Veszettek (mozgalom)
A veszettek (franciául:Enragés) a nagy francia forradalom idején a jakobinus sans-culotte-ok 1792-ben indult radikális mozgalma volt. Tagjai a (forradalmi) terror hívei voltak. A tulajdon korlátozásában is ők mentek a legmesszebbre. A társadalmi egyenlőség eszméjéből kiindulva a tömegek anyagi nyomorának megszüntetését követelték. E cél elérését a spekulánsok, üzérek üldözésével, a tőzsde bezárásával, a földek kisajátításával és egy kényszergazdaság bevezetésével kívánták elérni. Úgy véltékk, hogy a nép gazdasági egyenlősége által legyőzhető a városi szegénység. 1794 tavaszán belső tisztogatás indult a jakobinus táboron belül, amelynek a veszettek vezetőit, Jean Roux-t és társait, kivégezték.
Történetük
[szerkesztés]Jacques Roux
[szerkesztés]
Roux 1793 májusában részt vett a sans-culotte-ok felkelésében. Radikalizmusa miatt azonban szembekerült Maximilien de Robespierre-rel, aki őt 1793. szeptember 5-én bujtogatás vádjával letartóztatta. 1794. február 10-én halálra ítélték Jacques Roux-t, aki börtönében öngyilkosságot követett el. Jean-Paul Marat egyik utolsó cselekedeteként újságja hasábjain támadta meg Jacques Roux 1793. július 4-én, ám mire Roux válasza kikerült a nyomdából, Marat már nem élt.
Jacques Hébert
[szerkesztés]A jakobinusok 1793 júniusi hatalomátvétele után Hébert addig soha nem látott erővel látott neki annak a propagandának, amit a párizsi munkásréteg körében szervezett, és tudatos gazdaságpolitika mellett a terror fokozására szólította fel a jakobinus vezetésű Konventet. Miután 1793 végére a „veszettek” csoportja ténylegesen a jakobinusok radikális baloldalává vált (Marat nyomdokaiba lépve) és komoly erőt jelentett a sans-culotte-ok rokonszenve miatt, Robespierre, Saint-Just és Couthon [1] 1794. március 14-én Hébert-et, valamint 17 társát letartóztatta.[Ekkor Robespierre szövetkezett a mérsékeltekkel és vérpadra küldte a mozgalom tagjait. A vádlottakat a tárgyalás után, 1794. március 24-én kivétel nélkül kivégezték.
A jakobinus diktatúra bukása
[szerkesztés]Robespierre a saját hatalmának megszilárdítása érdekében 1794 áprilisban a veszetteket követően azokkal az ellenfeleivel is leszámolt, akik valamiféle konszolidációt akartak (mint pl. Georges Jacques Danton és Camille Desmoulins). Ezzel azonban Robespierre is elszigetelődött azoktól a sans culotte-októl, akik addig hatalmának bázisát képezték. Nemsokára Robespierre és támogatóinak hatalma is megdőlt: a Konvent 1794. július 27-én (thermidor 9.) megbuktatta és hamarosan kivégeztette őket („thermidori fordulat”).
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Hármukat akkoriban triumvirátus néven emlegették
Források
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- Élet és Irodalom, 2006. janár-június (50. évfolyam, 1-26. szám) 2006-04-21 / 16. szám / Vásárhelyi Mária: Veszettek. „A(z ellen)forradalom felfalja saját gyermekeit” (3. oldal)
- Élet és Irodalom, 2006. janár-június (50. évfolyam, 1-26. szám)2006-04-28 / 17. szám / Hahner Péter: Forradalom, forr a dalom… • reflexió | Agora • Vásárhelyi Mária: Veszettek. ÉS, 16. szám (15. oldal)
- A veszettek kiáltványa. In Hahner Péter (szerk.): A nagy francia forradalom dokumentumai. 326–331., 327.