Vita:1917-es oroszországi forradalmak
Új téma nyitásaEz a szócikk témája miatt az Oroszország-műhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | |||
Besorolatlan | Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. | ||
Nem értékelt | Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. | ||
Értékelő szerkesztő: ismeretlen | |||
|
Javasolt cím
[szerkesztés]Én erre módosítanám a címet: Az 1917-es októberi forradalom Oroszországban. A jelenlegi cím szerintem nem túl szerencsés, s a "nálunk" alkalmazása kapcsán felmerült erőltetett gondolkodásmódot követve azt mondanám, a jelenlegi cím 1917 DARAB októberi oroszországi forradalmat sejtet, holott tudomásom szerint csak egy volt. :)) Tony64 2006. november 9., 16:51 (CET)
Ott a pont. Bár névelövel ez is jó lenne: „Az 1917 októberi oroszországi forradalom”
Üdv: Tamaas 2006. november 9., 17:28 (CET)
Szia Tamaas!
Szerintem még a névelős változat sem lenne elég gördülékeny. Újabb alternatíva: Oroszországi forradalom 1917 októberében. Gondoljunk a saját forradalmunkra is: 1956 októberi magyarországi forradalom. Ez olyan esetlenül hangzik (nem is így szoktuk mondani!), akárcsak e mostani szócikk címe. Tony64 2006. november 9., 17:43 (CET)
súlypontozás
[szerkesztés]A téma - a bővítés mellett - tartalmi súlypontozást igényelne.
- Ezért lett rátéve a lektorsablon? Föld-lét vita 2010. november 24., 15:39 (CET)
Bedolgozás
[szerkesztés]Talán szerencsésebb volna most már teljesen bedolgozni ezt a szócikket az 1917-es októberi orosz forradalom szócikkbe. Kicsit tudathasadásos ez a mostani szétválasztás, mert azonos tematikája van a két cikknek, csak az "októberi" sokkal részletesebb, és előzményként tárgyalja az úgynevezett polgári forradalmat is, ami miatt anno gondolom megszületett ez a "forradalmak" szócikk. – Ary vita 2010. július 18., 14:50 (CEST)
Nem igazán idevaló
[szerkesztés]„Az orosz forradalom és a zsidóság
Winston Churchill álláspontja szerint a világ a kommunizmus és a cionizmus iránti elkötelezettség között vívódott. Az orosz forradalmat „a nemzetközi zsidóság fenyegető konföderációjának” nevezte, amely „megragadta az orosz népet a hajánál fogva és gyakorlatilag e hatalmas birodalom kétségbevonhatatlan urává vált”.[1]
„E mozgalom nem újkeletű a zsidók között. Egészen Spartacus-Weishaupt napjaitól Karl Marxon, Trockijon (Ororszország), Kun Bélán (Magyarország), Rosa Luxemburgon (Németország) át Emma Godmannig (Egyesült Államok) ez az egész világot behálózó összeesküvés, amely azért jött létre, hogy leváltsa az eddigi civilizációt és újraalkossa a társadalmat egy csökevényes fejlődéselmélet alapján, amelynek sarokkövei az irigy rosszakarat és egy lehetetlen egyenlőségelmélet (…)”
Egy 1958-ban feloldott titkosítású jelentésben egy bizonyos Schuyler százados, amerikai katonai hírszerző azt írja, hogy a bolsevik mozgalmat az orosz zsidóság „legzsírosabbjai” vezetik.[2]
A hírszerző négy hónappal későbbi jelentésében hivatkozik a London Times egyik vezető újságírójára, Robert Wiltonra, aki szerint a 384 komisszárból kettő néger, tizenhárom orosz, tizenöt kínai, huszonkettő örmény és 300 zsidó volt. Utóbbiak közül 264-en az Egyesült Államokból érkeztek.[3]
Szintén zsidó vezetésről ír a Brit Hírszerzés 1919. július 16-án kelt több száz oldalas jelentése már az első oldalon[4], de David Francis, Amerika oroszországi nagykövete is megjegyzi egy táviratában, hogy a bolsevik vezetők nem oroszok, hanem internacionalista törekvések résztvevői.[5] ”
Ha akar, írjon valaki erről külön szócikket, de ez nem ide tartozik. – Villanueva vita 2011. október 3., 13:07 (CEST)
- ↑ Winston Churchill: Zionism versus Bolshevism: A Struggle for the Soul of the Jewish People, Illustrated Sunday Herald (1920. feb. 8.)
- ↑ Amerikai Katonai Archívum (US National Archives), 1919, Record Group 120: Records of the American Expeditional Forces, június 9.
- ↑ Robert Wilton: The Last Days of the Romanovs (1920, New York: George H. Doran Co. kiadásában, 148. oldal)
- ↑ National Archives, Dept. os State Decimal File, 1910–1929, 860.00/5067-es akta
- ↑ David R. Francis: Russia from the American Embassy (1921, New York: C. Sribner's & Sons kiadó, 214. oldal)