Ugrás a tartalomhoz

Varga Zsuzsanna (kézilabdázó)

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a kézilabdázóról szól. Hasonló címmel lásd még: Varga Zsuzsa (egyértelműsítő lap).
Varga Zsuzsanna (Csenki Györgyné)
SzületettVarga Zsuzsanna
1940. október 2.
Budapest
Elhunyt2022. június 8. (k. n.) (81 évesen)
Vecsés
Állampolgárságamagyar
HázastársaCsenki György
Gyermekeihárom gyermek:
Csenki Csilla,
Csenki Judit,
Csenki Balázs
SzüleiVarga Kálmán,
Pollák Klára
Foglalkozásakézilabdázó
Kézilabdapályafutása
KlubVM Tüker SE (1952–1956)
Bp. Vörös Meteor (1957–1962)
Bp. Spartacus (1962–1968)
Vasas (1969–1973)
EdzőKormos Mátyás,
Otte Ernő,
Kellermayer Sándor,
Nádori Pál,
Fleck Ottó,
Török Bódog
Világbajnokság1. hely (1965)
BEK döntő3. hely (1963/64)
2. hely (1964/65)
3. hely (1965/66)
Országos bajnokság1. hely (1963, 1964, 1965, 1967, 1973)
Sablon • Wikidata • Segítség
Szerzett érmek
 Magyarország színeiben
Kézilabda
Női kézilabda-világbajnokság
arany
1965, Dortmund

Varga Zsuzsanna, férjezett nevén Csenki Györgyné (Budapest, 1940. október 2. – Vecsés, 2022. június 8.(k. n.))[1] világbajnoki aranyérmes magyar kézilabdázó, 47-szeres magyar válogatott, BEK-döntős, ötszörös magyar bajnok.

Élete

[szerkesztés]

Édesapja labdarúgó, édesanyja kézilabdázó volt. Férje Csenki György (?–1989), akivel 1963-ban házasodott össze. Gyermekei, Csenki Csilla, Csenki Judit és Csenki Balázs mindannyian kézilabdázók voltak, később kézilabdaedzők lettek.[2]

Irodai szakiskolát, majd vendéglátóipari szakközépiskolát végzett, 1974-ben a Testnevelési Főiskolán edzői oklevelet szerzett. 1988-ig általános iskolai tanár, 1974–1988 között a Vasas kézilabda-szakosztályának ifjúsági szakágvezető edzője, 1990-től vállalkozó volt.[3]

Sportpályafutása

[szerkesztés]

1952-től az azóta már megszűnt Tüker SC-ben kezdett kézilabdázni, nevelőedzője Kormos Mátyás volt. 1957-ben a Budapesti Vörös Meteor csapatához került. 18 évesen már válogatott volt. Első válogatott mérkőzése 1961. június 24-én Olomoucban a Csehszlovákia elleni 9–3-as győzelemmel végződött mérkőzés volt.[4] Eredetileg balszélsőként játszott, de az igazi posztja a beállós lett. Tagja volt az 1962-ben Brassóban rendezett 2. szabadtéri női kézilabda-világbajnokságon 5. helyezést elért magyar válogatottnak, ahol a nyitómérkőzésen Japán ellen két gólt szerzett.[5]

1962-ben már a Budapesti Spartacus csapatában játszva szerezte első országos bajnoki címét, és ugyanebben az évben megnyerték a Magyar Népköztársasági Kupát (MNK) is. A Bajnokcsapatok Európa Kupája 1963/64-es szezonjában a 3. helyen végeztek.[6] 1964-ben a Spartacus csapatával megvédték országos bajnoki címüket,[3] és a magyar válogatottal pedig csak gólaránnyal maradt alul, és ért el 2. helyezést a Tasmajdan Kupa nemzetközi tornán Belgrádban.[7] 1965-ben a Spartacus csapatával 2. helyezést ért el a Bajnokcsapatok Európa-kupájában.[8]

Az 1965-ös világbajnok női kézilabda-csapat

Sportpályafutásának legnagyobb sikerét 1965-ben érte el, amikor tagja volt a világbajnok magyar női kézilabda válogatottnak.[9] Ebben az évben a Spartacus csapatával ismét országos bajnok lett, az MNK-ban pedig 3. helyezést értek el. A Bajnokcsapatok Európa Kupája 1965/66-os sorozatában a 3. helyen végeztek.[6] 1966-ban a csapat csak 2. lett a bajnokságban, de megnyerték a Magyar Népköztársasági Kupát, 1967-ben azonban ismét megszerezték a bajnoki címet, 1968-ban és 1969-ben pedig a magyar kupát hódították el ismét.[3] Utolsó válogatott mérkőzésére 1968. december 22-én Moszkvában került sor, amelyen Bulgáriát verték 7–3 arányban. 1969. augusztus 20-án másik négy világbajnok társával (Elek Gyuláné, Ritter Dezsőné, Schmidt Jenőné és Hajek Károlyné) együtt a Balaton Kupán búcsúzott el a válogatottól.[10]

