Vita:Az Árpád-ház eredetmondái
Új téma nyitása
|
Ez a szócikk témája miatt a Középkorműhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Születő | Ez a szócikk születő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. | ||
| Közepesen fontos | Ez a szócikk közepesen fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: Hkoala (vita), értékelés dátuma: 2008. szeptember 7. | |||
| |||
|
Ez a szócikk témája miatt a(z) Magyar történelmi műhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Születő | Ez a szócikk születő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nem értékelt | Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: Hkoala (vita), értékelés dátuma: 2008. szeptember 7. | |||
| |||
Orseolo Péter
[szerkesztés]Beletettem a leszármazási ágba Orseolo Pétert. Meg el volt írva az uralkodási sorrend számozása, javítottam azt is. Egyébként gratulálok a "családfához", igen szemléletes. Üdv: 387 2004. augusztus 29., 03:04 (CEST)
A cikkből le kellene vágni a "legenda" részt (a szöveg 3/4-e), és azt kitenni külön szócikk alá. kla
Klanak igaza van. Általában érdemes lenne külön cikkben megírni a magyar mondakört, és ezt oda tenni. üdv Remete
Alakul egy szócikk Magyar történelem címmel, ami sokáig csonk volt. Ennek a résznek az elejéből részeket oda át kellene talán tenni. --BeR 2005. május 1., 19:59 (CEST)
Ha Orseolo Péter benne van, akkor Aba Sámuel is benne lehetne. Jó, nem vér szerinti rokon, de azért rokon :) Alensha 2005. május 1., 20:46 (CEST)
Orseolo Péter és Aba Sámuel nem voltak Árpád-Háziak.
A képes krónika leírja hogy Péter Gizella rokona volt, tehát nem István testvérének fia, ergo nem volt rokona az Árpád-háznak. Így is hivatkoznak rá pl a képes krónikában, idegen, zsarnok király. Aba Sámuel szintén nem rokona a dinasztiának, mivel csak Géza egyik lányát vette el, de ettől függetlenül nem lett vérrokon, ilyen erővel fél Európa királyi családjait is Árpád-házinak kellene nevezni. Vissza térve a képes krónikára, Sámuelt szintén nem említi a dinasztia tagjaként, csupán egy nemesként ( nádor vagy ispán ha jól emlékszem ) aki fellázadt a zsarnok Péter ellen, és király lett.
Tehát kár volt bele tenni őket az Árpád-háziak közé, mivel semmi közük nem volt hozzá ( semmi olyan ami a dinasztia tagjaivá tenné őket, mondjuk vérségi )
Üdv Hungarus1 vita 2013. március 6., 16:35 (CET)Hungarus
Leszármazottak
[szerkesztés]Élő Árpád-ház
- kategória szövegéből idemozgatva -- nyenyec ☎ 2005. május 25., 21:39 (CEST)
A XIX. századtól a magyar történelem egy vitatott kérdése a Crouy-Chanel és Croy családok származása: a hiteles okiratok szerint "András hercegnek" két fia született egy velencei patríciuscsalád lányától, Cumana Szibillától, ők Félix és Márk, akik a crouy-Chanel és Croy családok ősei. A Croy-birtokot II. András fia, Utószülött István szerezte meg, és fia, III. András adományozta őket Félixnek és Márknak. Ezért a történészek úgy vélték, a két fiú apja, "András herceg" III. András magyar király, és ebből kiindulva próbálták meg bizonyítani a leszármazást. Azonban ez az elmélet, noha nem teljesen lehetetlen, de sok problémát vet fel. Azonban nemrég előkerült okiratok szerint "András herceg" II. András fiát, Halicsi Andrást takarja, aki nem halt meg Halics ostromakor, hanem Velencébe menekült, és ott nemzette utódait, akik ma is élnek. Az Árpád-ház férfiága így még ma is él.
- ha emlékezetem nem csal ez még az ÉT-ben is megjelent egyszer...
