Vita:Az Egyesült Királyság történelme
Új téma nyitásaMegjelenés
Legutóbb hozzászólt Andreas P 15 7 évvel ezelőtt a(z) Észrevételek témában
Észrevételek
[szerkesztés]- "Anglia formálisan Franciaországot védve üzent hadat Németországnak és a Monarchiának, de fő erkölcsi kötelességének Belgium semlegességének megvédését tartotta." – A briteket aligha erkölcsi megfontolások vezették, mikor Belgium semlegességének megsértése miatt hadat üzentek Németországnak, ebből fakadóan a mondat első felének megfogalmazása sem helyes.
- "Németországot tengeri blokád alá vonták, amelyet az a jütlandi csatában megpróbált áttörni, de nem járt sikerrel." – Az északi-tengeri harcok és a skagerraki csata megítélésére ez nem helytálló mondat. Itt érdemes lenne pár mondattal kitérni a brit blokád nemzetközi jogot többszörösen is megsértő jellegére (élelmiszerszállítmányok akadályozása, aknamezők telepítése a nyílt tengeren, polgári hajók felfegyverzése illetve alkalmazásuk a hadianyagszállításban). Ez talán azért sem mellékes, mert a blokád Magyarország élelmiszerellátását is érintette, ha nem is olyan súlyos mértékben, mint a német területeken.
- A britek Franciaországgal közösen osztották fel Németország afrikai gyarmatait.
- Nagy-Britanniát már az első világháború előtt megelőzte az ipari termelésben az Egyesült Államok mellett Németország is.
- Németország számára Norvégia semlegessége kulcsfontosságú lett volna a második világháború során, míg a briteknek, főként a Churchill-féle csoportnak a norvég vizeken Németországba tartó szállítmányok akadályozása volt a fő szempont. Ennek érdekében Norvégiát (és a többi skandináv államot) igyekeztek bevonni a háborúba.
- A német vezetés nem tervezte komolyan Anglia megszállását. A német flotta bevethetőségi szintje amúgy sem tette volna lehetővé ennek kivitelezését 1940-ben, mivel az északi hadjárat után a nagyobb hajóegységek többsége hosszabb javításra szorult. Ez sokkal nagyobb gondot okozott volna a németeknek, mint a teljes légifölény hiánya.
- A Fáklya hadművelet során nem szálltak meg olasz gyarmatot.
- Róma nyílt várossá lett nyilvánítva, nem voltak harcok a birtoklásáért.
- "Az európai politika egyik feszültségforrása a hanyatlóban lévő Oszmán Birodalom volt. Londonban attól tartottak, hogy összeomlása területrabló általános háborúhoz vezet a nagyhatalmak között, amiből az Egyesült Királyság nem maradhat ki érdekei sérülése nélkül." – Az angolok nyilván nem rabolnak területeket, csak „kiterjesztik ellenőrzésüket” rájuk, mint pl. Dél-Afrikában. Számukra ez is biztos erkölcsi kötelesség.
- Bismarck még két évig volt kancellár Vilmos alatt 1890-ig. Németország az évszázad végén részt vett a még nem gyarmatosított területek felosztásában, ezt követően a kereskedelmi érdekeit védte a nyitott kapuk politikáját követve és nem kívánt erőszakos terjeszkedőpolitikát folytatni mint ahogy az itteni megfogalmazás sugallja.