Vita:Angina pectoris

Az angina pektorisz bedolgozott cikk maradványai

A bedolgozott Angina pektorisz cikkből volt olyan rész, amit nem használtam fel, mert túlságosan részletekbe menő, és inkább a gyógyszerek hatásával / működésével foglalkozik. Az eredeti cikkben már szerepeltek ezek a gyógyszerek kicsit rövidebben. Ide másolom, hátha még hasznát vesszük.

• Nitrátok: rendkívül erős simaizom-elernyesztők, szelektív hatású értágítók. Terápiás dózisban a venulákat és arteriolákat egyaránt tágítják, bár a vénás rendszerre kifejtett hatásuk a dominánsabb. Nitroglicerint alkalmazzák a leggyakrabban, mely elérhető nyelv-alatti tabletta vagy transzdermális tapasz formájában is. Tartós alkalmazása során felléphet nitráttolerancia, mely esetében csökkenteni kell a dózist.
• Kalciumcsatorna-gátlók: az L-típusú feszültségfüggő Ca-csatornákat gátolják. Jelentős értágító hatást fejtenek ki az artériás érpályán. Az ide tartozó hatóanyagok eltérő hatásúak lehetnek. A dihidropiridinek (nifedipin, amlodipin ) szelektívebben hatnak az érrendszerre, mint a szívre, az artériás érpályán belül a legtöbb eret tágítják. A verapamil és diltiazem egyformán hatásosak a szívizmon, ingerületvezető rendszerén és az ereken is.
• Béta-blokkolók: egyedül vagy kombinációban alkalmazva jelentős antianginás hatással rendelkeznek, elsősorban a szívizom oxigénigényének csökkentése útján. Alacsonyabb szimpatikus tónust biztosítva, lassúbb szívfrekvenciával és kontrakcióval csökken a szívmunka.
• ACE-gátlók: hatásuk alapja az artériák és vénák tágítása, ami az elő és utóterhelést csökkenti.

Assaiki ^vita 2020. november 9., 04:39 (CET)