Varjassy Lajos

Varjassy Lajos
Született	1852. augusztus 30. Arad
Elhunyt	1934. március 9. (81 évesen) Arad
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	jogász újságíró politikus helyi politikus
Tisztsége	magyarországi polgármester (1905–1918, Arad) Arad város főispánja (1918. november 10. – 1919. március 21.) Arad vármegye főispánja (1918. november 10. – 1919. május 5.)
Sablon • Wikidata • Segítség

Varjassy Lajos (Arad, 1852. augusztus 30. – Arad, 1934. március 9.) jogász, újságíró, polgármester, politikus.

Életpályája

Középiskoláit Aradon, a jogi egyetemet Pozsonyban és Nagyváradon végezte. 1873-ban nevezték ki az aradi Királyi Törvényszékhez joggyakornoknak. 1875-től Szilágyi Ede ügyvédi irodáját vezette, majd a város aljegyzője lett; 1902-ben polgár­mester-­helyettesnek, majd 1905-1918-ig polgármesternek választották. 1918-ban Arad vármegye alispánja, majd a románok bevonulása után a május 5-én alakult Károlyi Gyula vezette ellenforradalmi nemzeti kormány kereskedelmi minisztere lett.

A korabeli sajtó értékelése szerint Varjassy Lajossal új időszak kezdődött az aradi városházán. Felismerte, hogy a helység fejlődése elképzelhetetlen a kor követelményeinek megfelelő ipar nélkül. Polgármesteri programjának jelszava „gyárakat Aradnak!” volt. Kapcsolatainak köszönhetően kezdte el működését Aradon a történelmi Magyarország első autógyára, a MARTA. Neuman Károllyal való sikeres együttműködéseként indult be a textilgyár. Polgármestersége idején épült fel a Várhíd és az Újaradi híd és készült el az Arad-Hegyalja helyiérdekű vasút, majd annak villamosítása.

Zima Tiborral Tőzsdei Útmutatót írt. Nagyformátumú közéleti ember volt, akinek eszméivel nem mindig értettek egyet a konzervatív szemléletű városatyák, a sajtó hol az egekbe emelte, hol pedig elmarasztalta. Amúgy maga is szinte valamennyi aradi lapnak munkatársa volt.

Önálló kötetei

• Gr. Károlyi Mihály, Kun Béla, Horthy Miklós. Az októberi forradalomtól a „bűnös” Budapest hódolatáig. 1918–1919. (Temesvár, 1932);
• A dunai államok szövetsége (Arad, 1933).
• Varjassy, Louis. Révolution, Bolchevisme, Réaction: Histoire de l’occupation française en Hongrie, 1918–1919. Paris: Jouve, 1934.

Társasági tagság

• Tagja volt a Kölcsey Egyesületnek, a város Színügyi Bizottságának, a Kossuth-szoborbizottságnak, az Asztalos Sándor Asztaltársaságnak.

Források

• A Négy Varjassy, Nyugat Jelen, 2006. június 22.
• Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés V. (S–Zs). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest–Kolozsvár: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2010.