Vilgot Sjöman
| Vilgot Sjöman | |
 | |
| Sjöman Lena Nymannal a Kíváncsi vagyok – sárga forgatásán | |
| Született | David Harald Vilgot Sjöman 1924. december 2. Stockholm  |
| Elhunyt | 2006. április 9.(81 évesen) Stockholm |
| Állampolgársága | svéd |
| Házastársa | Kristina Hasselgren (1955-1960) Lotta Sjöman(1969-2006) |
| Foglalkozása | filmrendező, forgatókönyvíró |
| Iskolái |
|
| Kitüntetései | Ingmar Bergman Award (2002)[1] |
| Halál oka | agyvérzés |
| Sírhelye | Galärvarvs Cemetery (2006. július 5. – , Minneslund)[2] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vilgot Sjöman témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Vilgot Sjöman (Stockholm, 1924. december 2. – Stockholm, 2006. április 9.) svéd filmrendező és forgatókönyvíró. Filmjei ellentmondásos témákat boncolgatnak: osztálykérdés, erkölcs, szexuális tabuk Ingmar Bergmanhoz hasonló érzelmileg megkínzott karakterekkel az avantgárd és a francia új hullám stílusában.
Élete
[szerkesztés]1924. december 2-án született Stockholmban munkásosztálybeli család gyermekeként. 15 évesen már egy gabonavállalat eladójaként dolgozott, de közben párhuzamosan a tanulmányait is folytatta. Diplomáját a Stockholmi Egyetemen szerezte. Később egy börtönben is dolgozott, ahol közben színdarabokat is írt. Az egyikből 1952-ben Gustaf Molander filmet készített Trots címmel.
1956-ban elnyerte a Kaliforniai Egyetem ösztöndíját és Los Angelesben George Seaton mellett dolgozott a The Proud and Profane forgatásán. Amikor visszatért Svédországba egy tanulmányt írt hollywoodi tapasztalatairól. Első saját filmjét 1962-ben rendezte Älskarinnan címmel, a főszerepekben az Ingmar Bergman filmekből ismerős Max von Sydow és Bibi Andersson volt látható. A történet egy szerelmi háromszög volt egy fiatal nő és egy fiatal és idős férfi között. Andersson az alakításáért elnyerte a Berlini Nemzetközi Filmfesztivál Ezüst Medve díját. Sjöman a következő évben közreműködött Ingmar Bergman Tükör által homályosan című drámájának elkészítésében.
A Lars Görling regényéből 1964-ben elkészült második filmje a 491 nagy botrányt váltott ki. Többek között tartalmaz férfi homoszexuális nemi erőszakot, és egy kutya is megerőszakol egy lányt benne. A filmet elsőnek betiltották hazájában, de miután megvágták több helyen – a kutyás részt teljesen – engedélyezték a vetítését. Norvégiában viszont 1971-ig fekete listán volt. 1966-ban negyedik produkciója ismét Bibi Andersson főszereplésével készült. A Syskonbädd 1782 a XVII. századbeli angol drámaíró John Ford Tis Pity She's a Whore című színművén alapszik, melynek középpontjában egy fiú és lány ikertestvér vérfertőző viszonya áll.
Sjöman leghírhedtebb munkája a Kíváncsi vagyok – sárga (1967) című politikai film, amely a svéd társadalmat kritikus baloldali nézőpontból vizsgálja. A középpontban a Lena Nyman által alakított szociológia hallgató lány áll, aki a svédországbeli osztályhelyzetről készít tanulmányt. A produkció a híres cinéma vérité stílusban készült, például a lány kérdezi: "Van osztályrendszer Svédországban?", majd jön a válasz: "Ez az emberektől függ. Ha levetkőzteted őket mind egyformák, ha felöltözteted őket akkor már ott az osztályrendszer". A történet a főszereplő lány egy fiatalemberrel való viszonyát is ábrázolja, ami nagy vitákat váltott ki Svédországban és külföldön is, mert a szexuális jelenetek túl realisztikusak voltak. Norman Mailer egyszer megjegyezte: "Az egyik legfontosabb film, amit láttam az életemben."
A következő évben elkészült a Kíváncsi vagyok – sárga folytatása Kíváncsi vagyok – kék címmel. A sárga és a kék szín kombinációja a svéd nemzeti lobogóra utal. Sjöman mindenképpen fordulópontot jelentett a cenzúra hozzáállásához a meztelenség tekintetében, és olyan filmek követték, mint az Éjféli cowboy vagy az Utolsó tangó Párizsban.
Sjöman a későbbiekben is hasonló témájú filmeket készített. 1971-ben Troll címen rendezett szatírát, amely egy fiatal párról szólt, akik abban a hitben éltek, hogy ha szeretkeznek, akkor annak következményében meg is halnak. Ezen munkái viszont már kevésbé voltak sikeresek. Utolsó filmjét 1995-ben rendezte Alfred címmel Alfred Nobel életéről.
2006. április 9-én halt meg 81 évesen agyvérzésben a svéd fővárosban.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Ingmar Bergman-priset 2002: Vilgot Sjöman. (Hozzáférés: 2024. február 6.)
- ↑ 2018. május 20., http://www.svenskagravar.se/search?ShowFilters=False&Query=David+Harald+Vilgot+Sj%C3%B6man&ParishId=&GraveNumber=&BirthDate=&DeathDate=&BurialDate=&OrderByDesc=False&OrderBy=, Sjöman, David Harald Vilgot, Svenskagravar.se
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Vilgot_Sjöman című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
