Vita:A „magyar” szó etimológiája

Tegye föl a kezét, aki szerint ennek van értelme: A szó etimológiája az idők során sokat változott, de nem fonetikusan, inkább formáját tekintve. OsvátA. 2006. január 25., 09:32 (CET)

Megnéztem, mit tud a magyar wikipédia az etimológiáról; ezt: Etimológia. Úgyhogy mindkét kezem felteszem. OsvátA. 2006. január 25., 09:39 (CET)

Etimológia a.m. szófejtés, valamely szó eredete (MÉSz). Javaslat: a szócikk új neve legyen "A magyar szó története", nyissunk új alcímet az eredetre vagy etimológiára. A fenti mondatot átírtam. Hollomis 2006. június 10., 18:31 (CEST)

Nem akarom megsérteni a cikk szerzőit, mert tényleg informatív és szerintem jól megírt cikk, de ezt nem kéne átrakni a wikiszótárba, több értelme lenne, mint megmagyarázni, hogy mi a tehén, két sorban. --Dami 2006. augusztus 15., 16:13 (CEST)

Dami+1. Szvsz az egyetlen, ami ebből lexikonba való, a szó eredetei (az is inkább a magyar nép szócikkbe), az meg nincs megírva. A jelentések a Wikiszótárba valók, a versek a Wikidézetbe, a maradék egyik Wikimedia projektbe sem illik igazán. --Tgr 2006. október 18., 22:33 (CEST)

Mongol etimológia

(Realsmarttom (vita | közrem. | törölt szerk. | ) szócikkből törölt szakasza, 2017. december 22., JSoos ^vita 2022. július 12., 15:22 (CEST))

A 'magyar' fonéma első változatait bizánci görög történetírók jegyzik le."Jóannész Malalasz bizánci szerző az 527. év körüli eseményekre utalva, a Don és Kubán közén élő népek fejedelmének Mogerisz, Muagerisz nevét említi. Testvérét és utódját Jóannész Malalasz Grodként, a VIII–IX. század fordulója táján a bizánci Theophanész Homologotész pedig Gordasz néven említi...Mogerisz, Muagerisz a hun vagy bolgár eredetű kutrigurok fejedelme volt." " 739 táján az arab forrásokban (Bal’ami, Baladuri, Ibn al-Athir) az Upas ibn Madar, azaz Magyar fia Opos néven említett fejedelem vezetésével harcolnak, aki Al-Lakz ura volt (Lazika vagy örmény Lesgistan = Dagesztán?), s a hatalmas túlerô miatt a fejedelem a kazár királyhoz menekül (Padányi)" - Dzsajháni 870 körül 'al-maǰģirīya' (rekonstruált) néven ír rólunk. Bíborbanszületett Konstantin 950 körül a 'türkök' (magyarok) egyik törzsét Μεγέρη alakban rögzíti. - Az említett források (az egyetlen Baladuri kivételével, aki nem említ konkrét származást), mindannyian hunnak, töröknek tartott népekhez kapcsolja e neveket - több, mint 400 éven keresztül(!). - A 'magyar' fonémához legközelebb álló török fonéma 'mağara' – barlang – (Földanya méhe?) - (érdekes, hogy a szintén török kazah nyelven a barlang 'üñgir'). - A török törzseket először a mongolok elődei, a hunok győzték le és szervezték meg, tehát a mongol nyelv-területen is kereshetjük az ősforrást. - A Monguor/Monguor/Mangghuer/ Mongor nyelvet Kína Qinghai tartományának keleti részén beszélik. - Nem biztos, hogy a fenti 'magyar' fonémák mind egyenesági leszármazottai egymásnak, viszont ősforrásuk azonossága igen valószínű. /Benesóczky A.Tamás/

