Ugrás a tartalomhoz

Veres József (evangélikus lelkész)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Veres József
Született1851. január 2.[1]
Orosháza
Elhunyt1913. december 11. (62 évesen)[1]
Szarvas
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • politikus
  • evangélikus lelkész
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (1884–1892)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1892–1896)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1901–1906)
SablonWikidataSegítség

Veres József (Orosháza, 1851. január 2.Szarvas, 1913. december 11.) evangélikus lelkész, evangélikus főesperes, országgyűlési képviselő, tanár, helytörténész, egyházi író.

Élete

[szerkesztés]

A gimnáziumot Szarvason végezte, azután a budapesti egyetemen jogot hallgatott, de csakhamar Sopronba ment teológiát tanulni. Tanulmányait Halléban fejezte be 1874-ben. A Vécsey és Zay családoknál volt nevelő, de csak néhány hónapig. 1876-ban a soproni líceumba kapott meghívást a magyar irodalom és latin nyelv tanári székére és ott csakhamar lelkésszé is választották. 1879-ben az orosházi evangélikus gyülekezet választotta lelkészévé. 1884., 1887., 1892., 1901. és 1905-ben az orosházi választókerület országgyűlési képviselővé választotta. 1902-ben a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság választmányi tagja, 1912-ben a Magyar Evangélikus Lelkészek Egyesületének első elnöke lett.

Írásai

[szerkesztés]

Kisebb tanulmányai egyházi, iskolai ügyekről, irodalmi és művelődéstörténeti rajzok és útirajzok sat. megjelentek a következő hirlapokban: Prot. Egyh. és Isk. Lap, Evang. Egyház és Iskola, a békésmegyei tört. egylet Évkönyve, Budapesti Hirlap, Keresztényi Magyarország, Orosháza, Orosháza és Vidéke, Orosházi Közlöny, Orosházi Ujság; dolgozott a Magyar Nyelvőr számára. Cikkei a Békésvármegyei Évkönyvben (XII. 1887. Egyetmást Orosházáról), az Orosházi Ujságban (1890. 4-6. sz. Berzsenyi Dániel mint ódaköltő, 1895. 45., 46. A magyar közmondásokból).

Munkái

[szerkesztés]
  • Orosháza multjáról. Orosháza, 1883. (Balassa Pál, Orosháza rövid története 1844. c. munkáját újra kiadta és a jelenre vonatkozó adatokkal ellátta).
  • Hirdesd az igét. Uo. 1883. (Egyházi beszédek).
  • Orosháza. Történeti és statisztikai adatok alapján. Uo. 1886. Fénynyom. képekkel.
  • A békési ág. hitv. esperesség segélyegyletének alapszabályai. Javaslatképen előterjeszti. Uo. 1887.
  • A magyarországi ág. hitv. egyház alkotmánya. A békési esperesség megbízásából javaslatképen. Uo. 1890.
  • Az orosházi ev. gyülekezet az 1889-90. számadási évben. Uo. 1890. (Ism. Prot. Egyh. és Isk. Lap 18. sz.).
  • Kossuth Lajos. Három beszéd. Uo. 1895.
  • Orosháza ünnepe, a község és ág. hitv. ev. gyülekezet alapításának 150 éves emléknapján. Uo. 1895.
  • Legnagyobb szeretet. Egyházi beszéd. A magyarhoni ág. hitv. ev. egyetemes és bányakerületi gyámintézet közgyűlése alkalmával Budapesten 1897. okt. 17. Uo. 1898.

Országgyűlési beszédeit egyenként kinyomatta.

Szerkesztette: Az orosházi ág. hitv. ev. gyülekezet templomának százados emlékünnepe 1886. okt. 31. Orosháza, 1887. c. gyűjteményes munkát; mint kiadó-tulajdonos szerkesztette az Evangélikus Egyház és Iskola c. lapot 1904. és 1905-ben a 13. számig.

Források

[szerkesztés]
  1. a b Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2017. október 9.)

További információk

[szerkesztés]
  • Toth, Adalbert: Parteien und Reichtagswahlen in Ungarn 1848-1892. München, R. Oldenburg Verlag, 1973.
  • Orosházi almanach 2009. Szerk. Sass Ervin. Orosháza, Kulturális Kapcsolatok Egyesülete, 2010.
  • A szövetkezett balpárt arcképcsarnoka. Bp., 1905. Révai és Salamon ny.