Vita:A nyomorultak (regény)

Ez a szócikk témája miatt az Irodalmi műhelyek érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!

Bővítendő

Ez a szócikk bővítendő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán.

Nélkülözhetetlen

Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján.

Értékelő szerkesztő: Hkoala (vita), értékelés dátuma: 2010. január 3.

Irodalmi témájú szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Hát igen... fordítás... :S SL^üzzenet 2007. november 13., 17:16 (CET)Válasz

Jól kiszúrtad, elismerésem!

1: ez már inkább késő romantika, mivel 1862-63. (a francia romantika 1825-ben kezdődött, de már a 40-es évekre megjelenik a realizmus, és Hugón kívül más nem nagyon képviseli a romantikát. 2: meg van említve az első rséz címe, hol a többié?? (Cosette, Marius, A Plumet utcai idill és a nem jut eszembe milyen nevű utcai hősköltemény, végül Jean Valjean. SL^üzzenet 2007. november 14., 17:04 (CET)Válasz

1.Istenigazából talán az Hernani csatájával kezdődött, 1830. A nyomorultakat pedig 1845-ben kezdte írni. Nincs messze, de azért elfogadom a javítást. 2. Megoldottam. Barlac 2007. november 15., 08:39 (CET)

1825. az Hernani csatája, csak a te kedvedért mondom, és akkor Mme de Staelról nem esett szó... :P:P SL^üzzenet 2007. november 15., 17:25 (CET)Válasz

Az Hernani csatája 1830. február 25 és csókoltatlak (Dr. Mohácsi Károly, Irodalom középiskolák számára 2, 145. o.) Barlac 2007. november 15., 17:50 (CET)

Na, ez legalább írott forrás. Örülök hogy megtanultad használni. SL^üzzenet 2007. november 15., 18:16 (CET)Válasz

Ha vetted volna a fáradságot hogy megnézd, ez a forrás mindig is említve volt ennek a cikknek a végén. Már azelőtt is, hogy te rajtam írott forrásokat kerestél. Barlac 2007. november 16., 04:19 (CET)

Láttam, hogy ott van a végén, viszont ez tankönyv, ha nem tévedek, és harmadlagos forrás. SL^üzzenet 2007. november 16., 09:39 (CET)Válasz

És mi következik abból, hogy a tankönyv és a lexikon harmadlagos forrás?

Nem ártana ha aláírnál néha. Nem következik semmi, de azok a cikkek nem lesznek olyan színvonalasak. A wiki is harmadlagos. Jóccakát. SL^üzzenet 2007. november 16., 10:06 (CET)Válasz

Egy lexikon alapján nem lehet színvonalas cikket írni? Egy lexikon alapján???? Lexikon, könyörgöm... az az igazság tárháza... Majd megvitatjuk felsőbb fórumokon. Díjazlak, Barlac 2007. november 16., 10:17 (CET)

Következtetés: a Wikipédia összes nem magyar nyelvű változatból fordított cikke törlendő, Kata 2007. november 16., 11:14 (CET)Válasz

Nyugalom, emberek! :) Igazságról szó sincs (mint tudjátok, az odaát van), de bárminek helye van, ami független forrással alá van támasztva, ha az egy lexikon, akkor meg pláne (persze az is lehet elavult). Nem az igazság (és persze nem is a hazugság), hanem az ellenőrizhetőség a fő szempont. Saludos, – El Mexicano ^(taberna) 2007. november 16., 10:24 (CET)Válasz

Az igazság a legfőbb szempont. Az ellenőrizhetőség azt szolgálja. Barlac 2007. november 16., 10:29 (CET)

