Veskóc

	Veskóc (Veškovce)
	Veskóc református temploma
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Kassai
Járás	Nagymihályi
Rang	Nagykapos városrésze
Első írásos említés	1331
Polgármester	Peter Petrikán
Irányítószám	079 01
Körzethívószám	056
	Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
	Földrajzi adatok
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 33′ 45″, k. h. 22° 06′ 00″48.562500°N 22.100000°EKoordináták: é. sz. 48° 33′ 45″, k. h. 22° 06′ 00″48.562500°N 22.100000°E
	A Wikimédia Commons tartalmaz Veskóc témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Veskóc (szlovákul: Veškovce) Nagykapos városrésze Szlovákiában, a Kassai kerület Nagymihályi járásában.

Fekvése

Nagykapos központjától 2 km-re északkeletre, az Ung és Latorca folyók között fekszik.

Története

1331-ben „Veskoch” néven említik először az írott forrásokban. 1415-ben „Welehkoch” néven említik. Nevezetesebb birtokosai a 15. században az Oroszok és Budaházyak, a 16. században a Fodor és Orosz családok voltak. A későbbi századokban helybéli kisnemesek birtokolták.

A 18. század végén, 1799-ben Vályi András így ír róla: „VESZKÓCZ. Falu Ungvár Várm. földes Urai több Urak, lakosai külömbfélék, fekszik Dobruskához nem meszsze, mellynek filiája; határja jó.”^[1]

A falu első fatemploma 1820-ban épült. 1828-ban 65 házában 425 lakos élt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a településről: „Veskócz, Ungh v. magyar falu, Nagy-Kaposhoz 1 órányira: 82 rom. kath., 356 ref., 38 zsidó lak., reform. anyaszentegyházzal, s termékeny földekkel és rétekkel. F. u. többen, de a Budaházy nemzetség innen veszi praedicatumát. Ut. p. Ungvár.”^[2]

1869-ben 345, 1890-ben 370 lakosa volt. 1910-ben 456-an, túlnyomórészt magyarok lakták. 1914-óta – Kiskapossal és Ungcsepellyel együtt – Nagykaposhoz tartozik.

Nevezetességei

Református templomát 1828 és 1835 között építették, mai formáját az 1927-es helyreállítás nyomán nyerte el.

Lásd még

Külső hivatkozások

Jegyzetek

↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[2] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]