Kapcsolódó oldalak:
http://www.eloarpadhaz.hu http://www.crouy-chanel.net
A fenti szöveg a Magyarország történelme kategóriából lett átmásolva. Nem tudom, mennyire hihető a sztori, én egyszer olvastam róla valami magazinban, de máshol nem nagyon. Esetleg lábjegyzetként meg lehet említeni. Alensha 2005. május 26., 00:37 (CEST)
Az utolsó aranyágacska
[szerkesztés]III. András (egyes források az András nevű királyainkat Endreként idézik) – aki sosem tudta hatalmát megszilárdítani, s minden igyekezete ellenére folyamatosan harcolnia kellett trónja védelmében – váratlanul, s fiú trónörökös nélkül hunyt el 1301-ben. István országbíró két évvel később kiadott oklevelében így búcsúzik el tőle: „Meghalt (...) az utolsó aranyágacska, mely atyai ágon Szent István király (...) nemzetségéből, törzséből és véréből sarjadt”. András volt tehát az utolsó Árpád-házi uralkodónk. Ezt követően – az erdélyi fejedelmek negyed évezredes uralkodását leszámítva – nem ült magyar származású király hazánk trónján.
Kihagytad Mátyást királyt... ő mi volt szerinted? ( És ne a román álmokat hozzuk fel, annyi köze volt a románokhoz, mint Budapestnek Bukaresthez, max negyedrészt volt román, nagyon max, ha elhisszük hogy Hunyadi János Vajk nevű apja volt román, ami azért kizárt mivel a Vajk nem román-vlach név, illetve Jánosnak nevelő apja volt Vajk tehát az apai ágat homály fedi. Megjegyzem épp ezt használják ki egyes körök.
János anyja viszont magyar volt, ahogy felesége is az volt.
Havasalföldi kunnak mondották még, ami nem hiba, hiszen akkor a havasalföldi elit még zömében kun, tatár féle volt, csak később románosodtak el illetve a vidék is, amit azelőtt Kumániának is hívtak nem véletlenül. Úgyhogy nyugodtan mondhatjuk Mátyást magyarnak, mivel az is volt, és annak is tartotta magát, ahogy apja is. ;)
Üdv Hungarus1 vita 2013. március 6., 16:35 (CET)Hungarus1
Eltűnt évek
[szerkesztés]Egy igen kevéssé alátámasztott elmélettel kapcsolatos megjegyzést kivettem a szövegből - Serinde üzenet 2006. október 1., 17:52 (CEST)
„De ha figyelembe vesszük a bajor Illig újkori kutatása erdményét, akkor 297 év naptárkiigazítás címen betoldtak a történelembe,akkor Álmos születése nem 819, hanem 516 így már nem kell kitölteni semmit kitalált nevekkel, és a hun történelem összekapcsolódik a magyar történelemmel. E történet szerint Atilla és a burgundi hercegnő nászából született Aladáruisz (görög kutfö)uralkodott Pannoniában apja halála után 10 évre,ez megfelelt a bajoroknak is béke volt.Aladár(iusz) fia Kurt, Kurt fia Baján és Baján fia a görögöknél Sueti-bolug,németeknél Chuth, a morváknál Csuth(i)volt, ezt több rézkarc bizonyítja. Csuth(i) bolug vagy másképen vezér, herceg volt Árpád kortársa, Csuth(i)herceg a mogor ejtsd: magor nemzetséggel is bizonyÍtja Atilla vérét, valamint Csuth(i) fia Lél ( Lehel) hecegnek tulajdonitott " Lehel kürt" melynek faragott teremtéstörténete az ősi Assziriába vezetnek vissza.”
- Nem baj végül is ezek a Hunok mit is adtak a Magyaroknak? :)
- Kitalált középkor "magyar vonatkozások" részébe át lehetne tenni. Ha vannak csillagászati események, akkor -mivel az égi óra meg nem áll- mindent a helyére lehet rakni. vagy ki lehet mutatni hogy nincs a helyén.
2 mondat
[szerkesztés]Az alábbi forrás nélküli mondatokat ide helyeztem. --Adapa 2007. július 3., 22:38 (CEST)
Hunor 'Hun-uri'-t Elámban és Magorral együtt.
Mivel jól védhető modzsar veszi körül és csak keskeny helyen lehet bel illetve kijutni belőle (később ez a keskeny ösvény okozza a Krim-félszigeti Χαζάροι/Χάζαροι-k vesztét).
