Vita:Ékstratégia

Észrevételeim a változtatásokkal kapcsolatban.

…a Discovery Institute tudományos és társadalmi programja, melyet…

→ társadalmi és politikai akcióterve

Attól, hogy szerepel benne, az a szó, hogy "tudomány", még nem lesz tudományos...

Viszont politikainak eléggé politikai:

For this reason we seek to cultivate and convince influential individuals in print and broadcast media, as well as think tank leaders, scientists and academics, congressional staff, talk show hosts, college and seminary presidents and faculty, future talent and potential academic allies. Because of his long tenure in politics, journalism and public policy, Discovery President Bruce Chapman brings to the project rare knowledge and acquaintance of key op-ed writers, journalists, and political leaders.

– Wedge document, Phase II.

Az amerikai társadalmi irányvonal megújítására tett javaslatok konzervatív értékrendet tükröznek.

"…tett javaslatok" ? Egy kiszivárgott PR-akciótervben, amit szponzorok megnyerésére írtak?

A Discovery Institute munkatársai határozottan kiállnak amellett, hogy az intelligens tervezés nem a vallásos kreacionizmus egy formája, mivel az elmélet nem kinyilatkoztásokon, hanem tapasztalati tényeken alapszik.

És Behe szerint annyira tudományos elmélet, mint a csillagjóslás, Dembski szerint a kutatásai arra veztettek, hogy tervezező a keresztény Isten (" I believe God created the world for a purpose. The Designer of intelligent design is, ultimately, the Christian God."), Johnson tudományos felkészültségét és kinyilatkoztatott igazsághoz való viszonyát ("hiszen a helyes gondolkodás végül visszavezet az Egyházhoz, az igazsághoz" - "Bibliának ebben igaza volt. És a materialista tudósok tévedésbe ringatják magukat." stb.) meg inkább ne is boncolgassuk tovább. Különben pedig rajtuk kívül a szakik úgy találják, hogy ID = vallásos kreacionizmus reloaded. És lo and behold! - Of Pandas And People, 1983-1993. Ezt csak azért írom, mert ha a fenti a szöveg bennmarad, akkor az arra irányuló válasznak is be kellene kerülnie, arra pedig nem ez a szócikk való.

"irányítatlan evolúció"

elég kapós mém, de amellett, hogy remek PR-fogás, nem sok értelme van (belső link hozzáadva:2008. július 2., 19:33 (CEST)).

Visszaállítottam ezeket és még néhány hasonló szerkesztést. A materialistapüfölést a teista realizmus szócikkben remekül ki lehet fejteni.

(Különben pedig preferált szóhasználat a „módszertani naturalizmus” lenne.) Itt a DI nyelvezetében megírt részekre hosszabb magyarázatot kellene írni, mint az eredeti témáról (Pl. elmagyarázni, mi az a "cdesign proponentsists"), arra pedig nem ez a szócikk a legmegfelelőbb.

G²Akérdezz! 2008. július 1., 08:11 (CEST)Válasz

És attól, hogy azt mondja valaki, hogy "nem tudományos", attól még nem lesz "nem tudományos". Ha a tudomány alatt az igazság keresését, a bizonyítékok (egyik lehetséges) követési módját értjük, akkor tudományos.

Nyilvánvaló, hogy tudományos és társadalmi programról van szó, aminek részeként a politika is meg van említve. A társadalmi program tehát pontosabb, mert több mindent magában foglal, míg a politikai leszűkítő.

Igen, ezek az ő javaslataik, amelyeknek a megvalósításán dolgoznak. Ugyanezeket a javaslatokat el lehet olvasni más, az intelligens tervezést támogató cikkekben is.

Manipulatívan kevered azt, ami az intelligens intelligens tervezés elméletének az állítása, azzal, hogy mi egyes képviselőinek a személyes világnézete.

Nincs intelligencia, amely irányítaná. Nem olyan bonyolult ez.

Pontosan arról va szó, hogy módszertani materializmus címén abszolutizálni és megkérdőjelezhetetlenné akarják tenni a materialista filozófiai álláspontját. Akinek van szeme, és hajlandó nyitvatartani, az látja.

Az intelligens tervezés püfölést pedig az intelligens tervezés cikkben. Ha valaki állíthat negatívumokat egy cikkben, akkor az erre adott válaszokat miért nem lehet megmuattni?! Szegény, szegény wikipédia.

