Vita:Ómagyar Mária-siralom
Új téma nyitása
|
Ez a szócikk témája miatt a Középkorműhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Jól használható | Ez a szócikk jól használható besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nélkülözhetetlen | Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: Hkoala (vita), értékelés dátuma: 2008. március 16. | |||
| |||
|
Ez a szócikk témája miatt az Irodalmi műhelyek érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Jól használható | Ez a szócikk jól használható besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nélkülözhetetlen | Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: Hkoala (vita), értékelés dátuma: 2008. március 16. | |||
| |||
 | A Wikipédia:Tudakozó archívuma tartalmaz egy vagy több, e szócikk témájába vágó kérdést és választ. Kattints ide, ha meg szeretnéd tekinteni azokat a lapokat, ahol ilyen kérdés található. |
 |
Ebből a szócikkből szerepelt érdekesség a kezdőlapon a következő szöveggel: Tudtad-e, hogy…
|
Kiejtés
[szerkesztés]Ejtsd:
| IP javaslata forrás nélkül |
|---|
|
Valik Síralm tudadlany (most) Síralmal Söpödük. bóúval aszok epödök Uálászd(ot) vülágiomtol Süldao füadomtol (régisen ez a forma is helyes) öszes örömötűj(örömétűl)
Síraó ányád töküntschöd búváböl-öl kínyjokkat.
ön-évnyhom búval(bóal) fárad de vörüt hujjotüjá ön-évhom alélagyja
verágnák verágá köSchörün kíny(a)szt(a)tol vasSch szögökkel vörötol
öszesch möszól Szögényol SzőpSigod vérod héajj(hijján) vűszöol(veszöl)
dördötík kívl ön-éomhomnak-böl bóúja qui Sumha nym kyul hyul
eggedum illen maraggun urodum kyth wylag felleyn
bezzeg Scouuo ere en erzem e buthuruth kyt niha egyre.
de num ualallal hul yg kynzaSSal fyom halallal.
turuentelen fyom merth hol byuntelen
wklel ue ketwe ulud
ne leg kegulm mogomnok owog halal kynaal anyath ezes fyaal egembelu ullyetuk. |
– Aláíratlan hozzászólás, szerzője 81.182.87.89 (vitalap | szerkesztései) 2007. október 26., 20:23
iunhum
[szerkesztés]iunhum → yunhum → szívem...
Saját kutatás, ezért a cikkbe nem írom be, de szeretném, ha nyoma maradna: a finnugrizmus még ennek a fontos szövegnek az értelmezésébe is beleüti a rusnya orrát. Már az iunhum szó átírása is prekoncepcionális, semmi sem indokolja, hogy yunhum legyen a „mai” (?) formája. A „szív” fordítás pedig teljesen légből kapott kitaláció. A „szív” egyetlen nyelvben sem hasonló alakú.
A finnugor szemellenző viszont megakadályozza a szó értelmének feltárását, mivel azt az ótörökben kéne keresni. A török iun – merő véletlenségből – azt jelenti, „én”. A mai napig is használjuk az E1-et abban a formában, hogy „én magam”, illetve „jómagam”. A mondat ezzel az értelmezéssel is helyes, bár a nyelvhasználat azóta megváltozott, ebben a szövegkörnyezetben nem így mondanánk.
Tehát en iun = én magam, jómagam, azaz en iunhum = nekem, magamnak. – LA
pankuš 2015. szeptember 17., 12:21 (CEST)
Publikálj róla egy cikket, aztán azt vissza lehet majd hivatkozni, mint forrást. Gyurika vita 2015. szeptember 17., 12:23 (CEST)
Még előfordulhat. 
Merő véletlenségből ez magyarázatot ad a jómagam szóra is, ahol ezek után nyilván nem a jó melléknév a szóelem. A iun és az en együttes előfordulása bizonyítja, hogy a két szót sokáig egyszerre használták. Következésképp az énmagam szóösszetétel iunmagam alakja logikus. – LApankuš 2015. szeptember 17., 12:28 (CEST)
Átírás és értelmezés forrásai
[szerkesztés]@Laszlovszky András: látom, kijavítottál néhány dolgot. Néha egész biztos, hogy elírás volt a kiadott szövegben (pl. en iunhum írásmódból nem lehet csak junhum az átírásban), máshol nem javítottam volna de úgy sem a fontos a szerkesztők véleménye, hanem a forrásoké, tehát szerintem hagyjuk a forrás szövegét, esetleg lábjegyzetekkel, hogy pl. kihagyták az „én” szót. Vagy pedig más szöveget válasszunk más forrásból, ha van olyan forrás, ami jobbnak tűnik és legalább annyira komoly és elismert. Oliv0 vita 2015. szeptember 17., 13:31 (CEST)
Nem is figyeltem a lábjegyzetet. Őszintén szólva ilyen módon még komolytalanabbnak tűnik. Nem is értem, hogyan publikálhat valaki ilyen felületesen, sőt prekoncepcionálisan. Nem tudom, mi lenne a teendő, mert a „forrás” az forrás, de mégis nyilvánvaló marhaságok vannak benne, mint a ſydou→zsidó. A „ſydou”-nak esetleg az értelmezése lehet zsidó, de az átírása semmiképp nem az, hanem a sidou. Ez a névtelen enciklopédiaszerkesztés 22-es csapdája. – LApankuš 2015. szeptember 17., 13:52 (CEST)
A Leuveni kódex helyesírása
[szerkesztés]Kijavítottam a kódex nevét a helyes alakra, mire Laszlovszky András visszajavította, mondván, hogy nem cím, nem kell a nagybetű. Pedig de. Itt is így írják: http://nyelvemlekek.oszk.hu/adatlap-dupla/leuveni_kodex_%E2%80%93_omagyar_mariasiralom. A szövegben is előfordul, tehát nem csak mondat elején. Ráadásul egyértelműen nagybetűsek mindig az ilyen felépítésű kódexnevek: Bécsi kódex, Müncheni kódex (l. OH. 503., 1089.) stb. Szóval kérem, hogy a javításomat érvényesítse egy kompetens személy.– Aláíratlan hozzászólás, szerzője R4b6it (vitalap | szerkesztései) 2018. március 22., 15:09