Ugrás a tartalomhoz

Vita:A rózsa neve (regény)

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Laszlovszky András 13 évvel ezelőtt
Ez a szócikk témája miatt az Irodalmi műhelyek érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán.
Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: ismeretlen
Irodalmi témájú szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

1. Nagyon érdekelne, honnan veszi a szócikk szerzője XX. János pápát. Nem véletlenül javítottam ki (és indokoltam a javítást): az írott szövegben XXII. János szerepel. (De elég megnézni az angol, vagy német nyelvű Wikipédia szócikkeit.) Az indoklás nélküli visszavonás helyett indoklást várok a XX. János információ szerepeltetésére.

2. Ami a szereplők neveinek alakját illeti: én nem akarnék ezen a téren okosabb lenni, és felülírni a regény magyarul megjelent fordítását. (Melki Adso, Baskerville-i Vilmos, Cesenai Mihály, stb.) Véleményem szerint be kéne tartani a sorrendet: Mivel itt (többségében) nem az általános nyelvtani szabályok szerint interpretálandó történelmi figurákról, hanem mégiscsak egy regény szereplőiről van szó, a nevek helyesírása kapcsán a mű magyarul megjelent fordítása kellene, hogy jelentse a kiindulópontot, nem a mű kapcsán született Wikipédia szócikk. Ha valamilyen okból mégis eltérünk a magyar fordításról, akkor azt jelezni és indokolni kell az olvasóknak. (A szócikk írás nem önmegvalósítás, hanem információközlés.)

3. Ami Melki Adso nevét illeti: Még a regény olasz eredetijében sem szerepel német alak: Adso von Melk, vagy Adson von Melk. Akkor mi honnan szedjük…? És mért lesz később, még itt a szócikkben Melki Adzó…? Logikátlan, és fölösleges bonyolításnak tartom. A fordító nem érezte szükségét, hogy ezt a keresztnevet magyarítsa (az Adso keresztnévnek a többivel szemben (Vilmos, Mihály) nincs is magyar változata), akkor mi mért magyarítjuk a Wikipédián?

Ezen kívül figyelmébe ajánlom a szócikk szerzőjének a név a Galileihez kapcsolható levezetését, mely az angol Wikipédiában található: The name of the narrator, his apprentice Adso, is among other things a pun on Simplicio from Galileo Galilei's Dialogue; Adso = ad Simplicio ("to Simplicio"). The name Adso also compares closely to the name of Sherlock Holmes's investigative partner, Watson.

Lehet, hogy ennek így több értelme lenne.


Quatrecorne vitaQuatrecorneQuatrecorne vita


A dolog egyszerű, én most nem néztem át a könyvet, és bár korábban többször olvastam, nem emlékszem, hogy kit hogyan neveznek pontosan. De a helyesírás attól még helyesírás marad, melki Adso semmilyen írásmóddal nem lesz Melki Adso, legfeljebb ha idegenes alakban van. A pápára vonatkozóan pedig nem adtál meg forrást, teljesen mellékes, hogy a való életben hogyan van a pápák számozása, ez egy regény. Az angol wikipédia nem forrás, gondolom eddig sem véletlenül volt XX. János a cikkben. Ha nem az angol wikin, hanem magában a regényben nézed meg, hogy hányadik Jánosról van szó, akkor elhiszem. LApankuš→ 2011. június 5., 12:53 (CEST)Válasz


1. Már az első alkalommal odaírtam, hogy „a regény szövegében egyértelműen XXII. János pápa szerepel, mint a cselekmény idején uralkodó egyházfő”. De, hogy konkrét legyen, idézem az első előfordulását a szövegből:

„Az Úr adja kegyesen, hogy hű tanúja lehessek mindannak, ami egy bizonyos apátságban – nevét is elhallgatnom illő és istenes ma már – az Úr 1327. évében történt, amikor is Lajos császár Itáliába vonult, hogy helyreállítsa a szent római birodalom méltóságát, híven a Mindenható szándékaihoz és rémületére ama bitorló, szimóniás főeretneknek, aki Avignonban szégyent hozott az apostol szent nevére (vagyis Cahors-i Jakabnak, akit az istentelenek XXII. Jánosként tisztelnek.”

(Európa Kiadó, 2001, p.17)


Én nem tudom, hogy a szócikk eredeti szerzője honnan vette a XX. Jánost, de a szövegben XXII. János van. Ha nincs színvonalas magyarázat az előbbire, akkor a továbbiakban szerintem nem kéne ragaszkodni hozzá.


2. Ami a neveket illeti. A jelzők helyesírásának kérdésében magam is egyetértek. A jelző az jelző, kisbetűvel írjuk. Viszont bevett gyakorlat a történetírásban, hogy a származási hely + keresztnév = nagybetűs tulajdonnév. Az olyan, a regényben említésre kerülő valós történelmi személyek nevét, mint Cesenai Mihály (Michele di Cesena), Ockham Vilmos (William of Ockham) stb. pedig bizony a regénytől és a fordítótól is függetlenül is nagybetűvel írjuk magyarul!!! De hozhatnék számos példát a tulajdonnév részévé vált, nagybetűvel írott jelzőkről, Szép Fülöptől Aquinoi Szent Tamásig. Nyilván ennek szellemében hagyták nagybetűvel a szövegben az olyan további – már kitalált– neveket, mint Varaginei Remigius, és a többi. (Amellett, hogy feltételezem, nem teljesen analfabéták ott az Európa Kiadónál, és nyelvi lektorok tömege dolgozik nekik.)

De ezt nem tartom lényegi kérdésnek.

3. Viszont Melki Adso nevének magyarítására (Adzó), és/vagy a németes alak használatára (Adso(n) von Melk) a szócikk kedvéért, semmi indokot nem látok. Kitalált személyről van szó, az eredeti olaszban Adso da Melk, a magyar műfordításában Melki Adso szerepel. Mért erőltetünk mi itt új, ezektől teljesen eltérő változatokat...? Nekem ettől „a farok csóválja a kutyát” érzésem van. Akárhogy is nézzük ebben az esetben az első közlő az olasz eredeti, a második a magyar műfordítás. Szerintem az a szerencsés, ha a Wikipédia szócikke csak ezek után következik a sorban.


Quatrecorne vita 2011. június 5., 15:21 (CEST)QuatrecorneQuatrecorne vita 2011. június 5., 15:21 (CEST)Válasz

Egyfelől én nem erőltetek semmit, leszámítva a helyesírásra vonatkozókat. Attól ugyanis, hogy Barna Endre képes volt így fordítani, a helyesírás még nem változik meg. A példádnál maradva William of Ockhamot lehet Ockham Vilmos vagy ockhami Vilmos formában átírni, de nem lehet Ockhami Vilmosként. Nyelvi lektorokat a kiadók nem szoktak alkalmazni már régóta (sajnos!), és ebben még a szaklektor sincs, akire úgy szoktak utalni, hogy „a fordítást az eredetivel egybevetette…” Mellékesen abban az időben még csak a mai keresztnévnek megfelelő nevek léteztek, a családnevek meglehetősen ritkák (mint Bernard Gui). Ezért teszik hozzá a származási helyet. A többire vonatkozóan: most már elővettem a könyvet és mindjárt átnézem. LApankuš→ 2011. június 5., 16:20 (CEST)Válasz