Nagyzalacska
Nagyzalacska (szlovákul: Veľké Zalužice) Zalacska településrésze, egykor önálló község Szlovákiában, a Kassai kerület Nagymihályi járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Nagymihálytól 4 km-re keletre, a Széles-tó déli partján fekszik. Zalacska nyugati felét alkotja.
Története
[szerkesztés]A 15. században többször már két faluként (Kis- és Nagyzalacska) szerepel okiratokban. 1427-ben 30 háztartás található Nagyzalacskán. 1549-ben Nagyzalacskán 16 gazdaház és 7 zsellérház volt. A 18. századra a település meglehetősen tarka vallási képet mutatott, hiszen éltek itt római katolikusok, görögkatolikusok, evangélikusok és zsidók is. A leégett korábbi római katolikus templom helyett építették fel 1788-ban a mai templomot.
A 18. század végén, 1799-ben Vályi András így ír róla: „ZALACSKA. Kis, és Nagy Zalacska. Két tót falu Ungvár Várm. földes Uraik Gr. Sztáray, és több Uraságok, lakosaik katolikusok, Kis Zalacska Nagy Zalacskának filiája; határbéli földgyeik jó termékenységűek.”[1]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Zalacska (Kis- és Nagy-), Ungh v. orosz-tót falu, Verbócz közelében: 222 romai, 306 g. kath., 13 ref., 10 zsidó lak. Rom. kath. paroch. templommal. F. u. gr. Sztáray Albert örök.”[2]
1910-ben 784-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel. 1920-ig Ung vármegye Szobránci járásához tartozott.
1973 óta a régi Kiszalacska és Nagyzalacska egyesítve alkotja Zalacska községet.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Péter és Szent Pál apostoloknak szentelt, római katolikus templomát 1788-ban szentelték fel.
Lásd még
[szerkesztés]Külső hivatkozások
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.