Nagysúr
| Nagysúr (Veľké Šúrovce) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 20′ 04″, k. h. 17° 42′ 58″48.334500°N 17.716200°EKoordináták: é. sz. 48° 20′ 04″, k. h. 17° 42′ 58″48.334500°N 17.716200°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Nagysúr (szlovákul Veľké Šúrovce, németül Gross-Schur) Súr településrésze, 1960-ig önálló község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Nagyszombati járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Nagyszombattól 11 km-re délkeletre, a Vág jobb partján fekszik.
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az újkőkorban is laktak emberek. Később a laténi kultúra, majd a Nagymorva Birodalom települése állt itt. Neve a türk eredetű magyar Súr személynévből (cur = egy méltóságnév) eredeztethető. A hagyomány szerint a falut Súr vezér alapította. A mai település valószínűleg a 13. században keletkezett, 1241-ben említik először. Galgóc várának tartozéka volt, majd a 16. századtól Sempte uradalmához tartozott. 1816-tól a cseklészi uradalom része volt.
Vályi András szerint "Nagy Súr. Tót falu Pozsony Várm. földes Ura G. Eszterházy Uraság, több Nemes Urak is laknak, és bírnak benne, lakosai katolikusok, fekszik Varra-Súrhoz 1/4 órányira; határja 3 nyomásbéli, ’s közép termékenységű, legelője, és réttyei jók, szőleji Vág vizén túl vagynak Nyitra Vármegyében."[1]
Fényes Elek szerint "Súr (Nagy), tót falu, Poson vgyében, a Vágh vize mellett, 886 kath., 64 zsidó lak. Kath. paroch. templommal. Több hajó-malmokkal a Vág vizén; legelője bőven, azért szép szarvasmarhát nevel. F. u. gr. Eszterházy József. Ut. p. Nagy-Szombat."[2]
A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Nagyszombati járásához tartozott. 1960-ban Nemessúr, Valtasúr és Várassúr településekkel Súr néven egyesítették.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 900, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben Súr község 2211 lakosából 2170 szlovák volt.
Híres személyek
[szerkesztés]- Itt szolgált Farkas Antal (1787-1872) katolikus pap.
- Itt szolgált Sullay Rezső (1859-1896) római katolikus plébános.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Mihály arkangyal tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1793 és 1811 között épült.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.