VisiCalc
VisiCalc | |
Fejlesztő | VisiCorp |
Legfrissebb stabil kiadás | VisiCalc Advanced Version |
Programozási nyelv | assembly |
Operációs rendszer |
|
Platform |
|
Kategória | táblázatkezelő program |
Licenc |
|
A VisiCalc weboldala |
A VisiCalc számítógépes program volt a mikroszámítógépekre kifejlesztett első táblázatkezelő. Fejlesztése 1979-ben kezdődött, az utolsó verzió pedig 1985-ben jelent meg.
Története
[szerkesztés]A Software Arts cég 1979. január 2-án hozta létre Dan Bricklin és Bob Frankston. A programot Bricklin ötlete alapján fejlesztették. A leendő forgalmazó, a Personal Software cég vezetője, Dan Fylstra kölcsönadott egy Apple II-t Dan Bricklinnek, hogy elkészítse táblázatkezelő programját.[1]. Az első hirdetés 1979 májusában jelent meg a Byte magazin hasábjain.
Az alkalmazás 1979 decemberében jelent meg, a VisiCalc szoftvert az Apple II-ön futott, 99 dollárért lehetett megvásárolni. Több mint 700 000 példányt adnak el a kereskedelmi forgalomban a szoftverből.[2][3][4][5][6][7][8][9]
Az Apple Computer annyira sikeresnek tartotta az alkalmazást, hogy a megjelenés évében Trip Hawkins vezetésével tárgyalt Dan Fylstrával, a Personal Software-t, hogy megvásárolja cégét és a VisiCalc-et. A szoftver becsült értékét – egymillió dollár – az Apple Computer saját részvényeivel fizette volna meg. Az Apple elnöke nem hagyta jóváhagyni a megállapodást.[10]
A programot élete során számos számítógép-modellre átírták, többek között Apple és IBM PC alá is.
A VisiCalc kiadója, a VisiCorp (eredetileg Personal Software) meglepő módon beperelte a Software Artsot, a program két készítőjének cégét 1983-ban. Hosszas jogi hadakozás után a végeredmény megegyezés lett, melynek során a VisiCorp darabkáit felvásárolták különféle cégek, a Software Arts tulajdonait pedig 1985-ben felvásárolta a Lotus Development Corporation, akik később Lotus 1-2-3 címen adták ki saját táblázatkezelőjüket. Döntésük szerint a VisiCalc forgalmazását beszüntették.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Accidental Empires 67. oldal
- ↑ BYTE, 1994 december, 19. évfolyam, 12. szám
- ↑ Fire Valley 230. oldal
- ↑ Making Microsoft 102. oldal
- ↑ Accidental Empires 70. oldal
- ↑ BYTE, 1989 december, 14. évfolyam, 13. szám, 327. oldal
- ↑ PC World, 1999 december, 17. évfolyam, 12. szám, 139. oldal
- ↑ Microsoft empire 146. oldal
- ↑ PC Magazine, 1987 november 24., 6. évfolyam, 20. szám
- ↑ Accidental Empires 72. oldal
Források
[szerkesztés]- ↑ Fire Valley: Freiberger, Paul. Fire in the valley : the making of the personal computer, 2nd (angol nyelven), New York: McGraw-Hill. ISBN 0071358927
- ↑ Accidental Empires: Cringely, Robert X.. Accidental empires : how the boys of Silicon Valley make their millions, battle foreign competition, and still can't get a date, Newly rev. and expanded (angol nyelven), New York: HarperBusiness. ISBN 0887308554. Hozzáférés ideje: 2023. május 8.
- ↑ Making Microsoft: Ichbiah, Daniel. The making of Microsoft : how Bill Gates and his team created the world's most successful software company (angol nyelven). Rocklin, CA: Prima Pub. ISBN 1559580712. Hozzáférés ideje: 2023. május 9.