Ugrás a tartalomhoz

Dunakisfalud

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Vieska (okres Dunajská Streda) szócikkből átirányítva)
Dunakisfalud (Vieska)
Dunakisfalud zászlaja
Dunakisfalud zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNagyszombati
JárásDunaszerdahelyi
Rangközség
Első írásos említés1322
PolgármesterMocsonoky Róbert
Irányítószám930 02 (pošta Orechová Potôň)
Körzethívószám031
Forgalmi rendszámDS
Népesség
Teljes népesség407 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség65 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság118 m
Terület6,68 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 00′ 10″, k. h. 17° 31′ 41″48.002778°N 17.528056°EKoordináták: é. sz. 48° 00′ 10″, k. h. 17° 31′ 41″48.002778°N 17.528056°E
Dunakisfalud weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dunakisfalud témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Dunakisfalud (szlovákul Vieska) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Dunaszerdahelyi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Csallóköz szívében, Dunaszerdahelytől 6 km-re nyugatra fekszik, a Pozsonyt és Komáromot összekötő főútvonal mentén.

Környező települések

[szerkesztés]

Története

[szerkesztés]

1322-ben említik először.

Vályi András szerint "KISFALUD. Elegyes falu Posony Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Egyházos Gellének szomszédságában, mellynek filiája, határja Bögel Patronyéhoz hasonló. " [2]

Fényes Elek szerint "Kisfalud, Poson m. magyar f. Egyház-Gellétől keletre 1 órányira: 289 kath., 13 zsidó lak., termékeny földdel, jó legelővel. F. u. Nagy, s más nemesek. Ut. p. Somorja. " [3]

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járásához tartozott. Ma is többségében magyarlakta település. Felekezet szerint római katolikus (többségében), református és egyéb. Önkormányzattal rendelkezik (sokáig Dióspatonyhoz tartozott).

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 345, túlnyomórészt magyar anyanyelvű lakosa volt.

2011-ben 431 lakosából 368 magyar és 49 szlovák volt.

2021-ben 407 lakosából 312 (+2) magyar, 78 (+4) szlovák, 6 egyéb és 11 ismeretlen nemzetiségű volt.[4]

Az utóbbi időben a lakosság száma ismét nő, de a falu lakosságának többségét főként a 40 év felettiek teszik ki.

Mezőgazdaság

[szerkesztés]

Régen főként birtokosok lakták, akiknek a földjein napszámosok dolgoztak. A napszámosok cserébe használhatták a szántó egy részét, és lakhattak a birtokon. A lakosok többsége a mezőgazdaságból élt még az 1990-es évek első felében is. Ma már egyre többen vállalnak munkát a környező városokban, illetve külföldön is (Ausztria, Magyarország, Csehország).

A falu labdarúgócsapata Nyugat-Szlovákia 4. ligájának éllovasa. Mérkőzésein a nézőszám esetenként az 500-at is eléri.

Iskola

[szerkesztés]

Régen a falunak saját iskolája (1-4. évfolyam) és óvodája volt, de ma már csak az óvoda létezik. Ugyanebben az épületben lehet megtalálni a falu könyvtárát. Sajnos a 90-es évek végén a gyerekek száma csökkent, de ma már újra növekvő tendenciát mutat. Az óvoda után a gyermekek a szomszédos faluba (1 km-re), Diósförgepatonyba (szlovákul: Orechová Potőň) járnak alapiskolába (1-9. évfolyam). Itt található magyar és szlovák évfolyam egyaránt. A kötelező tantárgyak közé tartozik a szlovák, a magyar, a matematika, a fizika, az idegen nyelv (angol, német, orosz), a biológia, a kémia, a földrajz és a testnevelés. Nagyon jó képességű diákok kerülnek ki innen. Általában a végzősök a legközelebbi városokba mennek középiskolába (Dunaszerdahely, Somorja, Nagymegyer, Pozsony). A legtöbben szakmunkásképzőbe járnak (4 éves, érettségivel végződik). A legjobbak (tanulmányi átlag szerint) pedig bekerülnek a környező gimnáziumokba. A legtöbben a szerdahelyit választják közelsége és színvonala miatt (Vámbéry Ármin Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium). Sokan jelentkeznek azonban a pozsonyi Duna utcai Gimnáziumba (Duna utcai Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium) is.

Továbbtanulási lehetőségek a fővárosban, Pozsonyban vannak, illetve Nyitrán, Komáromban és Nagyszombatban, valamint persze külföldön (általában Prágát választják, ritkábban Budapestet).

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Zöldová, Ágnes 2012: Nyelvjárási jelenségek vizsgálata Kisfalud községben - Skúmanie zmien nárečových javov v obci Vieska. Bakalármunka, UKF