Virt László
Virt László (Budapest, 1954. április 23. –) szociológus, szociális munkás, katolikus hittanár.
A 70-es években lakatosként, a 80-as években acélszerkezet-szerkesztő technikusként dolgozott. Főállásban 1994-től nyugdíjba vonulásáig, 2020-ig szociális munkás volt. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán, levelező tagozaton katolikus hittanár, az ELTE Szociológiai Intézet (ma Társadalomtudományi Kar) nappali, majd egyéni tanrendű hallgatójaként szociológus és szociálpolitikus végzettségeket szerzett. A főállású munka, illetve az egyetemi tanulmányok mellett 1987 és 2000 között katolikus hittanár volt Budapesten, az albertfalvai Szent Mihály egyházközségben. Márton Áron életének és művének, gondolkodásának kutatója, és a katolikus társadalmi tanítással foglalkozó művei is megjelentek. Foglalkozott szociális térképezéssel, hittanárként pedig az eltérő szocializációs háttérrel rendelkező fiatalok közösségi, egyházközségi integrációját tekintette céljának.
A 70-es évektől húsz éven keresztül járta Erdélyt és családjának származási helyét, Felvidéket. Eközben olyan szellemi fórumokkal is kapcsolatba került, melyek a határon túli magyar létkérdéseket, a 30-as, 40-es évek népi gondolkodásához közel álló szellemben közelítették meg. E fórumok elsősorban a Budapesti Műszaki Egyetem R-klubjában működő Kelet-közép-európai Klub, és az akkori Egyetemi Színpad voltak. Lükő Gábor atyai barátsága komoly inspirációt jelentett számára ahhoz, hogy magáévá tegye a kis népek egymásrautaltságának gondolatát. Erdélyben szoros kapcsolatba került az ottani katolikus egyházzal, és azon keresztül Márton Áron püspök szellemiségével. E kapcsolat hatására lett Márton Áron püspök kutatójává.
Róla írták
[szerkesztés]"Fokozatosan nő azoknak a műveknek az értéke, amelyek mögött sokévi tudatos munka, nem csupán a kereslet kielégítésének törekvése áll. Virt László könyve közéjük tartozik, a szerző pedig azok közé, akik a legsötétebb esztendőkben áldozatot és kockázatot vállalva rögzítették az ismereteket, gyűjtötték az adatokat, holott emberileg nem volt esély a könyv valahai megjelentetésére. ... Jóllehet némelyik történeti elemzése céhbeli történészeket megszégyenítően alapos és találó, Virt nem tartja magát történésznek. Módszere valóban nem történetírói. Írásos forrásokat alig használ, legfőbb adatbázisa a túlélő szereplők emlékezete. ... Virt László mellőzi a gyakorinak mondható pátoszos méltatást. A megrendítő sorsok szigorúan tényszerű és egyszerű szavakkal történő bemutatása így is maradéktalanul drámai hatást kelt."[1]
"A szerző igen színvonalasan oldja meg azt a feladatot, hogy a történeti folyamatok eredményeként elemezze a jelenkor városi társadalmának szerkezetét, a térbeli és társadalmi elkülönülés okait és jellegzetességeit."[2]
"Mindössze egyetlen angol és egy magyar művel találkoztam, amely a rendkívül eleven romániai vallásosságra felfigyelt. Az utóbbi a legalapvetőbb tényt is kimondta. Azt, hogy Európában Lengyelország mellett Románia a legvallásosabb ország, amelyet a modernizáció és a pártállami egyházüldözés kombinációjával kiváltott elvallástalanodás jóformán nem érintett. ... Virt László tanulmánya az ország és egyházai megfigyelésére épül, valamint annak vizsgálatára, hogyan viselkedett a katolikus egyház a diktatúra évtizedei alatt. Az ő megállapítása összegző ráérzés."[3]
