dzsámitípus létezik: az arab és a török”. Ennél azért valamivel árnyaltabb a helyzet, ha csak az iráni, közép-ázsiai típusokra gondolunk, az ejvános kialakításokra. Az nem egy szakszrű építészeti megfogalmazás, hogy „Az ívek és az oszlopok ... néhol egész furcsán keresztezik egymást”. Ogodej ^Box 2009. augusztus 24., 23:50 (CEST)

• MECSET - DZSÁMI különbségét és szakmai magyarázatát a szakasz újraszerkesztésekor rendbe raktam. Több figyelmet kell fordítani a terminus technicusokra !!! Ez vonatkozik a mecset-tíusokra is. Kit36a ^vita 2009. október 18., 21:55 (CEST)

• Kirakva: A korai arab hódításokkal kialakult a pénteki mecset típusa. Jellemző rá a [minaret]], azaz a torony, ahonnan a hívőket imádkozni hívják.

>>> Indokolás: A dzsámi, vagyis nagymecset azonos a péntek-mecset nevet viselőkkel, nem típusok, hanem rang-fokozatok ! Lásd a korrigált szócikkszakaszban !

• Pontos fogalommeghatározásokat szűk magyarázatokkal lásd a következő helyen: Michaek Rogers: A hódító Iszlám (A múlt születése-sorozatban) Magyar szakemberekkel is ellenőrzött kislexikona > p.151-től

Kit36a ^vita 2009. október 18., 22:11 (CEST)

Lecserélt kép:

Alhambra a medencével

Kit36a ^vita 2009. október 26., 17:25 (CET)

Az iszlám építészet legjelentősebb nemzetközi szakirodalma

(összeállította: Prof. Gulru Necipoglu (Harvard University)

• A riyadi Iszlám Egyetem építészettörténet-tanszékén (kurzusán) kutatgatva találtam erre a legfrissebb iszlám-építészettörtneti irodalomjegyzékre. Néhány szerző magyar fordításokból is ismert)

• Catherine Asher: Architecture of Mughal India. Cambridge, 1992.
• Barrucand, Marianne, & A. Bednorz: Moorish Architecture in Andalusia. Cologne, 1992.
• Blair, Sheila S. & Jonathan Bloom: The Art and Architecture of Islam, 1250-1800. Pelican History of Art. New Haven, 1994.
• Creswell, K. A. C.: A Short Account of Early Muslim Architecture. Rev. and suppl. by James W. Allen. Aldershot, 1989.
• Creswell, K.A.C.: Early Muslim Architecture. 2 vols. 2nd ed. Oxford, 1969.
• Creswell, K. A. C.: The Muslim Architecture of Egypt. 2 vols. New York, 1979.
• Ettinghausen, Richard, & Oleg Grabar: The Art and Architecture of Islam, 650-1250. Pelican History of Art. Harmondsworth, UK and New York, 1987.
• Frishman, Martin, and Hasan-Uddin Khan eds.: The Mosque: History, Architectural Development and Regional Diversity. London & New York, 1994.
• Garlake, Peter S.: The Early Islamic Architecture of the East African Coast. British Institute of History and Archaeology in East Africa. Nairobi, 1966.
• Golombek, L., & D. Wilber: The Timurid Architecture of Iran and Turan. 2 vols. Princeton, 1988.
• Goodwin, Godfrey: A History of Ottoman Architecture. Rev ed. New York, 1992.
• Grube, Ernst J.: Architecture of the Islamic World: Its History and Social Meaning, With a Complete Survey of Key Monuments. Ed. George Michell. London, 1978; reprt. 1984.
• Hillenbrand, Robert: Islamic Architecture: Form, Function and Meaning. Edinburgh and New York, 1994.
• Koch, Ebba: Mughal Architecture: An Outline of Its History and Development (1526-1858). Munich, 1991.
• Kuran, Abdullah: Sinan, the Grand Old Master of Ottoman Architecture. Washington, D.C.: Institute of Turkish Studies, and Istanbul: Ada Press, 1987.
• Meinecke, Michael: Die mamlukische Architektur in Ägypten und Syrien (648/1250 bis 923/1517). 2 vols. Glückstadt, 1992.
• Michell, George, & Mark Zebrowski Architecture and Art of the Deccan Sultanates. Cambridge, 1999.
• Necipoglu, Gülru: The Topkapi Scroll: Geometry and Ornament in Islamic Architecture. Santa Monica, CA, 1995.
• O’Kane, Bernard: Timurid Architecture in Khurasan. Costa Mesa, CA, 1987.
• Pope, Arthur Upham: A Survey of Persian Art. 3rd ed. Ashiya, 1977 (see vol.2 on architecture).
• Prussin, L. Hatumere: Islamic Design in West Africa. Berkeley, 1986.
• Sarre, F., & E. Herzfeld: Archäologische Reise im Euphrat- und Tigris-gebiet. 4 vols. Berlin, 1911-20.
• Wilber, Donald N: The Architecture of Islamic Iran: the Il Khanid Period. Princeton Monographs in Art and Archaeology, 29, Oriental Studies, 17. Princeton, NJ, 1955.

