Ugrás a tartalomhoz

Vilhelm Thomsen

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vilhelm Thomsen
Született1842. január 25.[1][2][3][4][5]
Koppenhága
Elhunyt1927. május 12. (85 évesen)[2][4][5][6]
Koppenhága
Állampolgárságadán
Foglalkozása
  • nyelvész
  • egyetemi oktató
  • író
  • turkológus
Tisztségerektor (1901–1902, Koppenhágai Egyetem)
IskoláiKoppenhágai Egyetem
Kitüntetései
  • A művészetek és a tudományok érdemrendje
  • Pour le Mérite
  • Decoration of the Cross of Honour of the Dannebrog (1892)[7]
  • Medal of Merit in Gold (1896)[7]
  • Grand Cross of the Order of the Dannebrog (1909)[7]
  • Knight of the Order of the Elephant (1912)[7]
A Wikimédia Commons tartalmaz Vilhelm Thomsen témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Vilhelm Ludwig Peter Thomsen (Koppenhága, 1842. január 25. – Koppenhága, 1927. május 12.) dán nyelvész.

Élete

[szerkesztés]

1869-ben Koppenhágában egyetemi magántanár, 1871-ben rendkívüli, 1887-ben az összehasonlító nyelvészet rendes tanára lett. 1876 és 1892 között szerkesztette a Nordisk Tidskrift for Filologi című közlönyt. A Magyar Tudományos Akadémia is tagjává választotta.

1893-ban sikerült megfejtenie a türk rovásírással írt orkhoni feliratokat, megelőzve ezzel riválisát, Wilhelm Radloffot. Szintén tanulmányozta a finn és az orosz nyelv eredetét.

A 20. század elején Franz Babinger tőle kért segítséget egy a bécsi levéltárban felfedezett felirat megfejtésében, amely Thomsen közreműködésével a magyar rovásírás egy emlékének bizonyult. Ma ez „konstantinápolyi felirat” néven ismeretes.

Legnevezetesebb munkái

[szerkesztés]
  • Det magyariske Sprog og dets Slammeslaegtskab (a Tidskrift for Filologi og Paedagogik 1876)
  • Den gotiske Sprogklasses Indflydelse paa de finske (Koppenhága, 1869)
  • The relations between ancient Russia and Scandinavia and the origin of the Russian state (Oxford és London, 1877)
  • Beröringer mellem de finske og de baltiske litauisk-lettiske Sprog (Koppenhága, 1890)
  • Dechiffrement des inscriptions de l'Orkouh et de Jénisséi (a dán akadémia értekezései között, 1893)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. KNAW Past Members (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b Hrvatska enciklopedija (horvát nyelven). Miroslav Krleža Lexicographical Institute, 1999
  5. a b The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
  6. Annuaire prosopographique : la France savante. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  7. a b c d Vilhelm_Thomsen, 2024. február 25.

Forrásművek

[szerkesztés]