A 'magyar' fonéma lehetséges keletkezése. Xianbei, egy proto-mongol állam(147–234), egyik törzsszövetségének neve Menggu Xibei. - Kru. 4. században Mukriz törzsek éltek a Songhua folyó vidékén.- Kru. 9. században egy Shiwei törzs, Menggu az Amur és az Ergune folyó környékén élt. - Mongol - kínaiul Ménggǔ rén 蒙古人. - A mongol мэнггү törzsnév + mongol эр (hím, férfi, férj, stb.) = mongol férfi - mongol nép. мэнггүэр hangalak nagyon közel áll az első európai lejegyzéséhez. "Jóannész Malalasz bizánci szerző az 527. év körüli eseményekre utalva, a Don és Kubán közén élő népek fejedelmének Mogerisz, Muagerisz nevét említi." - A név eredetijét vagy egyik változatát a kínai Gansu–Qinghai tartományokban élő Monguor (egy fajta mongol nyelvet beszélő) nép őrizte meg. - Ezek a fonémák először Európában csak a hun ((mongol)-török) nép megjelenése után lettek rögzítve. Sem a Kre. V. században élt Hérodotosz, sem az utána következő tíz évszázadban élt történészek, geográfusok, stb. sem jegyeztek le hasonló fonémát! Azért nem, mert nem volt mit lejegyezni. - Vagyis a szó finnugor etimológiája tarthatatlan. /Benesóczky A.Tamás/

A lényeg

Az nekem nem derült ki, hogy mi a magyar szó eredete - pedig ez a legérdekesebb és leglényegesebb rész... a többi mellékes. A személyeskedő megjegyzéseket mint "Angol értelmező szótárban olyan pejoratív értelmezéssel is találkoztam, amely a magyart azonosítja a cigánnyal" ki lehetne hagyni. Eleve nem érdemes megjegyezni... A korai előfordulások listája érdekes. De az egész cikk... eléggé kusza. Át kellene írnia valakinek. Cserlajos 2006. szeptember 15., 17:57 (CEST)

Ady Endre:Nekünk mohács kell ... A magyar.../Cigány népek langy szívű sihederje./...--Elder sun 2006. október 22., 12:42 (CEST)

A magyarnyelvel rokonított nyelvekben: Makar =nap isten egyik neve /O-Görög/; magáru = megegyezni, megérteni /Akkád/ de nem biztos, hogy tőlünk vették át.--Elder sun 2006. október 18., 22:20 (CEST)

És BARÁTH TIBOR miért nincs említve, sehol? - Ez csak egy Alap kérdés A lényeget illetően (a vitalapra és főleg a szócikkre is vonatkozóan). - Hol van ebből az egészből Dr. Baráth Tibor professzor A Magyar népek őstörténete című alapművének tartalma és megállapításai (és más, a tárgy megértése szempontjából nélkülözhetetlen magyar tudományos könyvek) a magyar név jelentésére és eredetére vonatkozóan?! - Pl.: Czuczor-Fogarasi.

Gimme some truth (John Lennon): "Mondjatok már végre valami igazat is!"

A magyarból a magy, eredendően összefügg és kapcsolatban áll a MAG-gal, mint mag, mint valaminek a lényege, közepe. Valamint a MAGY-val, mint magi, vagyis mágus. Mert a magyar, mag-ős (is)! Vagyis mágus. Az ar pedig etimológiailag egyértelműen ÚR, urat jelent (ar, or, ur egyaránt), ari, annyi mint úri. Lásd: ária, arja, nemes, vagyis úr.

Tehát a magyar = mag-úr, azaz az első, a legősibb az urak, az emberek között. És a legméltóbb úr, minden népek előtt; mert minenki előtt volt. - csak egészen röviden, és érintőleg, ennyit.

