Vekerdi Béla
| Vekerdi Béla | |
| Született | Vekerdi Béla Rudolf 1882. február 9. Hódmezővásárhely |
| Elhunyt | 1970. március 4. (88 évesen) Debrecen |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Király Ilona |
| Gyermekei | |
| Foglalkozása | pedagógus, iskolaigazgató |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Vekerdi Béla (Hódmezővásárhely, 1882. február 9. – Debrecen, 1970. március 4.)[1] matematika-fizika szakos tanár, iskolaigazgató.
Élete
[szerkesztés]Apja Vekerdi (Nagy) József az Önsegélyező Takarékegylet igazgatója volt, édesanyja Adler Jozefa. Alap- és középfokú iskoláit szülőhelyén végezte. 1899-ben érettségizett, majd a Budapesti Tudományegyetemen és a Műegyetemen folytatta felsőfokú tanulmányait. 1906-ban kapta meg matematika–fizika szakos középiskolai tanári oklevelét.
Tanári pályafutását egykori iskolájában, a hódmezővásárhelyi református gimnáziumban kezdte el. Szaktárgyain kívül a latin nyelvet is tanította. Első cikkében éppen ezért foglalkozott a latin nyelv tanításának a problémáival; utána fordult a logika és a filozófia kérdései felé. 1917-ben filozófiából doktorált Budapesten. Disszertációjában az induktív kutatási módszerek fejlődésének történetével foglalkozott.
1922-ben, Debrecenben vette feleségül a székely származású Király Ilonát (1892–1977), a Dóczi Polgári Leányiskolájának igazgatónőjét.[2] Fiaik: Vekerdi László, tudománytörténész és Vekerdi József, irodalomtörténész. Unokaöccse Vekerdy Tamás pszichológus.
1922–36 között a debreceni Református Gimnázium tanára volt. 1925-ben egyetemi magántanári képesítést szerzett a Debreceni Tudományegyetemen filozófiából. Egyetemi magántanárként a természettudományos kutatások logikai módszereiről, az akaratszabadság problémájáról adott elő.
1927-ben a Matematikai földrajz elemei címmel tankönyvet írt. 1934-től a Debreceni Tudományegyetem tanárképző intézetében a középiskolai matematika didaktikáját adta elő. 1936-tól a Debreceni Református Dóczi Tanítónőképző Intézet igazgatója.[3] 1934/35-ben és 1935/36-ban pedagógiát tanított a debreceni egyetem Tanárképző Intézetében. 1944-től nyugdíjas, de még a II. világháború után is szükség van a munkájára, másfél évtizedig tanított óraadóként a Református Gimnáziumban.
Publikációi
[szerkesztés]- Hogyan tanítsuk a latin nyelvet? Hódmezővásárhely, 1914
- Tanítsuk-e a latin nyelvet? Hódmezővásárhely, 1914
- Az induktív kutatási módszer fejlődésének a története, Hódmezővásárhely, 1917
- Az indukció lényege és logikai alapjai, Hódmezővásárhely, 1923
- Határproblémák a fizika és a filozófia köréből, Debrecen, 1924
- Határproblémák a fizika és a filozófia köréből (1. A magánvaló kérdése; 2. Tér és idő, és a relativitáselmélet filozófiai vonatkozásai), Debrecen, 1927
- A matematikai földrajz elemei, Debrecen, 1927 (tankönyv)
- A filozófia a középiskolában, Protestáns Tanügyi Szemle, 1931, 412–416.
- Megjegyzések a középiskolai mennyiségtan tanítás didaktikájához és methodikájához Protestáns Tanügyi Szemle, 1936, 241–251.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Halálesete bejegyezve a Debrecen II. ker. állami halotti akv. 323/1970. folyószáma alatt.
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a debreceni polgári házassági akv. 696/1922. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 29.)
- ↑ A Tanítónőképző évkönyvei. Az internetes hivatkozott cikk tévesen a Tanítóképző igazgatójának nevezi.
Források
[szerkesztés]- Kántor Sándorné Varga Tünde: Vekerdi Béla, a debreceni Református Kollégium tudós tanára Archiválva 2014. augusztus 8-i dátummal a Wayback Machine-ben Természet Világa különszám
- Pedagógusok arcképcsarnoka, 2005
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
További információk
[szerkesztés]- Ki-kicsoda? Kortársak lexikona, h. n. [Budapest], Béta Irodalmi Rt., é. n. [1937]
- Keresztény magyar közéleti almanach I–II. [III. köt. Erdély, IV. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Budapest, 1940.