Attila apja
[szerkesztés]{Kurszán Kündü} jegyzet: Attila neve nyilvánvalóan későbbi keletkezésű, felnőttkori névadás. Egy [altayi nyelvű] [hun] tanhu csecsemő fiát nem nevezik el "Atyácska" névre. Ez a felnőttkori név azonban nem GÓT szó. A gótok Etzel néven emlegették és írták le. Mint azt a mai törökpl. a kun nyelvből tudjuk, az ATA szó ugyanaz a belső-ázsiai eredetű népeknél. Az "Atilla" ebben a formában egy altayi szó nem altayi nyelvű becéző formája. A név egyik eleme a hun névadási szokások [source of: Ancient bulgar list of Kings] szerint Tengrikut kellett legyen: aki az Ég Fia, a Nap Fia, az Isten Fia. A KUT szó azonban a charisma szónak felelt meg, szemben a fiú uralkodót jelentő "[csigin]", tegin szóval.
Attila APJA NEM Bendeguz volt. Nem is lehetett, mert Bendeguz már a Volgához i.sz. 330 körül érkező kara-hunok Balambér tanhu-val közös kettős fejedelemségében élt, ő a nagyapja lehet Attila tanhu-nak. Attila apja a már hivatkozott Óbolgár Királyista szerint is MUNDZSUK vezér volt.
– Aláíratlan hozzászólás, szerzője Kurszán Kündü (vitalap | szerkesztései) 2012. szeptember 25., 18:26
Bendegúz és Mundzsuk ugyanaz a személy. BNDG(Z)<->MND(Z)K Hidaspal vita 2012. szeptember 25., 21:34 (CEST)
A Bendegúz–Mundzsuk kérdéstől eltekintve az anon kollégának igaza van Attila névetimológiáját tekintve. Az „Atyácska” semmiképp nem állja meg a helyét. Nem azért, mert csecsemőt nem neveznek atyácskának, mivel a hunoknál szokás volt a gyermek- és felnőttnév váltása. Sokkal inkább azért, mert miért éppen a gótból származó szó lett volna a felnőtt neve? Ez legfeljebb Iordanes kitalációja lehet, aki egyébként is a hun állam és kultúra minden elemét a gótból szerette volna levezetni, lévén maga is gót. A név helyes etimológiáját a török nyelvek között kell keresni. Az ata mellett egy lehetséges verzió az Atil vagy Etel folyónév, ami a Volgát takarta akkoriban, a Dnyeperre később a magyarok vitték át (a földrajzi nevek hurcolása általános jelenség). Ez mindjárt magyarázza a kölönböző névalakokat (Atilla, Etele), valamint azt, hogy miért olyan kitekert a helyesírása: az atta helyett az atil a forrása, ezért a név helyes formája Atilla lenne, ahogyan azt ejtjük is. Az Attila forma csak Iordanes okoskodása miatt maradt fenn, és sajnos rögzült. – LA
pankuš 2012. szeptember 26., 12:56 (CEST)
Miután Attila neve más nyelvben maradt fenn, nyilván a körülötte élő gótok adták át a rómaiaknak is, az Attila alakot is ők kreálhatták, hogy számukra is értelmes legyen. De hol szerepel ezzel ellentétes állítás, amit találtam mindenhol az van, hogy ez a gót Iordanes etimológiája, sőt le van írva hogy a török Etil, Etele lehet az eredeti alak. Bár a gótokat legyőző amjd velük barátkozó hun uralkodó miért ne adhatna gót nevet a fiának, ahogy István is az Ottó és Henrik Imre) névvel látta el fiait. Ottót nem vezethetjük le az atamánból vagy ottománból. Henrikre sem mondhatjuk hogy ótörök etimológiájú. 
A kicsinyítőképző sem kicsinyít feltétlenül, lásd a cár atyuskát. Viszont a bölcsőben a kicsinyítőképzőnek van helye, ha az atya az atyácska nevet adja királynak, Lásd ifjabb király (nem kiskirály ). A lényeg az, hogy meg kellene találni a tényleges eredetet, de lehet, hogy a lehetőségek felsorolásán nemigen jut túl a történettudomány (a gaz ). Hidaspal vita 2012. szeptember 27., 01:10 (CEST)
Az teljesen igaz, hogy csak lehetőségek vannak, bizonyságok nem. Azonban István németes névadása távolról sem hasonlítható össze egy gótos hun névadással. Amíg Istvánnak a felesége bajor Gizella volt, és nagyon kellett Veszekedő Henrik barátsága, addig a hunok esetében nem nagyon tehető fel, hogy a gótok bármilyen kulcsszerepet játszottak volna. – LApankuš 2012. szeptember 27., 09:20 (CEST)