S ez csupán egy kérdés volt. - Köszönettel --Kerdojel ^vita 2015. július 5., 01:28 (CEST)

Csodálatos a magyar nyelv, az ősnyelv, mert pl. amikor leírjuk, vagyis (lásd itt is: " vagyis mágus"), benne van, hogy te az is vagy, vagy-is (mint magyar). MERT A MAGYAR, MAGYARÁZ, ÖNMAGÁT MAGYARÁZZA; mert semmi sem képes a magyart megértetni, csak önmaga. - többek között ez sincs benne a szócikkben, hogy nincs még egy ilyen nyelv a világon, amely képes lenne erre stb. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Kerdojel (vitalap | szerkesztései) 2015. július 5., 01:49‎

És PROF BADINY-JÓS és mukája MIÉRT NINCSEN a cikkben???

Ami nyilván tudott a cikk írója által is, a Sumer az népnek az Akkád neve, amit prof Oppert terjesztett el a nagyvilágban - miután ő semi volt s az Akkádokat kutatta. E 'Sumer' népcsoport magát KU-MAHGAR-nak nevezte. Vajh ez miért hiányzik a cikkből??? – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 115.70.29.185 (vitalap | szerkesztései) 2018. május 27., 13:12‎

legkorábban

Már a Kr.e.13. századból származó egyiptomi papirusz a „magurok” országát említi, egy Kr.e 735 körüli asszír forrás pedig Guriánia néven ismeri ugyanazt a területet. Történelmi adatok támasztják alá, hogy a Kaukázustól délre élt egy törzs, a magerdán törzs, a Van-tó környékén. Kr.e. a 17. századtól nevük egyre sűrűbben fordul elő, többféle változatban. Úgymint: matchar, megori, maghiori, maghiar, mogher, makar, madar, madzsar.[1]--Elder sun 2006. december 15., 20:06 (CET)

ök egy nép de sok család egy nyelv de sok nyelvjárás

1. Amadokok. 2. Auchaták. 3. Alazonok. 4. Abiok, Abion folyótól[1]. 5. Amazonok = scytha nyelven Öorpaták. 6. Amaxobiok = szekeren élők. 7. Amyrgok. 8. Alaunok. 9. Agarok. 10. Arymphaeok. 11. Agathyrsok. 12. Aorsok. 13. Budinok. 14. Barbárok. 15. Bostarnák. 16. Basilidák. 17. Celta scythák. 18. Chunok. 19. Charaun scythák. 20. Daák[2]. 21. Edook. 22. Exobygiták. 23. Galactophagok = tejevők. 24. Gelonok. 25. Geták. 26. Grynaeus scythák. 27. Gepidák. 28. Hippomolgok = Kanczafejők. 29. Hyperboreok. 30. Hunnok. 31. Isepok. 32. Issedonok. 33. Katiarok. 34. Kallipidák, görög scythák. 35. Királyi vagy szabad scythák. 36. Karyonok. 37. Karaták. 38. Komarok. 39. Komedok. 40. Kachagi scythák. 41. Kata scythák. 42. Melanchlänok = fekete köpeny vagy szűrösök. 43. Myrgeták (?) 44. Maticiták. 45. Maeoták. 46. Massageták – Massagét scytha király testvére nevéről. 47. Maeoti scythák. 48. Nomád. scythák. 49. Neurok. 50. Osylok. 51. Paralatok. 52. Parthusok. 53. Pasianok. 54. Parnok. 55. Pariok. 56. Roxolánok. 57. Rhakalánok. 58. Szántóvető scythák. 59. Sauromaták, sarmaták, serbmaták, syrmaták, sauromatidok. 60. Sákok. 61. Scythinok. 62. Sarmata-féle jazygok. 63. Sakaraulok. 64. Sakaurak. 65. Sargátok, sagartiusok.[3] 66. Scytha achaeusok. 67. Satarchok. 68. Skolotok. 69. Traspisok. 70. Taurok. 71. Tyrigeták, Tura, Tyrsa, Tyrre, Tyran, Tussa, Thyssa, Thyrsigeták. 72. Tochárok. 6873. Turcok. 74. Toxoták. 75. Urgok. 76. Ugrok. 77. Xanthiok. 78. Jamok. 79. Jazamaták 80. Jász scythák. 81. Jaxarták. 82. Jyrkok.[4] – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 81.182.192.113 (vitalap | szerkesztései) 2007. június 23., 10:26

Kissé nyugtalanít a levezetés.

