Vita:Ókori Egyiptom

Ez a szócikk témája miatt az Ókorműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. Nélkülözhetetlen Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: Bennó (vita), értékelés dátuma: 2008. április 24.

Ókori témájú szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

E szócikk témája történelem tantárgyból a középiskolai tananyag része.

Vandál

Valami vandál kitörölte a teljes tartalmat. A laptörténetből most így elsőre nem sikerült rendesen vissszállítani az eredeti tartalmat. Ha valaki tud egy egyszerű módszert erre kérem tegye meg. Ha lessz időm visszarakom, csak valami rejtett karakerek miatt amik copy-paste-el bemásolódnak, igen furcsa keretes lap jelenik meg... Drake1979 2006. szeptember 7., 04:39 (CEST)

Névelő a címben

Szerintem fölösleges a címben a névelő, ahogyan más hasonló típusú szócikkünk címében sem szoktuk használni, ha az adott kifejezés eléggé állandósult, fogalomjellegű. Márpedig az ókori Egyiptom ilyen állandóan használt fogalom. De még ha nem tartozna ilyen szorosan össze a két szó, akkor sem kellene szerintem névelő, mivel ez nem könyvcím, hanem lexikonszócikk címe. Et a szócikk egyébként Ókori Egyiptom címmel lett megírva, és csak október óta lett átnevezve a névelős formára. Ugyanez a kérdés már az 1956-os forradalom vagy Az 1956-os forradalom közötti választásnál is felmerült, ahol szintén az első változat a lexikonszerűbb. --Adapa 2007. január 16., 23:32 (CET)

Moderntelen

„Monderntelen” – ez milyen szó már? Winston ^vita 2008. március 18., 12:56 (CET)

20 év?

„A rendkívül bonyolult írásjelek elsajátítása nem volt könnyű, az e feladatra kiválasztott fiúgyermekek ötéves koruktól 20 éven át tanulták az írást, a hieroglifákat.” -- Erre a 20 évre mi a forrás? Mivel ma is el lehet sajátítani pár év alatt, ők meg még ismerték is a nyelvet és a közhiedelemmel ellentétben nem a hieroglifákkal kezdték, hanem a hieratikus krikszkrakszokkal... – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. szeptember 2., 13:37 (CEST)

• Talán Mika Waltari Szinuhéje? L András^{Itt megtalálsz} 2009. szeptember 2., 17:17 (CEST)

Áthozva adminKFről

Tisztelt Adminisztráció!

Azt hiszem olyan hibát találtam az Ókori Egyiptom című cikk 1.1 fejezetének 3. bekezdésében, amelyet én nem tudok javítani. Ugyanis nem tudom mi az igazság, de értelmezhetetlen és logikátlan:

"Abban a pillanatban, mikor az Atlanti-óceán szintje annyira lecsökkent, hogy Gibraltár szárazra került, a Földközi-tenger vízutánpótlása kizárólag a folyók vízhozamától függött. Az északról igyekvő folyók ezidőtájt kevesebb vizet szállítottak, délről pedig csak kevés folyó torkollik ide. A Földközi-tenger ma is többet párologtat, mint amennyit a folyók pótolnak, ennek jele a Gibraltári-szorosban észlelhető állandó, nyugat felé tartó áramlat. A folyóvizek által szállított víz és a közvetlenül a tengerbe eső csapadék annyival kevesebb a párolgásnál, amennyit az áramlatnak pótolnia kell"

Az én logikám szerint ha a Földközi tenger többet párologtat, mint amennyit a folyók pótolnak, akkor a Gibraltári szorosnál víutánpótlás az óceán felől keleti irányú. Sajnos nem vagyok annyira tájékozott, hogy tudjam milyen irányú az áramlat a Gibraltári szorosnál, de vagy az áramlatnak kell kelet felé tartónak lennie, vagy a folyók utánpótlása nagyobb, mint a párologtatás. Bár logikus egyértelműen az első eset lenne, hiszen csak ezzel lenne magyarázható a Földközi tenger őskori apadása. Onager (vita | közrem. | törölt szerk. | ) (– eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. november 24., 12:58 (CET))

Igaz, ez egy szimpla elírás. L András^{Itt megtalálsz} 2009. november 24., 13:31 (CET)

Földközi-tenger kiszáradása

A fentiekhez kapcsolódva, az apró, de fontos elírásnál nagyobb baj az, hogy ugyan a Földközi-tenger a geológusok mai, általánosan elfogadott elméletei szerint valóban többször is kiszáradt, de utoljára 5,33 millió évvel ezelőtt újra megnyílt a mai Gibraltári szoros és azóta folyamatosan nyitva volt. Az itt leírtakat nem lehet összefüggésbe hozni sem az 50.000 év előtt jégkorszakkal, még kevésbé Egyiptom történetével. Ennek a résznek - megfelelően elhelyezve az időben - a Földközi-tenger geológiájánál van a helye.– Szilas vitalapom 2009. november 24., 13:55 (CET)

Na azért ne siessünk azzal annyira. Senki sem állítja, hogy a Gibraltári szoros ne lett volna nyitva. Csak a jégkori tengerszint süllyedt le annyira, hogy megszűnt az összeköttetés. A Földközi-tenger ebben az időben nem kiszáradt, hanem mértéktelenül összezsugorodott. Amint időm engedi, keresek hozzá forrást is. L András^{Itt megtalálsz} 2009. november 24., 15:22 (CET)

A Földközi-tenger jelenkori (holocén) kiszáradásával,, illetve jelentős vízszint-csökkenésével kapcsolatos részeket azért töröltem, mert azok nem felelnek meg a modern tudományos elméletnek. Erre vonatkozón megírtam a Messinai sókrízis című cikket, amiben modern források alapján foglaltam össze a Földközi-tenger 5 millió évvel ezelőtti kiszáradásának mai elméletét. Ebben szerepel - a kultúrtörténeti részben - az innen törölt elmélet is, ami a 20. század elején volt népszerű, többek között H. G. Wells munkássága nyomán, de mára teljesen elavult.– Szilas vitalapom 2009. december 2., 14:43 (CET)