"A szerző évtizedeken át kutatta, gyűjtötte a Márton Áron munkálkodásáról valló dokumentumokat. Erdélyt járó hátizsákos turistaként Márton Áron nyomdokain járva felkereste azokat a személyeket, akik hiteles beszámolóikkal, személyes élményeikkel egészítették ki az életrajz homályos pontjait. Ez a kitartó gyűjtőmunka szerencsésen párosult a szerző világos és plasztikus stílusával, keresztény felfogásával, amelynek kiformálódása Márton Áron szellemi hatásának is köszönhető. Virt László élet-, jellem-és eszmerajz mellett remekül ábrázolja a kort, amely keretet és terepet nyújtott választott hőse munkálkodásához. A diktatúrák és nacionalizmusok XX. századi szorításában élő hívő ember aktív felelősségvállalását, a választott keresztény értékek megalkuvások nélküli képviseletét példázza Márton Áron élete."[4]
"Nem erdélyi, nem székely, hanem egy anyaországi fiatalember lelkesedése hozta meg az első igazi életrajzot."[5]
"Virt Lászlót eddig Márton Áron kutatójaként és tisztelőjeként ismerhettük elsősorban. Itt sem tagadja meg önmagát: Mindszenty legfőbb alternatíváját az erdélyi püspökben mutatja föl. ... Nem azonosul sem a gyűlölködő elutasítás, sem a kritikátlan rajongás táborával. ... kérdésfeltevései a sajátjához hasonlóan érett felfogás és elkötelezettség kimunkálására késztetik a vélelmezhető ellentábor képviselőit."[6]
"Gyermekkoromban Virt László egy olyan hittanos csoportot indított, ahol vegyítette a vallásos, és ateista családból érkező fiatalokat. Ezt a vegyes társaságot közösségbe szervezte, és egészen fiatal felnőtt korunkig tanított, terelgetett bennünket. Emlékszem, szabadon kérdezhettem tőle gyakorlatilag bármiről, ami az akkori érdeklődő-lázadó lelkemnek nagyon jót tett. Távolról azóta is követi karrieremet. Egyszer, amikor már országos televízióban dolgoztam, azt írta rólam: 'Andrea már fiatalon is ugyanilyen volt,. Azt mondta, amit gondolt, és azt tette, amit mondott. Ez az evangélium.' Mindig arra tanított, hogy ne formalitásokban, ne üres gyakorlatokban éljem a hitemet, hanem a mindennapokban."[7]
"A napokban jött ki a nyomdából Virt László Charta-társunk új könyve: A demokrácia szolgálatában címmel. ... Hogy Virt könyvében kik állnak a demokrácia szolgálatában, elárulja az alcím: Párhuzamok Bibó István és Márton Áron gondolkodásában. Nem ez az első kötet, amit a szerző Márton Áronnak szentel és nem az első, amelyben jeles emberek között szellemi párhuzamokat keres. Kellett némi merészség, vagy épp alapos tárgyi tudás ahhoz, hogy a szerző két olyan ember gondolkodásában keresse a párhuzamokat, akik nem ismerték egymást személyesen, nem egy valláshoz tartoztak, és távol is éltek egymástól. A könyv meggyőz arról, hogy jogos volt a témaválasztás."[8]
Művei
[szerkesztés]- Katolikus kisebbség Erdélyben. Egyházfórum könyvei, Budapest-Luzern, 1991.
- Katolikus társadalmi alapértékek. Rendszerező szociálteológia. Országos Lelkipásztori Intézet, Budapest, 1999.
- Albertfalva társadalma. Területi-társadalmi egyenlőtlenségek. Albertfalvi Keresztény Társas kör, Budapest-Albertfalva, 1999.
- Égtájak metszéspontja. (Esszék, kritikák) Accordia Kiadó, Budapest, 2000.
- Nyitott szívvel. Márton Áron erdélyi püspök élete és eszméi. (Nagymonográfia) Teleki László Alapítvány, Budapest, 2002.
- Van értelme! Kálvária lélegeztető géppel. Új Ember Kiadó, 2005.
- Márton Áron az evangéliumi életalakító. Tortoma Kiadó, Barót, 2016.
- Mindszenty és alternatívái. Napkút Kiadó, Budapest, 2016.
- Magyar nevelés, népi gondolat. Adalék a huszadik századi magyar szellemtörténet egy fejezetéhez. (Karácsony Sándor, Kodály Zoltán, Márton Áron és Németh László eszmei összefüggései.) Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület, Pilisvörösvár, 2017.
- Világszegénység és katolikus társadalmi tanítás. Kairosz Kiadó, Budapest, 2017.