Még manapság is nagyon sokan állítják, hogy mi egy alacsony szintű kultúrával rendelkező finn-ugor eredetű csoport leszármazottai lennénk, akiknek történelmük és tetteik alapján nincs, és nem is lehet létjogosultságuk a Kárpát-medencében. Én egy kissé más véleményen vagyok, de úgy látom nem érdemes kikezdeni az írásból kivehetőleg művelt, és magasan képzett cikk-szerkesztővel, hisz ő elegendő inteligenciával és szellemi tartalékkal rendelkezik ahhoz, hogy legyűrjön más felhasználók előtt, viszont a természetes logika talaján állva továbbra sem vagyok hajlandó elfogadni a fiinugor származáselméletet, s másokat, kik erre nálam alkalmasabbak, ezen elmélet megdöntésére bíztatok! A témára visszatérve: kissé mesterkéltnek hat a különféle, szerintem teljes mértékben külön eredetű és fejlődésű, finn-ugor szavak rokonítása, mitöbb, ős-szóként történő felhasználása a magyarázat során. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 193.224.53.170 (vitalap | szerkesztései) 2009. április 27., 16:09

Sziasztok! Valóban, ez a szócikk összekutyult belemagyarázásokat tényszerűen tálal, és pl a manysi társadalmát fejtegeti, aminek semmi jelentősége nincs a magyar szó szempontjából. Emellett szeeinte a magyar a manysi szó rokona, mert erősen hasonlít rá. De miben? Abban, hogy „ma-” az eleje? És a maláj, makabeus, majom, malom, mazda? Én most ide pl beírtam egy kiegészítést, miközben az egész szócikket aggályosnak tartom. Persze ha nincs igazam, javítsatok ki. Kristiano^üzenet 2010. július 14., 13:04 (CEST)

Ezzel teljesen egyet tudok érteni --Kerdojel ^vita 2015. július 5., 01:33 (CEST)

Majd mondatonként bereferálom, mit kutyult a négy alul megadott forrás, utána pedig hasonlóan referált beírások kellenek. Nem értem, miért lenne alacsony szintű kultúrájú egyik vagy másik nép. A kultúra nem vérrokonság vagy nyelvrokonság kérdése, azt az ember saját életében sajátítja el. Paulus Pontius Crassus ^vita 2011. június 8., 03:27 (CEST)

Persze, teljesen igazad van az egy 'mazda' kivételével.

A 'Mazda' magyar vonatkozású. Lásd: Akura Mazda. (asura, ahura, akura). Akura Mazda 'kreálta' az eget, a földet, az isteneket s a királyok és jóemberek védelmezője. Aki keresi, mit jelent 'ahura' nem jár szerencsével. Csak kőrbe írják a jelentését de NEM TUDJÁK mi a szó eredete. Nem is csoda, mert olyan nyelvekben keresik, ahol nem lehet megtalálni.

Tudvalévő, hogy a K-H-G hangok könnyen átfordulnak egymásba. Tehát ahura, akura, agura ugyanaz a szó. Ugyanígy az E<->A tehát 'agura' és 'egura' is ugyanaz a szó. Ami így már teljessen érthető 'egura': hangtanilag s értelmében is egyezik.

Továbbá, az 'ahura' eredet-kutatás elvezet 'Apam Napam'-hoz. Amikor is - elég zavarosan - de megtudjuk, hogy jelentése 'a víz fia' - vesdd össze: Itil -> Atila - továbbá másik jelentése 'Víz a Tűzön'.

A 'Mazda->Mazdar->Madzsar' stb. szóferdülések talán nem kívánnak további magyarázatot. Egyébként az Avesta-ban 'bölcs'-et jelent.

