Nagyőrvistye
| Nagyőrvistye (Veľké Orvište) | |||
 | |||
| A Nagyboldogasszony templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Nagyszombati | ||
| Járás | Pöstyéni | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1113 | ||
| Polgármester | Pavol Paulovič | ||
| Irányítószám | 922 01 | ||
| Körzethívószám | 033 | ||
| Forgalmi rendszám | PN | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1060 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 282 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 163 m | ||
| Terület | 3,84 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 37′ 14″, k. h. 17° 47′ 24″48.620556°N 17.790000°EKoordináták: é. sz. 48° 37′ 14″, k. h. 17° 47′ 24″48.620556°N 17.790000°E | |||
| Nagyőrvistye weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyőrvistye témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Nagyőrvistye (szlovákul Veľké Orvište, korábban Horny Orvište) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Pöstyéni járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Pöstyéntől 4 km-re északnyugatra, a Dunamenti-síkság északi kiszögelésében, a Vág és Dudvág folyók közén fekszik.
Története
[szerkesztés]A község területe a régészeti kutatások szerint a kőkorszak óta lakott. Az i. e. 3500 körüli időből a lengyeli kultúra településének nyomai kerültek itt elő.
A falu első írásos említése 1113-ban a zobori apátság oklevelében "villa Rivvis" néven történt. Ebből fejlődött ki a későbbiekben Kis- és Nagyőrvistye. A korai időkben a település valószínűleg az időközben elpusztult Bana várának tartozéka volt. A következő említés 1335-ben Károly Róbert király Visegrádon kelt adománylevelében olvasható. Ebben a király a települést Berencs, Csejte és Holics urának, Rufusz Tamásnak adta. A 14. század közepén Rufusz a birtokot felsődiósi Diósy György nyitrai alispánnak adta el. 1395-ben már a nagyapponyi Apponyi család birtoka. 1447-ben "Ryusche" néven szerepel egy oklevélben. A 16. század elején több nemesi család birtoka. 1547-ben Zay Ferenc szerzett birtokot a településen. A család később kiterjesztette birtokait, melyek két központja Bucsány és Csejte volt. Az esztergomi érsekség 1571-1573-as adóösszeírásában "Nagi Hornysko" Kisőrvistyével együtt 8 forinttal szerepel. 1576-ban Nagy Eorwistye másfél jobbágy, 5 zsellér és 6 lakatlan portával szerepel. 1598-ban 16 ház állt a faluban, de a házak száma 1600-ra kilencre csökkent. 1715-ben 6 háztartása volt. 1786-ban a népszámlálás során 47 házat és 402 lakost találtak a településen. 1828-ban 75 háza és 525 lakosa volt.
Fényes Elek szerint "Orvistye (Kis és Nagy), 2 egymás mellett levő tót falu, Nyitra vmegyében, Pőstyénhez 1/2 órányira. Az első 125 kath., 10 evang., 5 zsidó; a második 448 kath., 25 evang., 29 zsidó lak. – Róna határuk igen jó; réteik kövérek; vizimalmuk van. Ut. p. Galgócz. Fő birtokos gr. Zay Károly."[2]
1878-ban a Zay család eladta a bucsányi uradalmat, melyhez a község is tartozott, az újbirtokos a Fould-Springer család lett. A faluban ekkor már az Erdődy családnak is voltak birtokai. 1884-ben, 1893-ban és 1904-ben tűzvészek okoztak károkat a községben.
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Pöstyéni járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 573 lakosából 546 szlovák és 11 magyar anyanyelvű volt.
2001-ben 963 lakosából 950 szlovák volt.
2011-ben 1084 lakosából 1021 szlovák és 1 magyar volt.
Neves személyek
[szerkesztés]- Itt született 1870-ben Follajtár József MÁV-alkalmazott, irodakezelő, publicista.
Nevezetességei
[szerkesztés]- A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 19. század közepén épült.
- Az evangélikus harangláb.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.