Vita:Antiheraldikus

Ez a szócikk témája miatt A történelem segédtudományainak műhelye érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: ismeretlen

Történelmi segédtudományokkal kapcsolatos szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

ezt nem teljesen értem; Svratka címere láttán rögtön a Vatikán címere ugrott be, ami ugyanígy arany-ezüst, erre lentebb látom, hogy az nem számít antiheraldikusnak, míg a városé igen. ha ilyen öntörvényűen el lehet dönteni, hogy az egyik címer, ami vét a szabály ellen, az szabályos, a másik, ami ugyanezen szabály ellen vét, az meg nem, akkor minek a szabály egyáltalán? – Alensha ^üzi 2007. március 25., 15:18 (CEST)

Az, hogy valami antiheraldikus vagy nem, a heraldika szabályai szerint dönthető el. A legsúlyosabb eset, ha egy címer vét a színtörvény ellen, azaz ha színre színt vagy fémre fémet helyeznek. Az élő heraldika korában, amikor ezen címereket a csatában tényelgesen is használták, létfontosságú volt, hogy a címer viselője nagyobb távolságból is felismerhető legyen a páncélban. Ez csak úgy biztosítható, ha a címerábra jól elkülönül a pajzs színétől, azaz ha fémre szít helyeznek vagy fordítva. Természetesen itt is vannak kivételek, mint pl. a Jeruzsálemi Királyság címere. Ennél a másik feltételt kell figyelembe venni, azt, hogy nem vét a jó ízlés elve ellen, vagyis ebben az esetben is egy dekoratív jelképről van szó. Ez a címer a Jeruzsálemi Királyságban és Európában minden nemes számára ismert volt, ezért előtérbe kerülhetett a címer dekoratív jellege és háttérbe szorulhatott a megkülönböztethetőség elve, melyet a színtörvény biztosított. A királyság címerével különben sem szaladgált senki a csatában, ezért engedélyezett ebben az esetben a színtörvény megsértése és a reprezentatív funkció előtérbe kerülése az udvari ceremóniákon. --Szegedi László 2007. március 26., 07:29 (CEST)

Ezt értem, hogy felismerhetőnek kell lenni, de pl. városok címerét használta valaki csatában? – Alensha ^üzi 2007. március 26., 13:18 (CEST)

A felismerhetőség az élő heraldika korának legfontosabb követelménye volt. Ezért nem engedték meg, hogy egymás mellett vagy egymáson szerepeljen két fém (arany és ezüst) vagy két szín, melyeket nehéz távolról megkülönböztetni. Mivel a heraldika egy konzervatív tudomány, ez a szabály később is megmaradt és ez jól is van így, mert a világon minden tudomány szabályok alapján működik. A hanyatló heraldika korában, amikor a címereket már nem használták a csatában, mindenféle szimbolikus értelmezést kezdtek kapcsolni a színkhez is. Az ezüst és az arany így lett a tisztaság, gazdagság stb. tehát mindenféle pozitív tartalom jelképe. És minthogy az emberek szeretik a pozitív tartalmakat, mindenféle téves és a heraldika szellemével ellentétes címerábrázolásokat fabrikáltak. Ez az eljárás az élő és a hanyatló heraldika korában is szabályellenes, azaz antiheraldikus. Ennek lettek aztán az eredményei az olyan címerek, melyek tele vannak zsúfolva címerábrákkal vagy antiheraldikus színekkel. A városok címerével pontosan az a baj, hogy azokat senki sem viselte a csatában (legalábbis a 16. század után) és általában nem is heroldok szerkesztették azokat, különben letisztult, egyszerű jelképeket viselnének. Az oldalon szereplő cseh városok antiheraldikus címerei is a hanyatló heraldika korában jöttek létre. --Szegedi László 2007. március 26., 17:56 (CEST)

Értem, köszi! (Nem kötözködésből kérdezgettem, csak érdekes a téma. :) – Alensha ^üzi 2007. március 26., 17:58 (CEST)

Ehhez mit szólsz: http://www.nemzetijelkepek.hu/onkormanyzat-galgaheviz.shtml ?? (Szerintem nagyon gáz.)