S aki megvizsgálja a jelképet, megtalálja rajt a TURUL madarat és a NAPot jelentő kőrt is. Azaz: hangtanilag, jelentésében és jelképében is egyeznek. Ennél többet nem lehet elvárni.

Szóval, Ahura Mazda bizony a Turul s a köré épülő gondolatvilág. S mindehez nem kell sem nyelvésznek sem kutatónak lenni, csak nyitott szemmel látni.

Azoknak, akik majd vitatni fogják, hogy ez 'eredeti kutatatás' s ezért nem lehet a Wikipediában: NEM kutatás! Ez része az általános műveltségnek! – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 115.70.29.185 (vitalap | szerkesztései)

SzT, NYsZ, UEW éS a tÖbBieK + "a magyar szó előfordulásai" szakasz

Ezeket ki kéne bontani, nekem pl. fogalmam sincs, hogy mit jelentenek.

Ezen kívül a "magyar szó előfordulásai" szakasz szerintem törlendő, mivel ad hoc versidézgetés, illetve (számomra legalábbis) értelmezhetetlen, amúgy szintén random "előfordulások" listája, aminek a végén szerintem az van megadva, hogy az írójuk hol hallotta ezeket :) Töröltem. – Vince ^blabla :-) 2009. augusztus 15., 23:54 (CEST)

Egyetértek, de ennél sokkal súlyosabb bajok is vannak. Pl. a szócikk javarészt nem arról szól, ami a címe. ♥♥♥ Gubb ✍ 2009. augusztus 16., 00:07 (CEST)

Meg jórészt nem is magyarul van írva, tele van ordító - néhol értelemzavaró - hibákkal. Ez így méltatlan. De már rajta van a lektor sablon, majd csak megcsinálja valaki rendesen. – Peyerk ^vita 2009. augusztus 16., 15:37 (CEST)

Már lassan egy éve semmi... Pedig eléggé érdekelne, mi ez az SzT, UEW, stb... hiába a lektor sablon... :\
--Hirvenkürpa ^vita 2010. június 27., 01:19 (CEST)

Tartalmi segély

A fentiekhez mit fűzzek még hozzá? Karmela^üzenőlap 2010. október 28., 21:57 (CEST)

Nem tudja, aki írta. Általában ez a probléma a nemtudományos és tudományos megközelítés között. A tudományos egy rendszert próbál felállítani, ami sokszor, mondjuk többnyire téves. A nemtudományos mindig 'ad hoc', mindig rendszermentes, amelyik a tudományost próbálja beállítani ad hoc hamisnak. Pl. Anonymus mindig igazat mond. Vajon akkor is, amikor a magyar, azaz Hungary nevet Hungvárról magyarázza? Vajon akkor is, amikor a dákoromán elméletet támasztja alá? OK, csak legyünk következetesek mert ez a tudományos, ami nem tévedhetetlen. Paulus Pontius Crassus ^vita 2011. június 8., 15:00 (CEST)

Kurszán Kündü eszes véleménye

DÖBBENETES, hogy képesek a szócikk írói Reguly eszement baromságait és a most már egyértelműen, DNS-alapon BIZONYÍTOTT, azaz KIZÁRT rokonság nem létező ténye mellett letenni a garast, miközben a MADZSAR kiejtésű név Dél-Szibériában egy törzsre/népre, a "Mongolok titkos történetében" egy törzsre, a kaukázusi, ókori, kora középkori NAGYON FEJLETT civilizációk kódex-szintű forrásaiban is, pl. az Iszfaháni Kódex-ben is előfordul, mint népnév, AHOL AZONBAN HUN NYELVŰ SZÓSZEDET is van, olyan, mint a rosette-i kő: három nyelvű!

Semmi Reguly, meg Hunsdorfer meg Budenz, meg TREFORT júdáspénze nem kell a megállapításhoz, hogy EGY ŐSI NYELVEN ÍRTÁK, ami magyarul ELSŐRE érthető, s amelyik NEM OBI-ugor és nem finnugrász, hanem nagyzámú őstürk (o'qut, ogur) és iráni szót és kifejezést tartalmaz.

