Ugrás a tartalomhoz

Virgo-szuperhalmaz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Virgo-szuperhalmaz
A Virgo szuperhalmaz és a Lokális Csoport helyzete a központi Virgo halmazhoz viszonyítva
A Virgo szuperhalmaz és a Lokális Csoport helyzete a központi Virgo halmazhoz viszonyítva
Megfigyelési adatok
EpochaJ2000.0
CsillagképSzűz
RektaszcenzióJ2000.0
Deklináció12,4°
VöröseltolódásDoppler-effektus
Típusszuperhalmaz
Fizikai tulajdonságok

A Virgo-szuperhalmaz egy olyan terület a világűrben, ahol rengeteg galaxis található, beleértve a Tejútrendszert és az Androméda-galaxist is. Ezen a területen legalább 100 galaxiscsoport és halmaz van. Ezek összességében alkotják a Virgo-szuperhalmazt. Ez a szuperhalmaz egyike a világegyetem körülbelül 10 millió hasonló területének, és része a Pisces-Cetus-szuperhalmaz-komplexumnak, amely egy galaxisszálban található. A Virgo-szuperhalmaz átmérője kb. 33 megaparsek (110 millió fényév), ami azt jelenti, hogy ennyi távolságon belül találhatók ezek a galaxisok és galaxiscsoportok.

Egy 2014-es tanulmány szerint a Virgo-szuperhalmaz csak apró része egy még nagyobb szuperhalmaznak, a Laniakeának, amely a Nagy Vonzóközpontra összpontosítja a galaxisokat.

Szerkezet

[szerkesztés]

R. Brent Tully 1982-es vizsgálatai szerint a Virgo-szuperhalmaz alapvetően két szerkezeti egységre osztható:

  1. Egy erősen lapított korongra, amely a legfényesebb galaxisok és galaxishalmazok túlnyomó többségét tartalmazza.
  2. Egy gömb alakú halóra, ahol a galaxisok csak ritkábban fordulnak elő.

A korong alakja egy erőteljesen elnyúlt ellipszoid, jellemzően 6:1 vagy 9:1 arányban. A szuperhalmaz legsűrűbb pontján található a Virgo-halmaz, míg a peremvidékén helyezkedik el a Lokális Csoport, benne a Tejútrendszerrel. Ide sorolható számos kisebb galaxiscsoport, például az M81- és a Szobrász-csoport is, amelyek mintegy hídként kapcsolják össze a Fornax- és a Virgo-halmazt.

Tulajdonságok

[szerkesztés]

A Virgo-szuperhalmaz nagyjából 100-200 galaxishalmazból áll. Nevét a gravitációs központjában elhelyezkedő Virgo-galaxishalmazról (kb. 2000 galaxis) kapta. A Virgo-szuperhalmazban található még a Fornax- és az Eridanus-galaxishalmaz is. A Lokális Csoport és a szomszédos galaxiscsoportok, mint például az M81-csoport, az M83-csoport vagy a Szobrász-csoport a Fornax- és a Virgo-halmaz között helyezkednek el nagyjából félúton. A Virgo-szuperhalmaz lapított korong alakú, átmérője 150-200 millió fényév.

A Virgo-szuperhalmaz teljes tömegét több mint 105 naptömegre (kb. 2·1045 kg) becsülik az egyes galaxisok mozgásában megfigyelhető gravitációs hatások alapján. Mivel a szuperhalmaz fényessége nem éri el a számított tömegnek megfelelő értéket, feltételezhető a sötét anyag nagy mennyisége, amely a szuperhalmaz tömegének legnagyobb részét alkotja.

A Virgo-szuperhalmaz a Hydra-Centaurus-szuperhalmaz felé halad, körülbelül 600 km/s sebességgel, más szuperhalmazokkal egy ütemben. Mindegyik hasonló ilyen halmaz nagy sebességgel közeledik a 200 millió fényév távolságban lévő Nagy Attraktorhoz, amit 1990-ben fedeztek fel.