(De azért tudnak a Galgamentén szép szabályos címert is csinálni: http://www.nemzetijelkepek.hu/onkormanyzat-tura.shtml )

Elképesztő a sötétség! Érdekes, hogy senki sem tudja, a címer képírás. Valamikor, úgy 6 ezer évvel ezelőtt, képekkel értekeztünk. Ez idővel egyszerűsödött, kialakult a hang-írás, amit ma is használunk. Ugyanakkor, a jelképekben megmaradt a képírás. Mert a nagy többség nem tudott sem írni, sem olvasni, különösen István nemzet- és kultura-gyikossága után. (Ma sem sokan, a cikk írója sem ismeri a magyar nyelv szabályait) Tehát a címer-jel-képek írások így olvashatók s ezért jelentésük van. Talán a legismertebb jel-kép a kőr mely a Nap egyszerűsített formája s jelentése 'Teremtő', 'A Teremtő Szeretete'. Aki nem hiszi, járjon utána. Megtalálható 5000 éves Sumér agyagtáblákon.

Ezt a jelkép-képírást igyekezett a nyugati 'kultura?' átvenni, utánozni. Csaképpen nem mindíg értették s ha valami nem 'stimmelt', hát belemagyaráztak valamit. Ilyen bele-félremagyarázás, hogy a címer "dekoratív jelkép" s az is, hogy az egyetlen cél a harcban való felismerhetőség. Hogy ez IS fontos, az kétségtelen, de nem ez a lényeg. Maga a 'címer' szó magában hordozza a lényeget s ezt a szógyökből tudjuk meg: CÍM. Úgymint lak-cím is. Azaz megtudjuk, hová tartozik a címer viselője. Mégpedig gondolkodásmódban, viselkedésben. (Ezt jelenti a cím mint rangfokozat, társadalmi besorolás is. Azaz megtudjuk, ki is ez az ember.)

Milyen címermagyarázat az, hogy "Ács címer, vörös alapon kardot tartó kék levágott kar‎"?? Mert mi ebben az üzenet? "Levágjuk a karodat"? Kettő is van a képen, tán azt jelenti, levágjuk mindkettőt?! Vagy inkább "A fenébe is! Levágták a karomat!" Röhelyes. Az, hogy a kar alatt ott van a hármas-halom s a korona, teljesen elkerüli a 'heraldikus' figyelmét. Pedig együtt ugye azt jelenti, hogy "Az ország védelmében kardot fogunk, ránk számíthat az ország". Mint ahogyan a mellette lévő Makay címernél már sejti a cikk írója, mit is akar a címer mondani "... kardot tartó vörös ruhás vitéz". Így megtudjuk, hogy e címer viselője vitéz ember.

Jó lenne a magyar jelképeket NEM a nyugati kulturáltlanság alapján vizsgálni és értékelni hanem inkább az ősi képírás szabályait, jelképeit tanulmányozni. Nem kell nekünk a nyugathoz alkalmazkodni. Volt és van is nekünk saját műveltségünk.

Végezetül, a legtöbb címerrel az a baj, hogy 1. A készítők em értik, hogy a címer az képírás, 2. A készítők nem értenek a képíráshoz, 3. Már nem ismerjük az ősi jelképek értelmét. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 192.102.250.181 (vitalap | szerkesztései)

Köszönjük az értékes hozzászólást és a kioktatást. Ettől függetlenül az elmélet sánta, nem is kicsit, leginkább mindkét lábára. A hatezer évvel ezelőtti képírások és a nyugat-európai címerek közt egyenes összefüggést feltenni épp olyan badarság, mint azt állítani, hogy minden írásrendszer egy közös ősre vezethető vissza. Egyfelől a képírásos népeknél semmi jele az egyéni azonosító szimbólumok használatának. Még saját pecsétnyomóikon sem használtak ilyet, ráadásul a képírás legtöbbször igen hamar átment valamilyen egyszerűsített írásrendszeri formába. Ebből következik a másik probléma: a nyugat-európai címerhagyomány és a képírások között óriási idő- és földrajzi rés tátong, ahol semmi jele a címerhasználatnak. Az ácsos példa a visszafelé magyarázás iskolapéldája: amikor már nem egyszerű szimbólumokat használtak, akkor kezdtek képregényeket írni a címerre. Tehát az ilyen jelképi tartalom a legkevésbé sem magyarázza a címerképek eredetét, használatának módját, mivel éppen annak késői terméke, hogy már kezdtek feledésbe merülni az eredeti címerhasználati elképzelések. LA^pankuš→ 2011. augusztus 11., 10:49 (CEST)

Jó ízlés?

Mit jelent az, hogy vét a jó ízlés ellen? Ezt ki dönti el? 188.142.191.147 (vita) 2012. december 11., 03:46 (CET)