ELSŐKÉNT kellett volna az ALTAJISZTIKA tárgykörében keresni a "MADZSAR" szó etimológiáját! (Kurszán Kündü, 2011 08. 20 15:54')

Apróban megkérdezem, mi köze a DNS-nek a beszélt nyelvhez? Nyelvi elméletet nyelvi alapon kell cáfolni. A finnugrászok állításai nyelvi alapon cáfolandók. Az efféle hetet-havat összehordás és össze nem illő dolgok egymásba keverése csak a finnugrizmussal szembeni elméletek további negligálását eredményezi. LA^pankuš→ 2011. augusztus 20., 16:35 (CEST)

Van, aki sosem fogja megérteni úgysem, hogy ha egy fekete megtanul angolul, attól még nem fehéredik ki, vagy egy fehér valamilyen bantu nyelven, attól nem feketedik meg. Paulus Pontius Crassus ^vita 2011. augusztus 20., 19:15 (CEST)

Kétségtelen, hogy vannak nyelvi hasonlóságok a Magyar s a Finn - és más - északi nyelvek között. A baj ott van, hogy e néhány hasonlóságból a FINNUGRÁSZOK VÉRrokonságot 'bizonyítottak'! S ezen dolgoznak a mai napig is. Egyszerűen NEM HAJLANDÓK elismerni, hogy magyarellenes hadjáratot tartanak. Az igazi tudományos körök már régen mondják, hogy kultúrális, nyelvi rokonságból nem szabad vérségi, származási következtetést levonni. Egyébként - hadd dörgöljek sót a finnugrászok sebeibe - ha olyan közel éltünk volna és oly sokáig, hogy nyelvünk egyenesen keveredhetett volna, akkor lenne DNA rokonság is. De nincsen. Tehát: nem kell a nyelvi rokonságot vitatni, ugyanis az létezik. Viszont az ebből levont 'származás-elméletet' nagyon is kell támadni, egyrészt azért, mert az nem igaz, másrészt azért, mert politikai célokra használják. Részleteiben: a magyarok nem tartoznak ide, ki kell őket írtani, helyet adni a szlávoknak, vlahoknak. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 115.70.29.185 (vitalap | szerkesztései)

Magyarok, férfiak és asszonyok!

Atyámfiai! Kár a szerzőt hibáztatni a cikkben szereplő sületlenségek okán. Nem lehet még azt sem felróni neki, milyen forrásokat használt, végtére is – hihetőleg – jóhiszeműen járt el.

Akadémikusaink – nem kell ezért ostorozni őket – beszorultak a finnugrizmusba, mint Mari néni és Józsi bácsi a nyugdíjba: sehogyan sem tudnak kijönni belőle. Finnugor párhuzamot keresnek – mindenokvetlen – ott is, ahol az semmiképpen fel nem található. Mi mást tehetnének?

Vegyük elő józan eszünket, s próbáljuk magunk megtalálni népünk nevének gyökerét. Mi a magyar név tartalma szótáraink szerint? A népet és a nyelvet jelöli, semmi egyebet. Nem társneve ember szavunknak, nem utal származásunk helyére, jellemző tulajdonságunkra stb. A magy szótő sem jelent nyelvünkben semmit, nem alkot szóbokrot. Csupán az -ar névképző ismerős a szó végén, jóllehet ugyanez a törökben is megvan hasonló szerepben. Következésképpen a magyar vagy idegen eredetű szó, vagy magyar eredetű ugyan, de idegen ajkú beszélők körében eredeti alakját elvesztette. Ezek az idegenek, jó eséllyel, török nyelvű atyánkfiai lehettek. Madzsaroknak nevezték magukat, korábban pedig szabaroknak, vagyis Állhatatosság népének.

