Ugrás a tartalomhoz

Veress Samu

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Veress Samu
Született1857. április 28.[1]
Nagysajó
Elhunyt1932. december 25. (75 évesen)[2]
Rimaszombat
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • tanár
  • irodalomtörténész
  • lapszerkesztő
  • költő
A Wikimédia Commons tartalmaz Veress Samu témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Veress Samu (Nagysajó (Beszterce-Naszód megye), 1857. április 24.Rimaszombat, 1932. december 25.) költő, irodalomtörténész, bölcseleti doktor, protestáns főgimnáziumi tanár.

Élete

[szerkesztés]

1878-ban mint egyetemi hallgatót besorozták és részt vett Bosznia okkupációjában. 1882-ben nyert tanári oklevelet magyarból és bölcseletből. 1884-ben a rimaszombati egyesült protestáns főgimnáziumban segéd- és néhány hónap múlva rendes tanárnak választatott meg, ahol mint a magyar nyelv és irodalom és a görögpótló irodalom tanára működött.

Írásai

[szerkesztés]

Versei és cikkei a budapesti és vidéki lapokban jelentek meg. Rimaszombatban átvette a Gömör-Kishont szerkesztését, melybe több évig írt vezérczikkeket, tárczákat, értekezéseket és verseket. Czikkei a rimaszombati egyesült prot. főgymnasium Értesítőjében (1885. A XVIII. század utolsó negyede és egy iránymű: Gvadányi: Peleskei nótárius budai utazása); a Gömör-Kishontban (1888. 50. sz. Fölhívás a Tompa-szobor érdekében, 1902. 24. sz. beszéde a Tompa-szobor leleplezésekor. 1904. 4. sz. Az ízlésről, 1895. 7. sz. Madách «Évá»-ja, 1906. 51. sz. Emlékezés Groó Vilmosra); a rimaszombati protestáns egyesült főgymnasiumi Értesítőjében (1887. Tompa Mihály a forradalom alatt és után); az Eperjesi Lapokban (1910. 39., 40. sz. Mikszáth Kálmán a rimaszombati iskolában 1857-1883); a Pallas Nagy Lexikonába több mint 200 cikket írt; a Magyarország Vármegyéi c. vállalatban (1903) Gömör-Kishont vármegyét és Rimaszombat várost nagyobb részben ismertette.

Munkái

[szerkesztés]
  • Tinódi Sebestyén és kora. Bpest, 1880.
  • Költemények. Uo. 1882.
  • Gömör Kishont vármegyei közlöny története. Bpest, 1896.
  • Petőfi emléke. Rimaszombat, 1899.
  • Vörösmarty és a nemzeti átalakulás. Rimaszombat, 1900.
  • Tompa Mihály szobrának leleplezése alkalmával. Uo. 1902.
  • Petőfi szerelmei, (Cancrinyi Emmától Szendrey Juliáig.) Uo. 1907.

Szerkesztette a Gömör-Kishont vármegyei Közlönyt 1886-90-ig és 1896-ban; szerkeszti a Gömör-Kishont vármegyei Naptárt 1906-tól.

Jegyzet

[szerkesztés]
  1. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2020. október 21.)
  2. Veress Samu, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC16241/16688.htm

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Mészáros András: A felső-magyarországi iskolai filozófia lexikona. [Pozsony], Kalligram, 2003.
  • Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Bp., 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.