Ugrás a tartalomhoz

Vita:A magyarországi cigányok életkörülményei

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Bajor kifli 5 évvel ezelőtt a(z) Letelepítés témában

nem akarok túlságosan belekötni a földrajzba, de Észak-Magyarország is a Duna-Tisza közében van. Alensha (írjá má • műveim) 2006. június 3., 14:54 (CEST)Válasz

A Duna-Tisza köze úgy tudom csak az alföldi rész. Ezeket a fogalmakat mindenesetre a leendő szócikkekben jól meg kell majd határozni. Üdv, --Adapa 2006. június 3., 15:12 (CEST)Válasz


Duna - Tisza köze

[szerkesztés]

Nem azért, de Jász-Nagykun Szolnok megyében igenis rengeteg cigány él, főként a Jászságban és a keleti területeken. Számot nem tudnék mondani, de arányuk szerintem 10-12% körül lehet, jóval az országos átlag felett. Elég csak pár botrányra gondolni nemrégiben: Jászladány, Jászapáti... – Tobi 2007. november 5., 17:49 (CET)

Békés megye és a GDP

[szerkesztés]

Forrás: [1] GDP: Békés megye a sor legvégén (2009.07.20. )

Letelepítés

[szerkesztés]

A cigányok letelepítése már az II. VH előtt megkezdődött, A "Tervgazdaság" idején csak befejezték.

Duhos vita 2010. március 24., 22:16 (CET)Válasz

Kicsit korábbi a történet. 1773-ban a cigánygyerekek polgári neveltetéséről rendelkeztek. Mária Terézia elrendelte, hogy el kell venni a szülőktől a gyerekeket és más családnál kell felnevelni őket. Megtiltották a lótartást, a vándorló életmódot, ezért a cigányok nem kaptak útlevelet. Tilos volt számukra a hagyományos öltözködés. Erdélyben kormányrendelet írta elő, hogy a cigányok csak a falvak végén állíthatják fel a sátraikat.– Bajor kifli vita 2019. augusztus 30., 12:21 (CEST)Válasz