– Aláíratlan hozzászólás, szerzője Nature58 (vita • közreműködései) 2008. július 2., 18:50

A cikkből eltávolítva

Az Ék-dokumentum magyar nyelven

Az ék

Discovery institute

A Tudomány és Kultúramegújító Központ

A tétel, hogy az emberi lényeket Isten a saját képére teremtette, az egyik alapkő, amelyre a nyugati műveltség épült. Hatása felismerhető a Nyugat eredményeinek többségében, ha nem mindben, például a képviseleti demokráciában, emberi jogokban, szabad vállalkozásban és a művészi és tudományos haladásban. Mégis, alig több mint száz éve e sarkalatos elv ellen általános támadást indítottak a modern tudomány eredményeit felhasználó értelmiségiek. A hagyományos felfogást lerontva olyan gondolkodók, mint Charles Darwin, Karl Marx és Sigmund Freud az embereket nem erkölcsös szellemi lényekként ábrázolták, hanem állatokként, akik egy teljességgel személytelen erők által uralt világegyetemet népesítettek be és akik cselekedeteit és gondolatait a biológia, kémia és a környezet hajlíthatatlan erői irányítják. Ez a materialista világfelfogás végül gyakorlatilag a kultúránk minden részét megfertőzte a politikától kezdve a gazdaságon át a művészetekig és a tudományokig. A materializmus győzelmének kulturális következményei pusztítónak bizonyultak. A materialisták tagadták az objektív erkölcsi mércék létét, azt állítva, hogy a környezet határozza meg viselkedésünket és hitünket. Ezt az erkölcsi viszonylagosságot átvette a legtöbb társadalomtudomány és még ma is behálózza a közgazdaságtant, politikatudományt, pszichológiát és társadalomtudományt. A materialisták aláásták a személyes felelősséget is, azt állítva, hogy az emberi gondolatokat és hitet a biológia és a környezet diktálja. Az eredmény jól látható a mai büntetőjogban, gyártók felelősségvállalásában, és népjólétben. A materialista elképzelés szerint mindenki áldozat és nem tehető felelőssé a saját tetteiért. Végül a materializmus egy igen fertőzőképes törzsét hozta létre az utópia keresőknek. Azt gondolván, hogy a tudományok segítségével megalkothatják a tökéletes társadalmat, a materialista reformerek olyan kényszerítő kormányprogramokat támogattak, amelyek hamisan állították, hogy képesek megteremteni a földi mennyországot. A Discovery Institute Tudomány és Kultúramegújító Központja nem kisebb célt tűzött ki, mint hogy megdöntse a materializmust és kulturális örökségét. A természettudományok és a humán területek, valamint a társadalomtudományok vezető tudósainak összehozásával a Központ felderíti, hogy a biológia fizika és a kognitív tudományok új eredményei hogyan vetnek föl súlyos kételyeket a tudományos materializmus iránt és hogyan nyitnak új távlatokat a természet nagyrészt istenhívő megértéséhez. A Központ kutatási ösztöndíjakat ad, konferenciákat szervez és felvilágosítja a döntéshozókat a materializmus utáni életről. A Központot "Discovery Senior Fellow" Dr. Stephen Meyer igazgatja. Whithworth Egyetem filozófia docenseként Dr. Meyer tudománytörténetből és tudományfilozófiából szerzett PhD fokozatot a Cambridge Egyetemen. Korábban geofizikusként dolgozott az Atlantic Richfield cégnél.

Az ék stratégia

I fázis: Tudományos kutatás, Írás, Nyilvánosság

II fázis: Nyilvánosság, Véleményformálás

III fázis: Kulturális öszecsapás és Megújulás

Célok

Iránycélok

- Legyőzni a tudományos materializmust és pusztító erkölcsi, kulturális és politikai örökségét. - A materialista magyarázatok felváltása az istenhívő felismeréssel, miszerint a természetet és az embert Isten teremtette.

Öt éves célok

- Az értelmes tervezést elméletét a tudomány területén elfogadott alternatívaként láttatni és tudományos kutatás a tervezéselmélet távlataiban. - Meglátni a tervezéselmélet befolyásának kezdetét a természettudományokon kívül is. - Nagy horderejű viták az oktatásról, életkérdésekről, jogi és személyes felelősségről, amelyek a közérdeklődés homlokterébe kerülnek.

Húsz éves célok

- Az értelmes tervezés elméletét domináns nézőpontként látni a tudományokban. - A tervezéselméletet felhasználni specifikus területeken, többek között a molekuláris biológiában, biokémiában, őslénytanban, fizikában és kozmológiában a természettudományok közül valamint a pszichológiában, etikában, politikában, teológiában és a filozófiában a humán tudományok közül, valamint látni a hatását a művészetekben. - Látni, amint a tervezéselmélet behatol a vallási, kulturális erkölcsi és politikai életünkbe.

