Ugrás a tartalomhoz

Világegyetem

Hivatkozások szerkesztése
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Világmindenség szócikkből átirányítva)
A Hubble űrtávcső felvételén látható legtávolabbi galaxisok fénye kb. 13 milliárd évvel ezelőtt indult el felénk

A világegyetem (latinosan univerzum) csillagászati fogalom, minden létező összességét jelenti.

Jelenlegi ismereteink – a Planck műhold méréseinek 2015-ben közzétett eredményei – szerint a világegyetem kora 13,787 ± 0,020 milliárd év.[1] A 2022-ig ténylegesen megfigyelt legtávolabbi objektum a HD1 galaxis.

A világegyetemben a becslések szerint 100-800 milliárd galaxis található.

Az úgynevezett multiverzum-elméletek szerint több különálló világegyetem létezik,[2] az ilyen elméletekben a „világegyetem” szó tehát nem minden létező összességét jelenti.

Mérete

[szerkesztés]

Senki sem tudja, hogy mekkora a világegyetem, s függ-e a mérete a benne lévő anyag mennyiségétől. Az anyag maga is egy eléggé meghatározatlan fogalom, s még ma is más-más definíciókkal illetik a tudomány más-más szegmensei. Jelenlegi ismereteink szerint a világegyetem kora 13,8 ± 0,02 milliárd év. Hogy mennyi galaxis, és csillag van ebben a hatalmas térben, melyben élünk, arról nem tudunk semmi biztosat, ugyanis még néhány évvel, évtizeddel ezelőtt sem volt közös egyetértés a kérdésben. Míg az 1970-es évek elején mintegy 30 milliárd galaxist, Fodor Lajos István 1979-ben csupán 10 milliárdot, Hawking 1982-ben már több százmilliárdot, Sagan 1996-ban kereken 100 milliárdot feltételezett. [forrás?]

Keletkezése

[szerkesztés]
Universum – C. Flammarion fametszete, Párizs 1888., színezés : Heikenwaelder Hugo, Bécs, 1998
Az univerzum egy ókori zsidó elképzelés szerint

A világegyetem keletkezésének magyarázatára az emberiség fejlődése során több elképzelés született. Az első magyarázatokkal a különböző mítoszok és vallások szolgáltak, kezdetben primitív formában („őstojás”, „ősvíz” stb.), majd a kidolgozott dogmatikus hitrendszerek az istenek, vagy egyetlen Isten általi teremtést (kreacionizmus) fogadták el (lásd még: bibliai teremtéstörténet).

Az egyik első, és már tudóshoz köthető elképzelés Ptolemaiosz nevéhez fűződik, aki a Földet képzelte el a világ középpontjaként. Ez az elképzelés a reneszánsz idejéig tartotta magát.

A minket körülvevő világ megismerésében nagy jelentőséggel bírt a reneszánsz kora, amikor az ókori tudósok egyes sejtéseit is továbbgondolva, kezdtek előtérbe kerülni a tudományos módszerek, elsősorban a megfigyelés és a kísérlet.

A megfigyelésekre és a matematikára támaszkodó újkori fizikának (Isaac Newton), majd a csillagászati megfigyeléseknek (lásd: teleszkóp, Galileo Galilei) köszönhetően a spekulatív elméletek egyre hátrébb szorultak, amint az ismereteink bővültek és pontosabbak lettek.

A 19. század végétől aztán uralkodóvá váltak a tudományos elméletek, amelyek mindig az aktuálisan elért elméleti és műszaki fejlődést tükrözték. Ezek az elméletek bár messze elvonatkoztatnak a konzervatív hitrendszerektől, a megoldatlan kérdések miatt mégis az azt megalkotó tudósok egy része istenhívő maradt.

Ma a legelfogadottabb elmélet szerint a Világegyetem az ősrobbanásban („Nagy Bumm”) keletkezett kb. 13,8 milliárd (± 200 millió) évvel ezelőtt. Utána tágulni kezdett, és ez a tágulás ma is folytatódik, lásd erre bizonyítékként a vöröseltolódást.

Fejlődése

[szerkesztés]

A „fejlődés” alatt a lényegében a változás fogalmát kell érteni. A keletkezést leíró feltevésekhez hasonlóan a világegyetem fejlődését is több elmélet próbálja magyarázni. Ezek közül a legfontosabbak: a szupergravitáció-elmélet, a szuperhúrelmélet és a membránelmélet (M-elmélet).

Nincs még tisztázva, hogy a tágulás

  • a végtelenségig fog-e tartani, vagy
  • megáll, és statikus világegyetem alakul ki,[3] vagy
  • egy összehúzódási folyamat során – ami ebben az esetben nem feltétlenül az első – elpusztul-e minden („Nagy Reccs”), vagy
  • a sötét energia következtében a tágulása oly mértékűre emelkedik, hogy szétszakadnak az atomi kötések („Nagy Sutty” vagy Nagy Szakadás)?

