Villásszarvúantilop-félék

Villásszarvúantilop-félék
	Evolúciós időszak: Kora miocén – jelen
	Az egyetlen jelenleg is élő faj ebből a családból, a villásszarvú antilop (Antilocapra americana)
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülő emlősök (Theria);
Csoport:	Eutheria;
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Laurasiatheria;
Csoport:	Scrotifera;
Csoport:	Ferungulata;
Csoport:	Patások (Ungulata);
Rend:	Párosujjú patások (Artiodactyla);
Csoport:	Ruminantiamorpha;
Alrend:	Kérődzők (Ruminantia);
Alrendág:	Pecora;
Részalrend:	Giraffomorpha;
Öregcsalád:	Giraffoidea;
Család:	Antilocapridae; J. E. Gray, 1866
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Villásszarvúantilop-félék témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Villásszarvúantilop-félék témájú kategóriát.

A villásszarvúantilop-félék (Antilocapridae) az emlősök (Mammalia) osztályába és a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe tartozó család.

A családba 1 recens faj tartozik.

Tudnivalók

A villásszarvúantilop-félék családja Észak-Amerika endemikus állatai. A legközelebbi mai is létező rokonaik, a zsiráffélék (Giraffidae). A családban már csak egy faj létezik, a villásszarvú antilop; a család többi tagja kihalt. A villásszarvú antilop kisebb méretű kérődző, amelynek villa alakú szarva van.

E család fajai hasonlóságot mutatnak a többi kérődzővel. Négy részből áll a gyomruk, amellyel a legszívósabb növényeket is megemésztik, hasított a patájuk, és testfelépítésük majdnem azonos. A szarvak hasonlítanak a tülkösszarvúakéra (Bovidae), mivel valódi kültakarójuk van, de különböznek abban, hogy a párosodási időszakon kívül elhullnak, mint a szarvasféléknél (Cervidae). Az oldalsó ujjak jobban visszafejlődtek, mint tülkösszarvúaknál, csak csökevényes csontok maradtak. A villásszarvúantilop-félék fogazatának a számozása a következő: ${\tfrac {0.0.3.3}{3.1.3.3}}$

Kifejlődésük

A villásszarvúantilop-félék családja Észak-Amerikában fejlődött ki, ahol azt a nichet töltötték be, mint az óvilágban az antilopok. A miocén és pliocén idején a fajok száma nagy volt. Egyeseknek fura alakú vagy méretű volt a szarva, másoknak viszont 4 vagy 6 szarva is lehetett. Az Osbornoceros osborni szarva sima, kissé hajlott volt, a Paracosoryxé lapított volt, vége felé kiszélesedett, míg a Hayocerosnak négy szarva is volt.^[1]^[2]

Rendszerezés

A családba az alábbi 2 alcsalád, 4 nemzetség és 21 nem tartozik:

Antilocaprinae
- Antilocaprini
  - Antilocapra Ord, 1818 - típusnem; kora pleisztocén-jelen^[3]
  - †Texoceros^[4]
- †Ilingoceratini
  - †Ilingoceros Merriam, 1909 - késő miocén^[5]
  - †Ottoceros^[6]
  - †Plioceros^[7]
  - †Sphenophalos^[4]
- †Proantilocaprini
  - †Osbornoceros Frick, 1937 - késő miocén^[8]
  - †Proantilocapra - középső miocén^[9]
- †Stockoceratini
  - †Capromeryx - kora pliocén-kora holocén^[10]^[11]
  - †Ceratomeryx^[6]
  - †Hayoceros Skinner, 1942 - középső-késő pleisztocén^[12]^[13]
  - †Hexameryx White, 1941 - kora pliocén
  - †Hexobelomeryx^[6]
  - †Stockoceros Skinner, 1942 - középső-késő pleisztocén^[14]
  - †Tetrameryx Lull, 1921 - középső-késő pleisztocén^[15]^[16]

†Merycodontinae
- †Cosoryx Leidy, 1869 - miocén^[17]
- †Meryceros^[6]
- †Merycodus - miocén^[18]
- †Paracosoryx^[19]
- †Ramoceros Frick, 1937 - középső miocén^[20]
- †Submeryceros^[6]