Öt éves feladatok

1. Nagy horderejű viták az elméletalkotók és a Darwinisták között. (2003 -ig) 2. Harminc könyv kiadása a tervezésről és kulturális hatásairól. (szex, a nemiség kérései ("gender issues") orvostudomány, jog és vallás) 3. Száz tudományos, akadémiai és technikai cikk a tagjainktól. 4. Jelentős sajtófigyelem: - Címlap egy nagy nemzeti újságban, mint a Time vagy a Newsweek - Nagy tévétársaság, mint például a Nova igazságosan kezelje a tervezéselméletet - Rendszeres sajtóhírek a tervezéselmélet eredményeiről - Pártatlan sajtótermékekben a tervezéselméletet pártoló cikkek 5. Szellemi és kulturális megújulás - Vezető megújulási mozgalmak alkalmazni kezdik a tervezéselméletet és elutasítják a materializmus által befolyásolt teológiákat. - Nagy keresztény felekezetek védik meg a tervezéselméletet - A Darwinista szemináriumok felismerik és elutasítják a naturalista előfeltételezéseket - A közvéleménykutatásokon pozitív irányba mozdulás olyan kérdésekben, mint a szexualitás, abortusz és Isten 1. Tíz állam helyesbíti az ideológiai eltolódást a tananyagukban és kiegészíti azt a tervezéselmélettel 2. Tudományos eredmények - Aktív tervezésmozgalom Izraelben, az Egyesült Királyságban és az USÁn kívüli befolyásos országokban - Tíz CSRC tag tanít nagy egyetemeken - Két egyetem, ahol a tervezéselmélet vált domináns nézetté - A tervezés válik a kulcselképzeléssé a társadalomtudományokban - A jogi reformokat követő csoportok törvényjavaslatokat alapoznak a tervezéselméletre

Tevékenységek

(1) Kutatási ösztöndíj program (írásra és publikálásra) (2) Kutatás támogatása a "nyomásgyakorló pontokon" (Daul Chien Chengjiang kambriumi kövületei az őslénytanban és Doug Axe kutatólaboratóriuma a molekuláris biológiában) (3) Tanárképzés (4) Tudományos konferenciák (5) Konferenciák a véleményformálóknak (6) Szövetségépítés, a jövő tudósainak és vezetőinek besorozása, stratégiai társulások vezető agytrösztökkel, társadalmi pártfogócsoportokkal, oktatási szervezetekkel és intézményekkel, templomokkal, vallási csoportokkal, alapítványokkal és sajtóegységekkel (7) Hitvédő szemináriumok és közbeszéd (8) Független vélemények újságokban és népszerűsítő írások (9) Dokumentumfilmek és egyébsajtótermékek (10) Akadémiai viták (11) Alaptőkegyűjtés és fejlesztés (12) Általános adminisztratív támogatás

Az ék projektek

I fázis: Tudományos kutatás, Írás, Nyilvánosság

- Egyedi kutatói ösztöndíjprogram - Őslénytani kutatóprogram (Dr. Paul Chien és munkatársai) - Molekuláris biológiai kutatóprogram (Dr. Douglas Axe)

II fázis: Nyilvánosság, Véleményformálás

- Könyvek - Konferenciák véleményformálóknak - Hitvédelmi szemináriumok - Tanárképző program - Nagy tévétársasággal ko-produkció - Népszerűsítő írások

III fázis: Kulturális öszecsapás és Megújulás

- Akadémiai és tudományos kihívás konferenciák - Lehetséges jogi lépések a tanárképzés területén - Kutatási ösztöndíjak: Átváltás a társadalomtudományokra és a humán területre

Az öt éves stratégiai terv összefoglalása

A materializmus társadalmi következményei pusztítónak bizonyultak. Mint tüneteket, ezeket a következményeket nyilván megéri kezelni. Mindazonáltal meggyőződésünk, hogy ahhoz, hogy legyőzhessük a materializmust, a gyökerénél kell elvágnunk. A gyökere pedig a tudományos materializmus. Pontosan ez a stratégiánk. Ha a döntően materialista tudományra, mint egy fára tekintünk, a stratégiánk úgy kellene hogy működjön, mint egy "ék", amely, bár viszonylag kicsi, de kettéhasíthatja a fát, ha a leggyengébb ponton alkalmazzuk. Ennek a stratégiának a kezdete, "az ék vékony hegye" Phillip Johnson Darwin kritikája, ami 1991 –ben kezdődött, a Darwinism on trial -lal majd folytatódott a Reason in the balance és Defeating Darwinism by Opening Minds című könyvekkel. Michael Behe különösen sikeres Darwin fekete doboza című könyve követte Johnson munkáját. Erre a lendületre építve szélesítjük az éket, pozitív tudományos alternatívát kínálva a materialista tudományos elméleteknek, amelyet értelmes tervezésnek nevezünk. A tervezés elmélet azt ígéri, hogy megfordítja a materialista világkép fullasztó dominanciáját és egy, a kereszténységgel és a teista világképpel egybecsengő magyarázattal helyettesíti.