A galaxisok eloszlása

[szerkesztés]

A Virgo-szuperhalmazban a galaxisok sűrűsége a középponttól való távolság négyzetével csökken a Virgo-szuperhalmaz közelében, jelezve, hogy nem véletlenszerűen helyezkedik el. A fényes galaxisok túlnyomó többsége kis számú felhőben koncentrálódik, különféle felhőkben, mint a Vadászebek csillagkép (Canes Venatici), Virgo-szuperhalmaz és mások. A korongban lévő galaxisok nagy része a Virgo-szuperhalmazban található, míg a halóban lévők kis számú felhőkben csoportosulnak, ami azt mutatja, hogy a szupergalaxis síkja jelentős része üres térrészekből áll. Ezt hasonlítják a szappanbuborékokhoz, ahol a buborékok metszéspontjában lapos halmazok illetve szuperhalmazok helyezkednek el, körülöttük pedig nagy üres térrészek. A Virgo-szuperhalmazhoz legközelebbi szuperhalmaz, a Hydra-Centaurus is példa erre, 30-60 Mpc átmérőjű üres térrésszel.

Kozmológia

[szerkesztés]

Az 1980-as évek vége óta nyilvánvaló, hogy a Lokális Csoporton túl, legalább 50 Mpc távolságig az anyag a Norma-halmaz irányába tapasztal 600 km/s nagyságrendű tömegáramlást. Ezt a jelenséget a "Nagy Vonzónak" nevezték el, és ma már tudjuk, hogy ez a Nagy Vonzó a galaxishalmazok egy még nagyobb struktúrájának, a "Laniakea"-nak a tömegközéppontja. A Laniakea magában foglalja a Virgo-szuperhalmazt (ideértve a Lokális csoportot is), a Hydra-Centaurus szuperhalmazt, a Pavo-Indus-szuperhalmazt és a Fornax-csoportot. Ez a felfedezés segít megérteni az anyag eloszlását a nagyobb skálán a világegyetemben.

A Nagy Attraktor a teljes szuperhalmazzal együtt a Shapley-szuperhalmaz felé mozog, a Shapley-attraktor középpontjához.

Sötét anyag

[szerkesztés]

A Virgo-szuperhalmaz teljes tömege mintegy naptömeg (), és teljes optikai fényessége körülbelül ). Ennek eredményeként a Nap tömeg-fény aránya mintegy 300-szorosa, ami összhangban van más szuperhalmazokkal. Összehasonlításképpen, a Tejútrendszer tömeg-fény aránya 63,8, ami azt jelenti, hogy a Virgo-szuperhalmaz sokkal több fényt sugároz ki egységnyi tömegre nézve. Ezek az arányok fontosak, mivel alátámasztják a sötét anyag jelenlétének tézisét az univerzumban; ha nincs sötét anyag, akkor eszerint sokkal kisebb lenne a tömeg-fény arány.

Galaxis- és csillaghalmazok a Virgo-szuperhalmazban

[szerkesztés]
Név Távolság a Lokális csoporttól (millió fényév)
Lokális csoport —
Maffei-csoport 6–12
Szobrász-csoport 10
M81-csoport 10–11
M83-csoport (más néven NGC-5128-csoport) 12–17
Canes Venatici I-csoport (más néven M94-csoport) 13–18 (M94)
NGC-4631-csoport 25
Leo I-csoport 35 (M96)
Dorado-csoport 48–60 (NGC 1553 / NGC 1566)
Fornax-galaxishalmaz 60
Virgo-galaxishalmaz 65
Leo II-csoport 70 (NGC 3607)
Nagy Medve-galaxishalmaz 75
Virgo III-csoport 65–82 (NGC 5569 / NGC 5713)
Eridanus-galaxishalmaz 69–100 (NGC 1300 / NGC 1232)

Források

[szerkesztés]


A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Virgo-szuperhalmaz”