Velocipéd

A velocipéd a mai kerékpár előfutára.

Története

A velocipéd a mai kerékpár régi változata. Az angol neve (penny-farthing) jól szimbolizálja a formáját, ami egy nagy kerék elöl és egy kicsi hátul. A kezdetleges, kizárólag földön futva, lökéssel hajtható kísérletek után ez volt az első, valóban közlekedésre használható szerkezet. A különbség a mai kerékpár és a velocipéd között a meghajtásban van. A velocipédek esetében ugyanis közvetlenül az első kereket hajtják meg. Az áttétel hiánya miatt az első kerék átmérője a mai, általánosan használt 26”^[1] helyett akár 56” is lehet.

Az 1860-as évek elején (1861-ben?) Franciaországban Pierre Michaux készítette el a velocipéd első mintapéldányát.^[2] A fából készített szerkezet a későbbi velocipédek minden elemét tartalmazta már.

Azt, hogy az új közlekedési eszközzel már valóban nagy távolságokat lehetett megtenni, jól jelzi Borbély György tordai tanár útja.^[3] A Kolozsvári Athlétikai Club sportembere az 1880-as évek végén, az 1889-es világkiállítás által motiválva kerekezett velocipéddel Párizsba, majd visszafelé Torinót is útba ejtette, ahol Kossuth Lajos élt. Mint Borbély is írja könyvében a velocipéddel való közlekedés abban az időben nem volt veszélytelen. Az akkori utakon akár fejre eséssel végződő bukás is lehetett a velejárója.

Elindulás egy modern velocipéddel

Jegyzetek

↑ 1"=2,54 cm
↑ Pierre Lallement, the Michaux family and their velocipede. [2012. július 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 31.)
↑ Borbély György: Kerékpáron Párisig és vissza : úti emlékek 1889, ISBN 963-8224-08-8

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Velocipéd témájú médiaállományokat.

Közlekedésportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] 1"=2,54 cm

[2] Pierre Lallement, the Michaux family and their velocipede. [2012. július 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 31.)

[3] Borbély György: Kerékpáron Párisig és vissza : úti emlékek 1889, ISBN 963-8224-08-8

[1]

[2]

[3]