(Kit36a)Opap ^vita 2009. november 19., 21:06 (CET)

Kit36a-tól

Ezt kivettem és ide tettem, mert az Alhambráról még Kata önálló szócikket készített:

Az Alhambra palotája a spanyolországi Granadában van. Középpontját két nyitott udvar alkotja: egy nagy, amelynek medencéjét mirtuszfák sora szegélyezi, és egy kisebb az oroszlánokkal díszített kúttal (oroszlánudvar). A főudvarok szöget alkotnak, és így az egyikből a másik udvarba haladó látogató szeme előtt önkénytelenül felbomlik a szigorú építészeti rend. Eközben feltárul előtte a híres oroszlánudvar egész elrendezésének szabadsága. Oszlopai hol kettesével sorakoznak egymás mellett, hol csoportokat alkotnak, néhol pedig mintha a falból lépnének elő. Az oszlopok vagy túl vannak terhelve, vagy egyáltalán nem szolgálnak támasztékul, szinte beleolvadnak a falba, egész erdőt alkotnak.

A mór építészetben többnyire a patkó alkú boltívet alkalmazták. Befejezetlenségét és mozgalmasságát a muszlim művészek érdekesnek találták. Úgy festették be őket, hogy váltakoztak a piros és fehér színű kövek. A fehér és színes kövek megszakítják a félkör vonalát, kölcsönösen erősítve egymás hatását, sakktáblamintájukkal tovább fokozzák a tarkaságot.

Kit36a ^vita 2009. december 27., 06:26 (CET)

Vallási + világi

Most nézem, hogy a Vallási építészet és Világi építészet fejezet tök ugyanaz. Össze kéne vonni valami más formában? (Simán csak Építészet fejezet? Vagy a bevezetőbe/összefoglaló fejezetbe tenni?) "A vallási építészetnél is jelzett okok miatt - főleg a hatalmi rend (szultán, szultána, nagyvezir, alapítványok) által támogatott töbé kevésbé nyilvános közösségi létesítményekben (mai szóhasználatban nagylétesítményekben, komplexumokban) - többfajta funkciójú építmények csoportosulnak (pl.: madraszák, amelyek nemcsak vallási-, rituális-, és/vagy oktatási-, de esetenként szociális (szegénykonyha, kórház, aggok háza), vagy tudományos (könyvtár csillagvizsgáló), stb. Esetenként pedig még történelmi emlékhelyek is tartoznak hozzájuk (kümbet, türbe, sírkert). Ezek a komplexumok megjelenésük különbözőségét nem annyira funkcionális tartalmuktól, mint inkább a regionális hovatartozástól, vagy a stílusfejlettségi szinttől (stíluskorszaktól) kapják." Villy ^{Itt tessék beszólni} 2010. december 12., 02:29 (CET)

szvsz az éptészet fejezet bevezetőjébe. (te hogy találtad meg ezt a cikket? nem is szerepel benne a hívószó…) Alensha 2010. december 12., 02:40 (CET)

Az egész 1. pont azonos a 8.1-gyel – A lektorsablon indoklása

Az egész 1. pont azonos a 8.1-gyel – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 81.183.62.165 (vitalap | szerkesztései) 2012. augusztus 25., 22:37

Egyetértek. Hamarosan a cikk átalakításra kerül, addig ráraktam a lektorsablont. Ogodej ^vitalap 2012. augusztus 26., 19:47 (CEST)

Kihelyezett tartalom

A cikk különböző helyein oda nem tartozó szövegek vannak, előzmény és indoklás nélkül, ezeket itt helyeztem el, hátha a megfelelő helyen felhasználható lesz. Ogodej ^vitalap 2016. március 4., 21:59 (CET)

• Jemenben nem sok művészeti alkotás maradt fenn, kivéve a távoli templomokat és a gyakran kiszámíthatatlan öntözőrendszereket. Az iszlám előtti legismertebb arab kultúra a nabateus (központja: a jordániai Petra) és az északabbra fekvő palmyrai kultúra volt. Ezek az arab királyságok hellenisztikus és római modellek és gyakorlat által erősen befolyásolt építészeti hagyományt hagytak hátra, illetve kultikus szobrokat, és nekropoliszokat. A két arab törzsi királyság, a Lahmidák és a Ghasszánidák, amelyek a pre-iszlám korban élték virágkorukat. Az előbbi Irak határvidéki füves pusztákon, a másik pedig Szíria és Palesztina vidékén éltek. Általában a szászánida Irán és Bizánc kliensállamaként szerepeltek. A lahmidák a differenciált arab írás kialakulásában, a ghaszánidák pedig az építészetben hagytak maguk után maradandót (al-Ruszáfa, Szíria - fogadóterem). Jemenben magas, keskeny házak a jellemzőek, felső része a lakótér, alsó részén pedig a raktár található. Szamarra, Irak: a IX. században az abbászidák évtizedeken át egy Bagdadtól északra fekvő, újonnan alapított városból kormányoztak. A gyors építési programban sok palota, mecset, és ház épült. Az iszlám nemfigurális művészetére alkalmazhatjuk a horror vacui (irtózás az űrtől) kifejezést. Ogodej ^vitalap 2016. március 4., 21:58 (CET)