Ugrás a tartalomhoz

Venus Express

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Venus Express
A Venus Express a Vénusz mellett (művészi elképzelés)
A Venus Express a Vénusz mellett
(művészi elképzelés)
OrszágEurópa
ŰrügynökségEurópai Űrügynökség Európai Űrügynökség
GyártóAstrium
Küldetés típusaorbiter
NSSDC ID2005-045A
Küldetés
CélégitestVénusz
Indítás dátuma2005. november 9.
Indítás helyeBajkonuri űrrepülőtér 31. indítóállása
HordozórakétaSzojuz–FG
Megérkezés2006. április 11.
Meghosszabbítás2014. november 28.
IdőtartamBolygóközi repülés: 150 nap
Az űrszonda
Tömeg1270 kg
Pálya66 000 / 200 km, majd 2014 közepétől 135 km
Inklináció90°
Periódus24 óra
Hivatalos weboldal
A Wikimédia Commons tartalmaz Venus Express témájú médiaállományokat.

A Venus Express az Európai Űrügynökség első űrszondája a Vénusz kutatására. A Mars Express és a Rosetta űrszonda tartalékműszerinek felhasználásával építették meg. Felépítésében hasonlít a Mars Expresshez. A szonda bizonyítékokat talált, hogy a Vénusz geológiailag még aktív.[1]

Küldetés

[szerkesztés]

Az űrszonda 2005. november 1-jén indult a Bajkonuri űrrepülőtérről egy Szojuz–FG hordozórakétával.

2006. április 12-én pályára állt a Vénusz körül. Ehhez 50 percen át használta főhajtóművét, 25 000 km/h-ra csökkentve a bolygóhoz viszonyított 29 000 km/h-s sebességét. Az 590 kilogramm hajtóanyag nagy része elégett, ami csökkentette a szonda összsúlyát.[2]

Az ESA illetékes tudományos programbizottsága 2007. február végén hosszabbította meg a küldetést 2009 közepéig.[3] 2008 júliusában megkezdték a szonda pályamagasságának csökkentését, így a szonda lassulásával mérni tudják a felsőlégkör által kifejtett légellenállást, így annak sűrűségét.[4]

2009. február 4-én december 31-ig meghosszabbították az űrszonda küldetését, majd a dátumot kitolták 2014-ig. A hosszabbítás alatti feladatai többek között: a klíma működésének jobb megértése, a feltételezett aktív vulkanizmus keresése a felszínen.

2014. november 28-án a szonda hivatalosan befejezte a mintegy nyolcévnyi küldetését, mert a hajtóművei működtetéséhez szükséges üzemanyag elfogyott. Ennek hiányában a szonda nem tudja a Föld felé irányítva küldeni a még esetleg rendelkezésre álló adatokat. A szondát 2014 nyara folyamán szándékosan alacsonyabb pályára állították, hogy adatokat nyerjenek a Vénusz alacsonyabb légrétegeiről is, továbbá, hogy tapasztalatokat szerezzenek a légkör fékező hatásáról a későbbi küldetések számára.[5]

Eredmények

[szerkesztés]

A Venus Express SPICAV műszere 2011-ben vékony ózonréteget fedezett fel a Vénusz légkörében, mintegy 100 km-es magasságban. Az ózon sűrűsége a földi ózonréteg ezredrésze lehet, vastagsága 5–10 km.[6]

Műszerek

[szerkesztés]
  • VMC (Venus Monitoring Camera): CCD kamera a felszín vizsgálatára.
  • ASPERA-4 (Analyzer of Space Plasmas and Energetic Atoms): a napszél és a Vénusz légköre közötti kölcsönhatásokat vizsgálja.
  • MAG (Magnetometer): a Vénusz magnetoszférájának erősségét és változásait méri.
  • PFS (Planetary Fourier Spectrometer): infravörös tartományban vizsgálja a Vénusz légkörét.
  • SPICAV (Spectroscopy for Investigation of Characteristics of the Atmosphere of Venus): az infravörös és ultraibolya sugárzást vizsgálja a Vénuszról és a Napról.
  • VIRTIS (Visible and Infrared Thermal Imaging Spectrometer): a légkör rétegeit és a felszín hőmérsékletét vizsgálja.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Venus Volcanoes. [2011. szeptember 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 4.)
  2. ↑ Európa elérte a Vénuszt, SG, 2006. április 12.
  3. ↑ Mi újság a Vénusz körül?, Űrvilág, 2007. március 29.
  4. ↑ Frey, Sándor: Még közelebb a Vénuszhoz. Űrvilág.hu, 2008. július 23. (Hozzáférés: 2008. július 23.)
  5. ↑ Venus Express goes gently into the night 2014-12-16
  6. ↑ ESA: Tenuous ozone layer discovered in Venus' atmosphere (2011-10-06)

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Magyar oldalak

[szerkesztés]

Külföldi oldalak

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Venus_Express&oldid=26966020”