Mármost török vagy magyar eredetű a magyar szó? Valószínűleg magyar! Ha török lenne, a madzs, madzsar szónak meglelnénk párhuzamait török szószedetekben. Ha lenne megfelelő kifejezés, szorgalmas kutatóink már megtalálták volna. A kazahsztáni madjarok ismernék nevük jelentését, sőt a baskírok (saját nevükön baskortok) is. Nekik tudni kellene, hiszen ők az egykori madzsarok legközelebbi rokonai.

A madzsar – jó eséllyel – képzett szó. Töve madzs, s képzője -ar. Helyettesítsük a török dzs-t a neki megfelelő magyar hanggal. Alighanem ez a g. Fűzzük mag szavunkhoz a megfelelő névképzőt, hogy jobban igazodjék az eredmény hallásunkhoz. Fáradozásunk gyümölcse magor, vagyis Mag népe. Nagy betűvel, mert miképpen Állhatatosság, azonképpen Mag is a természethívő pusztai népek egyik istensége lehetett.

Jebusaeus ^vita 2015. szeptember 6., 16:27 (CEST)

Mi mást tehetnének akadémikusaink??? Mondjuk TANULHATNÁNAK! Észrevehetnék, hogy amit csinálnak az ellenséges propaganda! Amelyik meg ezt nem teszi - tán képtelen rá, ahogyan írod - az NEM IS TUDÓS! Azt ki kell vágni az Akadémiáról a szemétdombra, mint a macskát ... de nem lehet, mert a magyarellenes politikai erők megakadályozzák. E felett pedig NEM LEHET ELSIKLANI!

Szabaduljunk már meg ettől az örökös-törökösködéstől! Semmi közünk hozzájuk. Sem genetikailag, sem műveltségileg. Egymás mellett éltünk, átvettek rengeteg szót; jó, nyilván kellett nekik. Ettől még nem lesz műveltségünk vagy nyelvünk Török! Még a nevünket is másoktól tanultuk???!!!

A British Museumban vannak a kőtáblák, melyen a 'Sumerok' leírták a SAJÁT nevüket: KU-MAHGAR. Vagy ötezer évvel ezelőtt. Tessék elolvasni Badiny-Jós könyveit. (Lehet gyűlölködni, szórni rá a szemetet, epét hányni de akkor is tudós volt, Sorbonon szakképzett a Jesuita Deimel alatt. Mese nincs.)

Meg kell it jegyezni, hogy a mai napig sincsen komoly genetikai tanulmány, kik voltak a 'Sumerok'. Teljesen alaptalan, tudománytalan feltevések persze vannak. Ugyanakkor, közelkeleti DNA vizsgálatok vannak: Egyiptomi, Török, Zsidó, Arab stb. Csak a 'Sumer-Kumahgar' hiányzik. Ennek is oka kell legyen. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 115.70.29.185 (vitalap | szerkesztései) 2018. május 28., 04:21‎

Sajnálatos módon még a finnugor elmélet regnál, ezért ez az enciklopédia legfeljebb ismertetheti az ellenérveket, de a finnugrizmust nem lehet kihagyni. Mindenesetre mivel a magyar nyelv a finnugrászok állításával szemben inkább török, mint bármi más, az -er; -ar főnévképző teljesen jó iránynak tűnik (lásd vezér az a személy, aki vezet). Ugyanakkor a törzsnév nem magyar, hanem megyer – a középkori vegyes hangrendű alakot felejtsük el, mert gyakorlatilag elképzelhetetlen a mi hangrendi illeszkedésünkben, hacsak nem idegen összetétel átvétele, ami meg egy nép saját elnevezése kapcsán hihetetlenül hangzik. A megy szónak meg nagyon is van jelentése, főleg egy vándornéppel kapcsolatban. Az önelnevezés etimológiájánál mindig figyelembe kell venni a korabeli viszonyokat. A finnugor etimológiák mindig itt futnak zátonyra. – LA^pankuš 2015. szeptember 6., 16:58 (CEST)