Jegyzetek

↑ Savage, RJG, & Long, MR. Mammal Evolution: an illustrated guide. New York: Facts on File, 232–233. o. (1986). ISBN 0-8160-1194-X
↑ szerk.: Palmer, D.: The Marshall Illustrated Encyclopedia of Dinosaurs and Prehistoric Animals. London: Marshall Editions, 280. o. (1999). ISBN 1-84028-152-9
↑ (1991. december 8.) „A new species of Antilocapra from the late Quaternary of California”. Geobios 24 (5), 623–635. o. DOI:10.1016/0016-6995(91)80027-W.
↑ ^a ^b (2012. január 1.) „Extending the utility of artiodactyl postcrania for species-level identifications using multivariate morphometric analyses”. Palaeontologia Electronica 15 (1), 1A:22p. o. (Hozzáférés: 2020. augusztus 13.)
↑ szerk.: Palmer, D.: The Marshall Illustrated Encyclopedia of Dinosaurs and Prehistoric Animals. London: Marshall Editions, 280. o. (1999). ISBN 1-84028-152-9
↑ ^a ^b ^c ^d ^e (2007. szeptember 1.) „Was grass more prevalent in the pronghorn past? An assessment of the dietary adaptations of Miocene to Recent Antilocapridae (Mammalia: Artiodactyla)”. Palaeogeography, Palaeoclimatology, Palaeoecology 253 (3–4), 332–347. o. DOI:10.1016/j.palaeo.2007.06.006.
↑ (2013. április 1.) „The Early-Late Hemphillian (HH2) faunal assemblage from Juchipila Basin, State of Zacatecas, Mexico, and its biochronologic correlation with other Hemphillian faunas in central Mexico”. Contributions in Science 521, 13–49. o. (Hozzáférés: 2020. augusztus 13.)
↑ Frick 1937
↑ E. H. Barbour and C. B. Schultz. 1934. A new antilocaprid and a new cervid from the late Tertiary of Nebraska. American Museum Novitates 734:1-4
↑ Extinct Dwarf Pronghorn Fact Sheet. library.sandiegozoo.org . [2018. május 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. április 3.)
↑ Grayson, Donald. Giant Sloths and Sabertooth Cats : Archaeology of the Ice Age Great Basin.. University of Utah Press, 116. o. (2016. december 8.). ISBN 978-1-60781-470-2. OCLC 968727315
↑ M. F. Skinner. 1942. The fauna of Papago Springs Cave, Arizona, and a study of Stockeros; with three new antilocaprines from Nebraska and Arizona. Bulletin of the American Museum of Natural History 80(6):143-220
↑ R. L. Carroll. 1988. Vertebrate Paleontology and Evolution. W. H. Freeman and Company, New York 1-698
↑ (2006) „A comparison of the dietary habits of a large sample of the Pleistocene pronghorn Stockoceros onusrosagris from the Papago Springs Cave in Arizona to the modern Antilocapra americana”. Journal of Vertebrate Paleontology 26 (2), 495. o. DOI:[495:ACOTDH2.0.CO;2 10.1671/0272-4634(2006)26[495:ACOTDH]2.0.CO;2].
↑ (1974. március 30.) „A New Species of Four-Horned Antilocaprid from Mexico”. Journal of Mammalogy 55 (1), 96–101. o. DOI:10.2307/1379259.
↑ 'Stockoceros and Tetrameryx: the Four-Horned Pronghorns. Prehistoric Pronghorn . International Wildlife Museum. [2016. június 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. november 21.)
↑ (1971. december 8.) „Stratigraphy of the Santa Fe Group, New Mexico”. Bulletin of the American Museum of Natural History 144 (1). (Hozzáférés: 2020. május 13.)
↑ Archivált másolat. (Hozzáférés: 2020. november 16.)
↑ (2009. június 1.) „The earliest North American record of the Antilocapridae (Artiodactyla, Mammalia)”. PalaeoBios 29 (1), 29–35. o. (Hozzáférés: 2020. augusztus 13.)
↑ Blount, Kitty and Crowley, Maggie. Encyclopedia of Dinosaurs & Prehistoric Life, p. 271 (Penguin, 2008).