Az ék stratégia három különálló, de kölcsönösen egymástól függő fázisra osztható, amelyek durván, de nem szigorúan időrendi sorrenden követik egymást. Úgy hisszük, hogy megfelelő támogatással a következő öt évben (1999-2003) elérhetjük az I. és a II. fázis céljait és elkezdhetjük a II. fázist. (Lásd: Célok/Öt éves feladatok/Tevékenységek) I fázis: Kutatás, Írás és Publikálás II fázis: Nyilvánosság, Véleményformálás III fázis: Kulturális összecsapás és Megújulás

I fázis: Ez alapvető része az összes utána következőnek. Szilárd oktatás, kutatás és érvelés nélkül ez a projekt csak egy újabb kísérlet lenne a sulykolásra, ahelyett, hogy meggyőzne. Azt, hogy nem szükséges számbeli fölénybe kerülni a győzelemhez, megtanultuk a tudomány történetéből. A tudományos forradalmakat általában kezdetben kis számú és viszonylag fiatal tudóscsoport indítja, akiket nem vakítanak el a fennálló előítéletek és akik képesek kreatív munkát végezni a nyomáspontokon, azokon a kritikus kérdéseken, amelyeken egész gondolatrendszerek alapulnak. Így az első fázisban létfontosságú kutatást és írást támogatunk , azokon a területeken, ahol a legvalószínűbben megtörhető a materialista építmény.

II fázis: A második fázis fő célja, hogy előkészítse az elképzeléseink népszerű fogadtatását. A legjobb és legigazabb kutatás is olvasatlanul és felhasználatlanul hervadozhat ha nem népszerűsítik megfelelően. Éppen ezért igyekszünk meggyőzni befolyásos embereket nyomtatásban és egyéb médiumokban, ahogy agytrösztök vezetőit, tudósokat, akadémikusokat, kongresszusi képviselőket, beszélgetős műsorok házigazdáit, egyetemi, szemináriumi elnököket és tagokat, a jövő tehetségeit és lehetséges akadémiai szövetségeseket. Hosszú, politikában, újságírásban és közszférában eltöltött szolgálati ideje okán a Discovery elnöke, Bruce Chapman ritka tudását és újságírókhoz, szerkesztőkhöz, politikai vezetőkhöz fűződő személyes kapcsolatait is hozza a projektbe. Ez a tudományos és akadémiai szakértelem valamint sajtó- és politikai kapcsolatrendszer teszi az Éket egyedivé és azt is megakadályozza, hogy "csak akadémiai" legyen. Egyéb tevékenységeink közé tartozik egy tévében vetített dokumentumfilm készítése az értelmes tervezésről és a horderejéről valamint a népszerű cikkek írása. A mellett, hogy a befolyásos véleményformálókra összpontosítunk, igyekszünk támogatást szerezni természetes híveink, a keresztények között is. Ezt főként hitvédelmi szemináriumokon keresztül szeretnénk elérni. Ezeket arra szánjuk, hogy a hívőket bátorítsuk és új, tudományos bizonyítékokkal lássuk el őket, amik alátámasztják hitüket valamint hogy "népszerűsítsük" az elképzeléseinket a tömegkultúrában is.

III. fázis: Amint a kutatásaink és írásaink beértek idővel, és a nagyközönség készen áll a tervezéselmélet befogadására áttérünk a materialista tudomány támogatóival való közvetlen összecsapásokra, kihívó konferenciákon, tudományos keretek között. Természetesen esetleges jogi segítséget is igénybe veszünk majd válaszként, ha esetleg ellenállást tapasztalunk a tervezéselmélet oktatásával szemben. A tervezéselméletre irányuló figyelem, népszerűsége és befolyása nyílt vitákra készteti majd a tudományos materialistákat és erre készen állunk majd. Különös súlyt helyezve a társadalomtudományokra és a humán tárgyakra, sorra vesszük a materializmus sajátos következményeit és a Darwinista elméletét, amely a materializmust támogatja a tudományokban.