A fejlődés attól függ, hogy mennyi anyag, sötét anyag és sötét energia van a világegyetemben, vagyis ezek együttes gravitációs ereje hogyan befolyásolja a tágulást. Illetve nyitott kérdés az, hogy a világegyetemben a változása során keletkező élő rendszerek és az általuk felhalmozódó megismerés valaha hatással lehet-e magára a változásra.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Planck Collaboration (2015. december 18.). „Planck 2015 results. XIII. Cosmological parameters (See Table 4 on page 31 of pdf).”. 
  2. ↑ Egy másik univerzum létezésére találtak bizonyítékot?
  3. ↑ Elfogy az idő az univerzumban? (Index, 2007. december 21.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Az Amerikai Természettudományi Múzeum animációja az ismert Univerzumról, www.youtube.com
  • John Gribbin: Az idő születése. Hogyan mértük meg a világegyetem korát?; ford. Both Előd; Akkord, Budapest, 2000 (Talentum tudományos könyvtár)
  • Giles Sparrow: Az univerzum közelről. Gyakorlati útmutató az éjszakai égbolt jelenségeihez és értelmezésükhöz; ford. Both Előd, Simon Tamás, Sík András; Gabo, Budapest, 2002
  • Martin Rees: Kozmikus otthonunk. Miért éppen ilyen a világmindenség?; ford. Márkus János; Akkord, Budapest, 2003 (Talentum tudományos könyvtár)
  • Patrick Moore: A világegyetem atlasza; ford. Szécsényi-Nagy Gábor; átdolg. kiad.; Alexandra, Pécs, 2006
  • Univerzum. A világegyetem képes enciklopédiája; szerk. Martin Rees, ford. Both Előd et al.; Ikar, Budapest, 2006
  • Robin Kerrod: Képes világegyetem. Útikalauz a mindenség megértéséhez; ford. Both Előd, Kiss Csaba; Gabo, Budapest, 2006
  • Paul Davies: A megbundázott világegyetem. Miért pont jó az univerzum az életnek?; ford. Both Előd; Akkord, Budapest, 2008 (Talentum tudományos könyvtár)
  • Michael Talbot: Holografikus univerzum; ford. Szilveszter Gabi, Szücs Károly, Szücs Zsolt; EzVan, Budapest, 2009
  • Mark A. Garlick: Az univerzum atlasza; csillagtérképek Wil Tirion, ford. Király Róbert; Pannon-Literatúra, Kisújszállás, 2009
  • Stuart Clark: Világegyetem; ford. Sóskuthy György; Geographia, Budapest, 2011 (Nagy kérdések)
  • J. Richard Gott–Robert J. Vanderbei: Az Univerzum feltérképezése. Méretek a kozmoszban; ford. Sóskuthy György; Geographia, Budapest, 2012
  • Bryan Gaensler: Extrém kozmosz; ford. Kovács József; Geobook, Szentendre, 2015
  • Kip Thorne: Az Interstellar és a tudomány; ford. Kovács József; Európa, Bp., 2015
  • John Gribbin: 13,8. A világegyetem valódi kora és a mindenség elmélete nyomában; ford. Both Előd; Akkord, Budapest, 2016 (Talentum tudományos könyvtár)
  • Neil deGrasse Tyson: Ha felfal egy fekete lyuk és egyéb kozmikus komplikációk; ford. Laki Mihály; Kossuth, Bp., 2017
  • Az univerzum teljes története; ford. Sódor Ádám; Kossuth, Budapest, 2017 (Polihisztor)
  • Daniel Whiteson–Jorge Cham: Halványlila gőzünk sincs. Tutikalauz az ismeretlen univerzumhoz; ford. Kovács József; Európa, Budapest, 2017
  • Giles Sparrow: Milyen alakú a világűr? Bevezetés a XXI. századhoz; ford. Nattán Balázs; Scolar, Budapest, 2019 (Nagytotál)
  • Brian Greene: Utazás az idők végezetéig. Anyag, élet és értelem egy fejlődő univerzumban; ford. Both Előd; Akkord, Budapest, 2021 (Talentum tudományos könyvtár)
  • Florian Freistetter: Az univerzum története 100 csillagban elmesélve; ford. Kallay Nóra; Taramix–Panem Könyvek, Budapest, 2021
  • Jorge Cham–Daniel Whiteson: Az univerzum. Gyakran ismételt kérdések és válaszok; ford. Kovács József; Európa, Budapest, 2023
File:Wiktionary-logo-hu.svg
Nézd meg a világegyetem címszót a Wikiszótárban!

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
Ez a csillagászati vagy űrkutatási tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Világegyetem&oldid=27566527”