Vavrik Béla
| Vavrik Béla | |
| Született | 1835. február 17. Eger |
| Elhunyt | 1917. november 17. (82 évesen)[1] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | |
| Tisztsége | A Magyar Királyi Kúria másodelnöke (1910–1917) |
| Iskolái | Piarista Gimnázium (–1851) |
| Kitüntetései | Osztrák Császári Vaskorona-rend (1917) |
| Halál oka | természetes halál |
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert (32-1-17)[2] |
Vavrik Béla (helyenként Wavrik, Eger, 1835. február 17.[3] – Budapest, Ferencváros, 1917. november 17.)[4] magyar jogász, jogtudós, kúriai bíró, a Magyar Királyi Kúria másodelnöke 1910-től 1917-ig, főrendiházi tag.
Élete
[szerkesztés]Vavrik András és Thalviezer Franciska gyermekeként született. Testvére, Vavrik Antal szintén kúriai bíró lett.[5] 1851-ben érettségizett a budapesti Piarista Gimnáziumban,[6] majd Budapesten és Bécsben jogot végzett. 1858-ban az alsó-ausztriai főtörvényszéknél helyezkedett el.[7] 1861-ben Egerben lett jogtanár, majd 1869-től Heves és Külső-Szolnok vármegye tanfelügyelője és királyi tanácsos, 1870-től 1871-ig az egri érseki joglíceum tanára volt.[8] 1871-ben az egri törvényszék elnöke, 1887-től a marosvásárhelyi ítélőtábla tanácselnöke lett. 1890-ben a budapesti táblához helyezték át, 1892-től 1895-ig az igazságügyi minisztérium törvény-előkészítő osztályán dolgozott tanácsosként, 1895 és 1897 között pedig az ún. számfeletti kúria tanácselnöke volt. Részt vett a polgári törvénykönyv előkészítésében.[9]
1897-ben kúriai bírónak nevezték ki, ahol 1910-ig a 3. sz. váltó- és úrbéri tanács elnöke, 1910-től 1917-ig között a Kúria másodelnöke, tanácsosztályának vezetője és az első büntetőtanács elnöke volt. Neki volt köszönhető a házasságon kívül született gyermekek örökjogi helyzetét javító kúriai döntvény.[9] 1910-ben hivatalból a főrendiház tagja lett, melynek 1912-től 1917. június 19-ig első alelnöke volt. 1910 januárjában Lukács László felkérte igazságügyminiszternek, de ő előbb visszautasította, majd mégis elfogadta, Lukács azonban ekkor nem tudott kormányt alakítani, így Vavrik sem lett miniszter. Szóba került a Khuen-Héderváry-kormány igazságügyminisztereként is. 1896-tól 1909-ig a Magyar Jogász Egylet elnöke, 1904-től pedig a Grill-féle Döntvénytár főszerkesztője volt Gyomai Zsigmonddal.
1911-ben Ferenc József valóságos belső titkos tanácsossá nevezte ki.[10] 1916 decemberétől betegen feküdt Ráday utcai lakásán,[11] érelmeszesedésben szenvedett.[12] 1917 januárjában I. osztályú vaskoronarenddel tüntették ki.[13] 1917. október 30-án királyi elismeréssel nyugalomba vonult.[14] Kitüntetéseket nem fogadott el,[9] közeli ismerősei szerint még a magyar nemesi rangot sem akarta elfogadni.[7] 1917 novemberében hunyt el mellűri daganat következtében 82 éves korában, Budapesten, a Fiumei Úti Sírkertben temették el. Egerben utcát neveztek el róla, amely most Almásy Pál nevét viseli.[15] Unokája Brandenstein Béla filozófus volt.[16]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Vavrik Béla, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC16241/16590.htm
- ↑ https://library.hungaricana.hu/hu/view/BFLV_bn_25_07_1999_3_2/?pg=186&layout=s
- ↑ Keresztelési bejegyzése az egri római katolikus keresztelési akv-ben (1835. év). (Hozzáférés: 2021. április 29.)
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. IX. ker. állami halotti akv. 5024/1917. folyószáma alatt.
- ↑ Bódiné Beliznai Kinga.szerk.: Mezey Barna: Életutak, Hivatás és függetlenség A M. Kir. Kúria elnökei 1869–1937 (PDF), Jogtörténeti Értekezések, 48., Gondolat Kiadó, 355. o. [2020]. ISBN 978 963 556 062 2. Hozzáférés ideje: 2021. július 18.
- ↑ Kegyes Tanítórendiek főgimnázuma, Budapest, 1938 | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2021. április 29.)
- ↑ a b Az Ujság, 1917. november (15. évfolyam, 270-295. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2021. április 29.)
- ↑ Vavrik Béla (Wavrik Béla). (Hozzáférés: 2021. július 18.)
- ↑ a b c Népszava, 1917. november (45. évfolyam, 271–296. sz.) | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2021. április 29.)
- ↑ Pécsi Napló, 1917. október (26. évfolyam, 221-246. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2021. április 29.)
- ↑ Világ, 1917. október (8. évfolyam, 244-269. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2021. április 29.)
- ↑ Pesti Hírlap, 1917. november (39. évfolyam, 270-295. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2021. április 29.)
- ↑ Világ, 1917. november (8. évfolyam, 270-295. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2021. április 29.)
- ↑ Az Ujság, 1917. október (15. évfolyam, 244-269. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2021. április 29.)
- ↑ Beszélő utcanevek. beszeloutcanevek.ektf.hu. [2013. július 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. április 29.)
- ↑ Brandenstein Béla - Névpont 2021 (magyar nyelven). Névpont.hu. (Hozzáférés: 2021. április 29.)
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Országgyűlési almanach 1910-1918