Nincs olyan, hogy igazság, ezt felejtsd el. Vélemények, nézetek vannak, és azok követői... és akik többen vannak, az lesz az általánosan elfogadott. Nézzétek meg többféle forrásban a vita tárgyát, és úgy fogalmazzatok. Nem kell minden adaton összeveszni, ha az egyik forrás ezt írja, a másik meg azt, akkor nyugodtan bele lehet írni: "XY szerint ez, Z szerint az" és kész. Semleges nézőpont a lényeg, nem kell mindig igazságot keresni. – El Mexicano ^(taberna) 2007. november 16., 10:40 (CET)Válasz

kicsit félreérted, nem azon a bizonyos dátumon vitatkozunk (asszem abban egyetértünk), hanem azon, hogy Satak Lord szerint lexikont nem ajánlott használni szócikk írásakor. Nem felejtem el azt a szót, hogy igazság, mert az a "semleges szempont".Barlac 2007. november 16., 10:44 (CET)

Már hogy a fenébe ne lehetne lexikont használni... sőt, az a legajánlottabb. Még jobb, ha van szaklexikon is az adott témában. Lexikonok, szakkönyvek, tankönyvek stb. ez mind felhasználható, nemhogy felhasználható, hanem ajánlott is felhasználni. – El Mexicano ^(taberna) 2007. november 16., 10:50 (CET)Válasz

Francia romantika irodalma

1. A romantika első képviselői

André Chénier
Mme De Staél (1766-1817)
Chatebaubriand (1768-1848)
B.Constant (1767-1830)
Alphonse de Lamartine (1790-1869)

2. A romantika virágkorának alkotói

Victor Hugo (1802-1885)
Alfred de Vigny (1797-1863)
Alfred de Musset (1810-1857)
George Sand (1804-1876)
Théophile Gautier (1811-1872)
Id.Alexandre Dumas (1803-1870): A három testőr, Monte-Cristo grófja, és Ascanio regényeinek írója.
Eugéne Sue (1804-1857)
J.P.Béranger (1780-1857)
Ch.A. De Sainte-Beuve (1804-1869)

Lásd: A francia irodalom története c. könyvből a francia romantikusok beskatulyázásához. Kata 2007. november 16., 11:17 (CET)Válasz

De ez a lista nem ehhez a cikkhez van, vagy igen? Barlac 2007. november 16., 11:42 (CET)

Szióka, azon vitatkoztatok, korai vagy kései romantika. A francia romantika virágkora az európai romantikák ún. virágkorához képest elkésett kissé. A bevezetése, térhódítása 1820-1830, ez egy folyamat. Magára a művészettörténeti korszakra tehetsz egy szép táblát, hogy "romantika" s odaírhatod melyik nyelvterületen akár pontosan is mikor kezdődött (ha van olyan mű, amelyhez kötik) ám hogy mikortól kései vagy mikortól virágzó...azt az utókor szakirodalma nem mindig egységesen tárgyalja. Ráadásul egy-egy alkotó (főleg, ha hosszú életű) teljes pályája több fázist is lefedhet. Csak ezt kívántam hozzáfűzni.

Hát igen. Főleg, ha figyelembevesszük, hogy a regény megírása is egy kész korszak volt (nagyon sokáig írta). Én meggyőzhető vagyok bármielyikről. Írjátok át úgy ahogy helyes. Barlac 2007. november 16., 11:59 (CET)

További javaslatok:

A mű utóéletéhez, mint "hatása" javallanék külön fejezetet írni (lévén elég bőséges).
1. ) Szerkezet 2.) Stílus. - pl. külön is megállnák helyüket. A terjedelem esetleg a szerkezeti részbe tartozik. De a kiadás a megjelenéshez.

Egyébként a tankönyvekről: szó szerint "1820-ban megjelent a Költői elmélkedések, 1822-ben Hugó Ódák című kötete, 1830-ban az Hernani csatájában pedig végleg győzött az új iskola".

In: Szegedy-Maszák Mihály - Veres András - Bojtár Endre - Horváth Iván - Szörényi László - Zemplényi Ferenc: Irodalom II. (Gimnázium), 185. old. Zemplényi F. idézve. Kata 2007. november 16., 11:28 (CET)Válasz

A hatás egyelőre csak 3 mondat, talán korai volna. Ha még írok esetleg a kritikai fogadtatásról, akkor esetleg.Barlac 2007. november 16., 12:02 (CET)

Te dolgod, ez egy szabad lexikon. Majd jön valaki és szétvagdossa. Kata 2007. november 16., 13:36 (CET)Válasz