Ugrás a tartalomhoz

Vita:Atomreaktor

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk témája miatt a Fizikaműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán.
Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: ismeretlen
Fizikai témájú szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index


Untitled

[szerkesztés]

Álláspont szerint a cikk alábbi mondata elírást tartalmaz:

A hűtőanyag leginkább víz, de lehet gáz is (ez esetben más moderátort kell alkalmazni). A tenyésztőreaktornál megengedhetlen a moderátor jelenléte, így ezeket általában folyékony nátriummal hűtik.

A nátrium nem igazán alkalmas hűtőközegnek, a folyékony NITROGÉN viszont igen.

Érdemes lenne kijavítani.


Nem elírás, ezeket a reaktorokat tényleg nátriummal hűtik (már amennyire ezt hűtésnek lehet nevezni). A reaktormagban 900 fok is lehet a hőmérséklet, így a nátrium folyékony, és jó hővezetőképessége miatt ezt használják hűtőközegnek.

Ugytunik a paksi atomeromure mutato link megszunt

Féligazság a cikkben

[szerkesztés]

A cikk egyik mondata egy kicsit homályosan fogalmazva összemossa a tenyészreaktor/szaporítóreaktor (legalább annyi hasadóanyagot termel, mint amennyit fogyaszt) fogalmát a gyorsreaktorokéval (moderátor nélkül működő reaktorok).

Ez persze általában nem nagy tévedés, hiszen a gyorsreaktorokkal (a jobb neutronháztartás miatt) prímán lehet szaporítani; de azonban pont a cikkben példaként felhozott tórium üzemanyagciklus a kivétel! A tóriumos tenyészreaktorokban mindig van moderátor. Ugyanis a tóriumos reaktoroknál pont a lassú neutronokkal lesz jobb a neutronháztartás.

Másik gond: Ráadásul ugyanebben a problémás mondatban van egy komolyabb hiba is. A cikk azt írja, hogy: "A nagy neutronfluxus lehetővé teszi a transzmutációt, így például a tóriumból hasadóképes elem kapható..."

Ez így azért nem jó, mert minden magátalakulást, így a maghasadást is transzmutációnak nevezzük. Tehát minden reaktorban van transzmutáció (hiszen ez adja az energiát); és nem csak a gyors / tenyész / nagy fluxusú /... reaktoroknál.

Inkább úgy kellett volna fogalmazni, hogy: a nagy neutronfluxus lehetővé teszi a 238-as urán -nagy arányú- transzmutálását 239-es plutóniummá; VAGY a nagy neutronfluxus lehetővé teszi a hosszú felezési idejű hasadási termékek (pl.: 99-es Technécium) transzmutálását rövidebb felezési idejű atommagokra. Vagy, még azt is lehetett volna írni, hogy a nagy neutronfluxus (és a kemény neutronspektrum) lehetővé teszi az úgynevezett minor aktinidák (plutóniumnál nagyobb atommagok) transzmutálását (jelen esetben hasadását). [[ai|94.21.120.196}} 2012. augusztus 24., 13:07‎