Veszélyhelyzet
 |
Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést. Kérünk, segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeidet a vitalapján. |
A veszélyhelyzet egyfajta minősített időszak Magyarországon, amelynek során különleges jogrend lép érvénybe.
Szabályozása
[szerkesztés]Az alaptörvény szerint
A Kormány szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdet ki, és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be.
Részletesen a katasztrófavédelemről szóló 2011. évi CXXVIII. törvény tartalmazza a veszélyhelyzet esetén alkalmazandó szabályokat.[1]
Kihirdetése
[szerkesztés]Veszélyhelyzet kihirdetésére a Kormány rendelettel jogosult. A veszélyhelyzet alatt kibocsátott kormányrendeletek 15 napig érvényesek, melyeket az Országgyűlés felhatalmazása alapján a Kormány meghosszabbíthat. A veszélyhelyzetet a Kormány megszünteti, ha kihirdetésének feltételei már nem állnak fenn. Megszűnésével a Kormány rendeletei hatályukat veszítik.
Kihirdetésére okot adhat:[2]
- elemi csapás, mint például
- ipari katasztrófa,
- egyéb veszélyek, mint például
- szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus,
- állati vagy emberi járvány,
- ivóvíz szennyeződése,
- szennyezett levegő,
- a kritikus infrastruktúrának az alapvető ellátását érintő, nagy kiterjedésű és hosszan tartó zavara.
Tartalma
[szerkesztés]Az alaptörvény meghatározza, mely jogok korlátozhatók és melyek nem korlátozhatók veszélyhelyzetben.
Korlátozható jogok
[szerkesztés]- a szabadsághoz való jog,
- a személyi biztonsághoz való jog,
- a gondolati, lelkiismeret és vallásszabadsághoz való jog,
- a békés gyülekezéshez való jog,
- a tulajdonhoz való jog.
Nem korlátozható jogok
[szerkesztés]- az élethez való jog,
- az emberi méltósághoz való jog,
- a kínzás, a kegyetlen, megalázó és embertelen bánásmód tilalma,
- a szolgaság, illetve az emberkereskedelem tilalma,
- az ártatlanság vélelme és a védelemhez való jog a büntetőeljárás során.
Nem korlátozható továbbá
- az Alkotmánybíróság működése és
- magának az alaptörvénynek a hatálya.
Rendkívüli intézkedések
[szerkesztés]Veszélyhelyzetben a Kormány rendeletei felülírhatnak bizonyos törvényeket.
A Kormány a veszélyhelyzetben rendeletet alkothat, amellyel – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.
Veszélyhelyzetben a települési önkormányzat képviselő-testületének, a fővárosi, megyei közgyűlésnek feladat- és hatáskörét a polgármester, illetve a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke gyakorolja.
A polgármester (a fővárosban a főpolgármester) az illetékességi területén irányítja és szervezi a felkészülés és a védekezés feladatait.
Rendkívüli intézkedés lehet például:[3]
- a közlekedés korlátozása vagy megtiltása,
- rendezvények betiltása,
- kijárási tilalom bevezetése,
- kitelepítés a szükséges időtartamra,
- az ország területére való belépés, átutazás, ott-tartózkodás vagy kilépés engedélyhez kötése,
- szesztilalom bevezetése,
- élet- és vagyonmentés érdekében elrendelhető a mentésre alkalmas bármely jármű, műszaki eszköz és földmunkagép, ingatlan igénybevétele, ingatlan bontása.
Története
[szerkesztés]Első kihirdetése
[szerkesztés]2020. március 11-én 15 órától (CET) (40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet) Magyarország egész területén a koronavírus-járvány miatt került kihirdetésre.[4] 2020. június 18-án a veszélyhelyzet megszűnt, helyette „járványügyi készültséget” vezetett be a kormány.[5]
Kihirdetését alkotmányjogászok alkotmány-ellenesnek tartották.[6]
Második kihirdetése
[szerkesztés]2020. november 4-étől (CET) (478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet) Magyarország egész területén ismét a koronavírus-járvány miatt került kihirdetésre.[7][8]
Harmadik kihirdetése
[szerkesztés]A veszélyhelyzet harmadjára 2022. május 25-én, az orosz-ukrán háború kapcsán került kihirdetésre.[9]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról – Net.jogtár.hu
- ↑ 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról 44. § – Net.jogtár.hu
- ↑ 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról 49., 50. és 51. § – Net.jogtár.hu
- ↑ 40/2020. (III. 11.) Kormányrendelet a veszélyhelyzet kihirdetéséről PDF – Magyar Közlöny, 2020. évi 39. szám (2020. március 11.), 1354. o.
- ↑ Veszélyhelyzet megszüntetése 2020. júniusában – Magyar Közlöny, 2020. évi 144. szám (2020. június 17.), 3652. o.
- ↑ Szente Zoltán: A 2020. március 11-én kihirdetett veszélyhelyzet alkotmányossági problémái (PDF). (Hozzáférés: 2020. december 28.)
- ↑ A Kormány 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelete a veszélyhelyzet kihirdetéséről PDF – Magyar Közlöny, 2020. évi 237. szám (2020. november 3.), 7572. o.
- ↑ Éjfél óta újra veszélyhelyzet van. (Hozzáférés: 2020. december 28.)
- ↑ Ma éjféltől háborús veszélyhelyzetet hirdetett a kormány. telex.hu, 2022. május 24. (Hozzáférés: 2022. május 24.)
Források
[szerkesztés]- A koronavírus helyzet jogi szemmel – Érthető jog.hu, 2020. február 28.
- Vannak jogaid, amiket veszélyhelyzetben sem vehetnek el – Társaság a Szabadságjogokért, 2020. március 17.
