Vesna Girardi-Jurkić
| Vesna Girardi-Jurkić | |
| Született | 1944. január 15.[1][2][3][4] Zágráb |
| Elhunyt | 2012. augusztus 25. (68 évesen)[1][5][3][4] Póla |
| Állampolgársága | horvát |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | nagykövet |
| Iskolái | Faculty of Humanities and Social Sciences, University of Zagreb |
| Halál oka | szívinfarktus |
| Sírhelye | Mirogoj temető (Division Ž, site 5, class II/I, #41)[6][7] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Vesna Girardi-Jurkić (Zágráb, 1944. január 15. – Póla, 2012. augusztus 25.) horvát régész, muzeológus, az Isztriai Régészeti Múzeum egykori igazgatója, 1992-től 1994-ig oktatási, kulturális és sportminiszter, valamint a Horvát Köztársaság UNESCO melletti állandó képviselője. Hét legmagasabb állami kitüntetés birtokosa, több város díszpolgára volt.
Élete
[szerkesztés]1944-ben született Zágrábban. Apja, Eduardo Girardi olasz származású volt, míg anya Marija Lorencin Medulinban született, ahonnan az 1920-as években Zágrábba ment. A szülők tanulmányaik során Zágrábban ismerkedtek meg.[8] Szüleit 1947-ben az Isztriára helyezték, ahol pedagógusként részt vettek az isztriai horvát oktatás megújításában. Az általános iskolát és a középiskolát Pólán végezte. Itt ismerkedett meg férjével, Mirko Jurkić-tyal.[8] A Zágrábi Egyetem Filozófiai Karán 1968-ban szerzett diplomát régész-angol szakon. Diplomamunkáját „Portreti sa sepulkralnih spomenika Arheološkog muzeja Istre u Puli” (Portrék a pólai Isztriai Régészeti Múzeum síremlékeiből) címmel írta. Ugyanezen a karon szerzett mesterfokozatot, majd 2000-ben doktorált régészetből.[9] 1969 és 1991 között a pólai Régészeti Múzeumban dolgozott különböző beosztásokban. 1971-ben hat hónapot töltött egy athéni tanulmányúton, ahol megtanulta, hogyan lehet a kulturális örökséget beépíteni a turizmusba. 1972-1973-ban Olaszországban (Taranto, Aquileia, Róma) tanult. A Jugoszláv Idegenforgalmi Tanács elismerte és kitüntetésben részesítette elkötelezettségét az emléktárgyak, régészeti leletek másolatainak készítése iránt. Ő vezette az Isztriai Régészeti Múzeum ókori osztályát, 1979 és 1991 között pedig a múzeum igazgatója volt.[8]
Munkássága
[szerkesztés]Az Isztria ókori régészetével foglalkozott. Az ókori lakosságot és kultuszait (Póla, Nesactium, Porecs), a római városok életét tanulmányozta. Foglalkozott a vidéki gazdasági építményekkel (villa rustica Pomerben és Červar-Portóban, lakóépület együttes Vižulán Medulin mellett), ókori sírkövekkel, portrék és díszítőplasztika rendszerezésével, valamint ókori és késő ókori nekropoliszok feltárásával (Póla, Burle Medulin mellett, Fontana és Pintori Bent közelében). Kiterjedt topográfiai-történeti tanulmányt publikált az ókori Póla urbanisztikájáról.[9]
A Nezakcij Régészeti Parkban és a burlai nekropoliszban végzett kutatásokat. Dolgozott a pólai Amfiteátrum helyreállításán és újjáépítésén. Megalapította a múzeum „Katalozi i monografije” és a „Mali katalozi” kiadványait, emellett 1981 és 1993 között szerkesztője volt a „Histria historica”, 1995 és 2003 között a „Histria antiqua”, 1981 és 1988 között főszerkesztője volt a „Histria Archaeologica” folyóiratnak.[9] 2003-ban a Pólai Egyetem Filozófiai Karának adjunktusa lett. Több, mint 400 régészeti és muzeológiai tudományos közlemény szerzője. Mintegy 120 kiállítást rendezett. 2005-ben megkapta a Horvát Régészeti Társaság díját.
Politikai tevékenysége
[szerkesztés]A Horvát Köztársaság harmadik, negyedik és ötödik kormányában 1991-től oktatási, kulturális és sportminiszter-helyettes, majd 1992. április 15-től 1993. április 2-ig oktatási, kulturális és sportminiszter, 1993. április 3-tól 1994. október 18-ig pedig kulturális és oktatási miniszter volt. Ennek keretében vette át a háborús veszély idején a műemlékek kiürítésének és védelmének szervezését. Isztriai és észak-horvátországi restaurátor központok létrehozásán is dolgozott.
1994-től 2001-ig a horvát diplomáciában dolgozott nagykövetként, és ebben az időszakban a Horvát Köztársaság állandó képviselője volt az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezeténél (UNESCO). Ebben a minőségében jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy 1997-ben az UNESCO Világörökség listájára került a poreči Euphrasius-bazilika és Trogir városi együttese, 2000-ben pedig a Šibeniki Szent Jakab-székesegyház és Šibenik városközpontja.[9]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ Hrvatski biografski leksikon (horvát nyelven), 1983
- ↑ a b Istrapedia (horvát nyelven)
- ↑ a b Hrvatska enciklopedija (horvát nyelven). Miroslav Krleža Lexicographical Institute, 1999
- ↑ U 69-oj godini umrla Vesna Girardi Jurkić (horvát nyelven). index.hr. (Hozzáférés: 2012. augusztus 26.)
- ↑ Tražilica pokojnika. Gradska groblja Zagreb. (Hozzáférés: 2024. július 11.)
- ↑ Branimir Pofuk: Bila je ministrica kulture u najtežim godinama i uvela nas je u UNESCO (horvát nyelven). Večernji list, 2012. augusztus 26. (Hozzáférés: 2024. július 11.)
- ↑ a b c Prodan
- ↑ a b c d Martinčić
Források
[szerkesztés]- ↑ Martinčić: Ozana Martinčić - Hrvtaski biografski leksikon: Girardi-Jurkić, Vesna. hbl.lzmk.hr. Leksikografski zavod Miroslav Krleža (2005) (Hozzáférés: 2022. május 28.)
- ↑ Prodan: Goran Prodan: Girardi Jurkić, Vesna. www.istrapedia.hr (2010) (Hozzáférés: 2022. május 28.)
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Vesna Girardi-Jurkić című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.