Virágzat

A virágzat önálló virágok közös hajtáson való csoportosulása egy növényen. Fejlődéstörténeti értelemben feltehetően a magányos, csúcsálló virág az ősibb, majd a későbbiek során a hajtás alsóbb részein megjelenő, levélhónalji eredetű virágoknak a hajtás módosulása általi közeledése előnyt jelentett és egyre specializáltabb virágzatok kialakulásához vezetett. A specializálódás és a virágzatot alkotó egyes virágok differenciálódása olyan mértékű lehet, hogy sokszor nehéz első pillantásra eldönteni, hogy virággal, vagy virágzattal állunk szemben. A fészkesvirágzatúak esetén a külső, nyelves virágok szirmokra hasonlítanak és más szerkezetűek mint a belsők, ezáltal a virágzat magányos virág benyomását kelti.

A virágzatok csoportosítása

A virágzatokat elsősorban a fő hajtástengely csúcsának növekedése alapján lehet csoportosítani:

zárt – a hajtástengely virágban végződik.

nyílt – a hajtástengely nem virágban végződik.

A hajtástengely növekedése alapján a virágzatok a következő két csoportra is feloszthatók:

fürtös (racemózus) virágzatok.

A virágzat főtengelye folyamatosan nő, általában az oldalágaknál erősebben. Lehet nyílt vagy zárt.

bogas (cimózus) virágzatok.

A virágzat főtengelyének növekedése hamar abbamarad és virágban végződik (zárt), majd az oldalágak túlnövik a főágat.

Összetett virágzatot eredményez a jellemző alakzat esetleges ismétlődése, halmozódása. ilyen például az összetett ernyő (homotaktikus, az ernyőcskék alkotnak ernyőt).

Az összetett virágzatok speciális esete, amikor kétféle elrendeződés keveredik (heterotaktikus). A fészkesvirágzatúak családjában gyakran előfordul például, hogy a virágként "viselkedő" fészkek (melyek már önmagukban is virágzatok) alkotnak sátorvirágzatot, vagy bugát, de a kutyatejfélék között is sokszor előfordulnak ernyős virágzatban elrendeződött cyathium virágzatok.

Fürtös virágzatok

Fürt

A virágok murvalevelek hónaljában, közel egyforma hosszúságú kocsányokon nyílnak. Az alsó virágok nyílnak először. A fürt lehet nyílt vagy zárt.

Fürt	Összetett fürt	Fehér madársisak (Cephalanthera damasonium) fürtvirágzata

Sátor

Az egyes virágok kocsányai különböző hosszúságúak, így a virágok nagyjából egy magasságba kerülnek. A kocsányok eredési pontjai általában közelebb vannak egymáshoz, mint a fürt esetén.

Sátor	A gilisztaűző varádics (Tanacetum vulgare) fészekvirágzatai sátrat alkotnak

Füzér

A kocsányok hiányoznak, az egyes virágok közvetlenül a virágzat főtengelyén ülnek.

Füzér	Közönséges párlófű (Agrimonia eupatoria)

Barka

Általában csüngő, ritkábban felálló fürt, vagy füzér. Az egyes virágok nem feltűnők. A csak porzós virágokból álló barka elvirágzás után egyben hull le.

Barka	Mogyoró porzós barkája	Kanadai nyár (Populus X kanadensis) porzós barkája

Toboz

Elfásodott füzér. A fenyők és az éger termős virágzata ilyen.

Toboz	Feketefenyő (Pinus nigra) toboza	Alnus rubra toboza

Torzsa

Olyan füzér, melynek virágzati tengelye megvastagodott.

Torzsa	Xanthosoma roseum

Fészek

A fészek a torzsához hasonlóan megvastagodott tengelyű füzér, de a tengely ellaposodott, tányérszerűen kiszélesedett. Legfőképp az őszirózsafélék (Asteraceae) családjában fordul elő.

Fészek	Napraforgó (Helianthus annuus)	Búzavirág (Centaurea cyanus)	Mezei varfű (Knautia arvensis)

Ernyő

A virágzati tengely csúcsán egy pontból erednek az egyes virágok kocsányai örvösen álló murvalevelek hónaljában. Ha a kocsányok egyforma hosszúak, a virágzat gömb alakú. Gyakran az egyes kocsányok nem virágban, hanem további ernyőcskékben végződnek. Ez az összetett ernyő.

Ernyő	Borostyán (Hedera helix)	Összetett ernyő	Daucus visnaga összetett ernyő virágzata

Fejecske vagy gomb

Olyan ernyős virágzat, melyben a kocsányok nagyon megrövidültek, illetve a virágok ülők.

Fejecske	Csabaíre (Sanguisorba minor)

Buga

Többszörösen összetett fürt. Az egyes kocsányokon további elágazások fejlődnek. A buga lehet nyílt vagy zárt. A sátorozó buga kocsányai más-más hosszúságúak, így az egyes virágok egy síkban, vagy enyhén domború félgömb mentén helyezkednek el.

Zárt buga	Orgona (Syringa vulgaris)	Sátorozó buga	Veresgyűrű som (Cornus sanguinea)

Bogas virágzatok

A bogas virágzatok esetén a virágban végződő virágzati főtengelyt túlnövik az oldalágak. A belső, főtengely csúcsán lévő virág nyílik először.

Kettősbog – többesbog

A főtengely két oldalán egy-egy oldalág fejlődik átellenesen. Többesbog esetén a főtengely mellett kettőnél több oldalág fejlődik egyszerre.

Kettősbog	Kettősbog felülnézetben	Mezei iringó vagy ördögszekér (Eryngium campestre) ernyősvirágzatokból álló többesbog virágzata

Bogernyő

Az ernyőhöz hasonlít, de az oldalágak nem egy pontból erednek.

Forgó

Olyan bog, melyben a főtengely egyszerre csak egy oldalágat fejleszt, majd ez az oldalág is elágazik, de a másik irányban. További elágazások is ismétlődnek.

Forgó	Forgó felülnézetben	Réti kardvirág (Gladiolus palustris)

Kunkor

Az oldalágak a főtengelynek mindig az azonos oldalán jelennek meg.

Kunkor	Kunkor felülnézetben	Fekete nadálytő (Symphytum officinale)

Egyéb virágzat

Cyathium

Főleg a kutyatejfélék (Euphorbiaceae) családjában előforduló virágzat. A virágzat középpontjában egy rendszerint hosszú kocsányon kilógó termős virág van, melyet egyetlen porzóból álló porzós virágok és egy csészeszerű burok vesz körül. Ezek a sajátos kis virágzatok maguk is gyakran virágzatot alkotnak.