Ugrás a tartalomhoz

Vita:Az Egyesült Királyság történelme

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Andreas P 15 7 évvel ezelőtt a(z) Észrevételek témában
Ez a cikk egyike a jó szócikkeknek, így a Wikipédia minőségi szócikkei közé tartozik.

Észrevételek

[szerkesztés]
  • "Anglia formálisan Franciaországot védve üzent hadat Németországnak és a Monarchiának, de fő erkölcsi kötelességének Belgium semlegességének megvédését tartotta." – A briteket aligha erkölcsi megfontolások vezették, mikor Belgium semlegességének megsértése miatt hadat üzentek Németországnak, ebből fakadóan a mondat első felének megfogalmazása sem helyes.
  • "Németországot tengeri blokád alá vonták, amelyet az a jütlandi csatában megpróbált áttörni, de nem járt sikerrel." – Az északi-tengeri harcok és a skagerraki csata megítélésére ez nem helytálló mondat. Itt érdemes lenne pár mondattal kitérni a brit blokád nemzetközi jogot többszörösen is megsértő jellegére (élelmiszerszállítmányok akadályozása, aknamezők telepítése a nyílt tengeren, polgári hajók felfegyverzése illetve alkalmazásuk a hadianyagszállításban). Ez talán azért sem mellékes, mert a blokád Magyarország élelmiszerellátását is érintette, ha nem is olyan súlyos mértékben, mint a német területeken.
  • A britek Franciaországgal közösen osztották fel Németország afrikai gyarmatait.
  • Nagy-Britanniát már az első világháború előtt megelőzte az ipari termelésben az Egyesült Államok mellett Németország is.
  • Németország számára Norvégia semlegessége kulcsfontosságú lett volna a második világháború során, míg a briteknek, főként a Churchill-féle csoportnak a norvég vizeken Németországba tartó szállítmányok akadályozása volt a fő szempont. Ennek érdekében Norvégiát (és a többi skandináv államot) igyekeztek bevonni a háborúba.
  • A német vezetés nem tervezte komolyan Anglia megszállását. A német flotta bevethetőségi szintje amúgy sem tette volna lehetővé ennek kivitelezését 1940-ben, mivel az északi hadjárat után a nagyobb hajóegységek többsége hosszabb javításra szorult. Ez sokkal nagyobb gondot okozott volna a németeknek, mint a teljes légifölény hiánya.
  • A Fáklya hadművelet során nem szálltak meg olasz gyarmatot.
  • Róma nyílt várossá lett nyilvánítva, nem voltak harcok a birtoklásáért.
  • "Az európai politika egyik feszültségforrása a hanyatlóban lévő Oszmán Birodalom volt. Londonban attól tartottak, hogy összeomlása területrabló általános háborúhoz vezet a nagyhatalmak között, amiből az Egyesült Királyság nem maradhat ki érdekei sérülése nélkül." – Az angolok nyilván nem rabolnak területeket, csak „kiterjesztik ellenőrzésüket” rájuk, mint pl. Dél-Afrikában. Számukra ez is biztos erkölcsi kötelesség.
  • Bismarck még két évig volt kancellár Vilmos alatt 1890-ig. Németország az évszázad végén részt vett a még nem gyarmatosított területek felosztásában, ezt követően a kereskedelmi érdekeit védte a nyitott kapuk politikáját követve és nem kívánt erőszakos terjeszkedőpolitikát folytatni mint ahogy az itteni megfogalmazás sugallja.
Andreas vita 2017. január 23., 00:29 (CET)Válasz