Vita:A hatalmi ágak szétválasztása

A hatalmi ágak és a múlt-jelen-jövő Biztosan leírták már előttem, de én valóban saját elmélkedésem eredményeképp jutottam arra a gondolatra, hogy a hatalmi ágak megkülönböztetése a múlt-jelen-jövő hármasának felel meg: a törvényhozó hatalom dolga dönteni arról, mi történjék a jövőben, a végrehajtó hatalom dolga dönteni arról, mi történjék most, a bírói hatalom dolga elemezni a múltbéli történéseket. Az a fölvetés pl, hogy a sajtó volna a negyedik hatalmi ág, így nem igaz: a sajtónak nem hatalma van, hanem befolyása. Tehát nem dönt, hanem befolyásolni tudja a döntéshozókat. --Csomorkány ^vita 2015. március 9., 23:11 (CET)

Kivágott szöveg + nincsforrás

"* A Bank szektor befolyása jelentős, erre példaként említhető az idézet Mayer Amschel Rothschildtól (1828) "Engedjétek át nekem egy nemzet pénzét, és nem érdekel ki írja a törvényeket." A "bírálatok" forrásait egyenként meg kellene jelölni hogy ellenőrizhető legyen, ki és mikor állított ilyesmiket.--Linkoman ^vita 2016. április 27., 12:34 (CEST)

Hatalmi ágak: múlt, jelen, jövő?

Ez egy magán-elméletem, és nemigen találom írott forrásokban, de tényleg csak számomra evidens? Szóval a törvényhozás annyiban önálló hatalmi ág, hogy a jövőnek akar irányt szabni, a végrehajtó hatalom a jelenben intézkedik, a bírói hatalom a múltat elemzi. Ha így nézzük, a sajtó nem negyedik hatalmi ág pl, azaz nem hatalma van, hanem befolyása a hatalmat birtoklókra. Hasonlóképpen a "pénzhatalom" birtokosainak is, bár rájuk bizonyos szinten lehet mondani, hogy valós végrehajtó hatalmuk van a jelenben.– Csomorkány ^vita 2023. december 16., 08:50 (CET)