Források

Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) (angolul)
Paleobiology Database Archiválva 2012. július 22-i dátummal a Wayback Machine-ben - Classification of the Antilocapridae

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben az Antilocapridae című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[MamEv-1] Savage, RJG, & Long, MR. Mammal Evolution: an illustrated guide. New York: Facts on File, 232–233. o. (1986). ISBN 0-8160-1194-X

[2] szerk.: Palmer, D.: The Marshall Illustrated Encyclopedia of Dinosaurs and Prehistoric Animals. London: Marshall Editions, 280. o. (1999). ISBN 1-84028-152-9

[Richards1991-3] (1991. december 8.) „A new species of Antilocapra from the late Quaternary of California”. Geobios 24 (5), 623–635. o. DOI:10.1016/0016-6995(91)80027-W.

[Davis2012-4] (2012. január 1.) „Extending the utility of artiodactyl postcrania for species-level identifications using multivariate morphometric analyses”. Palaeontologia Electronica 15 (1), 1A:22p. o. (Hozzáférés: 2020. augusztus 13.)

[EoDP-5] szerk.: Palmer, D.: The Marshall Illustrated Encyclopedia of Dinosaurs and Prehistoric Animals. London: Marshall Editions, 280. o. (1999). ISBN 1-84028-152-9

[Semprebon2007-6] (2007. szeptember 1.) „Was grass more prevalent in the pronghorn past? An assessment of the dietary adaptations of Miocene to Recent Antilocapridae (Mammalia: Artiodactyla)”. Palaeogeography, Palaeoclimatology, Palaeoecology 253 (3–4), 332–347. o. DOI:10.1016/j.palaeo.2007.06.006.

[Carranza2013-7] (2013. április 1.) „The Early-Late Hemphillian (HH2) faunal assemblage from Juchipila Basin, State of Zacatecas, Mexico, and its biochronologic correlation with other Hemphillian faunas in central Mexico”. Contributions in Science 521, 13–49. o. (Hozzáférés: 2020. augusztus 13.)

[frick-1937-8] Frick 1937

[9] E. H. Barbour and C. B. Schultz. 1934. A new antilocaprid and a new cervid from the late Tertiary of Nebraska. American Museum Novitates 734:1-4

[:1-10] Extinct Dwarf Pronghorn Fact Sheet. library.sandiegozoo.org . [2018. május 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. április 3.)

[11] Grayson, Donald. Giant Sloths and Sabertooth Cats : Archaeology of the Ice Age Great Basin.. University of Utah Press, 116. o. (2016. december 8.). ISBN 978-1-60781-470-2. OCLC 968727315

[12] M. F. Skinner. 1942. The fauna of Papago Springs Cave, Arizona, and a study of Stockeros; with three new antilocaprines from Nebraska and Arizona. Bulletin of the American Museum of Natural History 80(6):143-220

[13] R. L. Carroll. 1988. Vertebrate Paleontology and Evolution. W. H. Freeman and Company, New York 1-698

[14] (2006) „A comparison of the dietary habits of a large sample of the Pleistocene pronghorn Stockoceros onusrosagris from the Papago Springs Cave in Arizona to the modern Antilocapra americana”. Journal of Vertebrate Paleontology 26 (2), 495. o. DOI:[495:ACOTDH2.0.CO;2 10.1671/0272-4634(2006)26[495:ACOTDH]2.0.CO;2].

[Dalquest1974-15] (1974. március 30.) „A New Species of Four-Horned Antilocaprid from Mexico”. Journal of Mammalogy 55 (1), 96–101. o. DOI:10.2307/1379259.

[four-horned-pronghorns-16] 'Stockoceros and Tetrameryx: the Four-Horned Pronghorns. Prehistoric Pronghorn . International Wildlife Museum. [2016. június 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. november 21.)

[galusha-blick-1971-17] (1971. december 8.) „Stratigraphy of the Santa Fe Group, New Mexico”. Bulletin of the American Museum of Natural History 144 (1). (Hozzáférés: 2020. május 13.)

[18] Archivált másolat. (Hozzáférés: 2020. november 16.)

[Beatty2009-19] (2009. június 1.) „The earliest North American record of the Antilocapridae (Artiodactyla, Mammalia)”. PalaeoBios 29 (1), 29–35. o. (Hozzáférés: 2020. augusztus 13.)

[Blount-20] Blount, Kitty and Crowley, Maggie. Encyclopedia of Dinosaurs & Prehistoric Life, p. 271 (Penguin, 2008).

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

[12]

[13]

[14]

[15]

[16]

[17]

[18]

[19]

[20]