Éljen és uralkodjon Pomádé király! S kapjon helyet a Tudástárban minden értékes vélemény! Magyar és Megyer származhat akár egy tőről is, akárcsak a borotva és a beretva stb. Nyelvünkben az efféle szópárosok nem példa nélküliek. A középkori vegyes hangrendű alak pedig lehet a nem magyar anyanyelvű írnokok ténykedésének eredménye. Jebusaeus ^vita 2015. szeptember 6., 18:12 (CEST)

Laikus szófejtés

(Szoszolo (vita | közrem. | törölt szerk. | ) szócikkből törölt szakasza, 2020. január 27., JSoos ^vita 2022. július 12., 14:00 (CEST))

A magyar népnév magyar nyelvű származtatása tűnik a legeredményesebb értelmezési folyamatnak. A magyar népnév más népek leirataiból való eredeztetése zsákutcákba vezethet minket e kutatásunkban. Ugyanakkor segítségünkre is szolgálhatnak olyan idegen- és magyar nyelvű kifejezések, melyek hasonlítanak a magyar szó írott és hangi alakjára.

Érdemes figyelembe venni azt a nyelvi sajátosságot, hogy a szavak minden esetben lebonthatók szótagokra, azaz szóalapokra, kivéve ha maga a szó már egy ilyen szóalap. Ez a szótagi elkülönítés minden nép szavaira igaz, de az érdekesség, hogy a szótagoknak a legtöbb esetben már nincs önálló értelme az adott nyelven. Egy ilyen szóalap legkisebb egysége a magánhangzó, de ezek beszédtechnikai megközelítésben olyan alacsonyszintű értelmezést biztosítanak, hogy szükséges egy mássalhangzóval feltölteni. Olyan ez mint a számok helyiértéke. Kéthelyiértékű számmal tovább lehet számolni. Például: i - élet, il - él, in - én élek, iz - érzem az életet, ig - élő, it - életet ad, im - az én életem stb. Egy magánhangzó + egy mássalhangzó, vagy fordítva. Ezek a szóalapok.

Nézzünk egy angol példát, bár ez a szó talán az összes európai népnyelven ugyanazt jelenti, nem véletlenül: major - őrnagy, kiemelkedő, magas rangú személy, fő tekintélyes. Az angol nyelvben nem jutunk önállóan értelmezhető szóalapokhoz, -ha tagoljuk, tehát minden bizonnyal nem eredeti angol szóval van dolgunk, és ugyanez a helyzet a többi európai nyelvvel, amely használja a major szót. Nem nehéz észrevenni a hasonlóságot a major - magyar szavak között, az angol, a svéd, a norvég, a spanyol kiejtése pedig megerősíti ezt a hasonlóságot.[2]

Tagoljuk a major szót magyarul. Ma + j - nagy, magas (j a dzs, gy hangi megfelelője) + or - úr. Tehát megkapjuk a szó őrnagy, nagyúr, fő jelentését. Nézzük a magyar szó tagolását. Ma + gy - nagy, magas (gy jelentése égi, tehát magas) + ar - úr. Tehát itt is a nagyúr, őrnagy jelentést kapjuk. Hasonló értelmű és formájú szó még a Nádor, Nándor is.

Megállapítható tehát, hogy a magyar népnév egy olyan történelmi időszakból származó megnevezése e népnek és nyelvének, amikor a különböző nyelveken beszélő, vele kapcsolatban álló népek mind kiemelkedő, uralkodó szerepű népnek ismerték a magyart. Ez az emlék örződik mind a mai napig e népek major szavában. Természetesen minden nép a maga betű és hangkészletével adta vissza a magyar nevet, de érdekes, hogy jelentéstartalmát tekintve mind a mai napig általánosan használatos. Hasonló eredetű a honor - hunor szó, de az már egy másik szócikk.