- A Nyugat peremén. Kritikai társadalomszemlélet Márton Áron gondolkodásában. Pro-Print Kiadó, Csíkszereda, 2020.
- "Vállalta gyengeségünket." (Mt. 8,17) Személyiségrajz Márton Áronról. Pro-Print Kiadó, Csíkszereda, 2021.
- A demokrácia szolgálatában. Párhuzamok Bibó István és Márton Áron gondolkodásában. Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület, Pilisvörösvár, 2021.
- Konzervatív megújulás - Márton Áronnal. Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület. Pilisvörösvár, 2023.
- Az ősegyház társadalmi léte. Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 2024.
A következő öt cím ugyanannak a szövegnek a különböző nyelvű kiadásait jelenti az olasz Velar Kiadónál:
- Márton Áron püspök. "Az Úr legigazabb szolgája." Editrice Velar, 2016.
- Il Vescovo Áron Márton. "L' integerrimo servo del Signore" Editrice Velar, 2016.
- Bishop Áron Márton. "God's Most Upright Servant." Editrice Velar, 2016.
- Bischof Márton Áron. "Des Herrn aufrichtigster Diener." Editrice Velar, 2017.
- Episcopul Márton Áron. "Cel mai drept slujitor al Domnului." Editrice Velar, 2018.
Szerkesztett kötetek
[szerkesztés]- Márton Áron a lelkiismeret apostola. Ecclesia, Budapest, 1988. (Bevezető tanulmánya azonos a Katolikus Szemle 1985.4. számában megjelent szöveggel.)
- Márton Áron breviárium. Kairosz Kiadó, Budapest,2009.
Az általa tíz legfontosabbnak tartott tanulmánya folyóiratokból, kötetekből
[szerkesztés]- Márton Áron a lelkiismeret apostola. Katolikus Szemle (Róma) 1985.4. Szamizdat nyomdában "Róma" megjelöléssel Budapest, 1986.
- Magyar egyház merre tartasz? Magyar Füzetek 18. Párizs, 1987.
- Minőség és életelv - Németh László műveiben. Új Forrás, Tatabánya, 1993.8.
- A faluszociológiától a falurombolásig. Válasz Évkönyv, 1989.
- Dimitrie Gusti szociológiai módszere. (A szerző Égtájak metszéspontja c. kötetéből. A szöveg 1993-ban készült.)
- Párhuzamos tanúságtételek. Esterházy János és Márton Áron. Közli: Ecce sacerdos magnus. Tanulmányok Márton Áron püspökké szentelésének 75. évfordulójára. Szent István Társulat - Verbum Keresztény Kulturális Egyesület, Budapest-Kolozsvár, 2014.
- A katolikus autonómia két magyar apostola (Prohászka Ottokár és Shvoy Lajos) Studia Theologica Transsylvaniensia 18/1. Kolozsvár-Gyulafehérvár 2015.
- A materializmus két formájának bírálata. Adalék Márton Áron világnézetéhez. Studia Theologica Transsylvaniensia 19/1. Kolozsvár-Gyulafehérvár 2016.
- Mennyire liberális a demokrácia? Valóság, 2016.5.
- Házasság, család, nevelés a 20. századi magyar klasszikusok tükrében. Közli: Testben élünk, Verbum, Kolozsvár, 2016. (A szöveg a szlovákiai Komárom városmissziójának egy előadása volt 2015. október 17-én.)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Kósa László (1992). „Az erdélyi katolikus egyház 1944-1991 közt”. REGIO.
- ↑ Csanádi Gábor lektori véleménye az Albertfalva társadalma c. könyvhöz
- ↑ Tomka Miklós (1999. október). „Erdélyi magyar vallásosság”. Magyar szemle.
- ↑ Modor Ádám. A titok meg a nyitja, 279-280. o.
- ↑ Jakubinyi György. Isten szolgája Márton Áron az erdélyi püspökök sorában, 60. o.
- ↑ Sturm László (2018. február). „Virt László: Mindszenty és alternatívái”. Kortárs.
- ↑ Földi-Kovács Andrea (2021. 11). „A szeretet cselekvő”. Jel.
- ↑ Surján László: Útmutatók: Bibó István és Márton Áron, 2021. (Hozzáférés: 2021. december 26.)