1969-ben átigazolt a Vasas csapatához,[11] és új csapatával a bajnokság 3. helyén végeztek, majd megnyerték a Magyar Népköztársasági Kupát, amelyen 1970-ben a 2. helyet szerezték meg.[3] 1973-ban a Vasas csapatával országos bajnoki címet szerzett.[12]

Sportvezetőként

[szerkesztés]

1974–1988 között a Vasas kézilabda-szakosztályának ifjúsági szakágvezető edzője volt.[3] A Vasas Serdülő I gárdájával 13 év alatt 19 bajnoki aranyérmet, utolsó évében 1987-ben két aranyérmet is nyert. Ezt követően egy iskolába ment tanítani.[13] 1990-ben a Goldberger edzője.[14][15]

1993-ban megbízták a magyar serdülő lány válogatott irányításával.[16] Tíz éven át a leány serdülő nemzeti válogatott mestere, s közben a hazai kézilabda-szövetség utánpótlás-bizottságának elnöke is volt.[2] 1996-ban a Budapesti Spartacus női kézilabdacsapatának megbízott edzőjeként dolgozott.[17] 2022–2005 között a székesfehérvári kézilabda utánpótlás szakág felépítője. 2006-ban Vecsésre költözött, és tíz év alatt megteremtette a helyi utánpótlást. 2020-ban elvállalta a KSI kézilabda-szakosztályának felépítését.[2]

Tanítványai voltak a később válogatottságig jutó Szűcs Gabriella, Bulath Anita, Herr Orsolya, Tomori Zsuzsanna, Szucsánszki Zita, Soós Viktória, Nagy Ivett, Bódi Bernadett, Őri Cecília, Szrnka Hortenzia, Gál Adrienn.

Díjai, elismerései

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Gyász: elhunyt Csenki Györgyné világbajnok kézilabdázó. nemzetisport.hu, 2022. június 8. (Hozzáférés: 2022. június 8.)
  2. ↑ a b c Egy kézilabda-világbajnok és kézilabdás családja. vecsesitajekoztato.hu, 2020. július 1. (Hozzáférés: 2022. június 8.)
  3. ↑ a b c d e szerk.: Kozák Péter: Ki kicsoda a magyar sportéletben? III. kötet S–Z, 277. o.. ISBN 963 495 014 0 (1994) 
  4. ↑ Gáti Lajos (1961. június 26.). „Magyarország–Csehszlovákia 9:3 (7:1)”. Népsport 17 (125), 5. o. 
  5. ↑ Csécsey József (1962. július 9.). „Győzelemmel kezdett női kézilabda-válogatottunk”. Népsport 18 (133), 5. o. 
  6. ↑ a b szerk.: Havas László: A magyar sport aranykönyve. Budapest: Sport Kiadó, 328. o. (1978) 
  7. ↑ (1964. július 5.) „Csak gólaránnyal nyerte a Tasmajdan Kupát Jugoszlávia női kézilabda-válogatottja”. Népsport 20 (132), 2. o. 
  8. ↑ Kocsis L. Mihály (1965. április 18.). „Jó küzdelemben dőlt el a kézilabda EK sorsa”. Népsport 21 (76), 5. o. 
  9. ↑ (1965. november 14.) „Nagy küzdelemben világbajnok lett a magyar női kézilabda-válogatott”. Népsport 21 (226), 1. 4. o. 
  10. ↑ (1969. augusztus 20.) „Izgalmas döntőt ígér a legjobbak ma esti veszprémi beosztása”. Veszprémi Napló 25 (192), 11. o. 
  11. ↑ (1969. január 9.) „Kikkel erősít a Bp. Spartacus?”. Esti Hírlap 14 (7), 7. o. 
  12. ↑ (1974. január 29.) „A Vasas SC 1973. évi női kézilabda bajnokcsapata”. Képes Sport 21 (5), hátsó borító. o. 
  13. ↑ Őri B. Péter (1988. január 26.). „”Értük sírok…””. Képes Sport 35 (4), 22. o. 
  14. ↑ (1990. november 18.) „Ünnepi szavak – mindennapokról”. Nemzeti Sport 1 (246), 6. o. 
  15. ↑ (1990. december 20.) „Évzáró kézilabda-fesztivál a Goldbergerben”. Magyar Nemzet 53 (298), 7. o. 
  16. ↑ (1993. november 12.) „Kupafőpróba a VB-re”. Nemzeti Sport 4 (309), 5. o. 
  17. ↑ (1996. január 23.) „Kapitány, újra két hajóban?”. Népszabadság 54 (19), 16. o. 
  18. ↑ (2018. október 28.) „Bal, jobb, bal, dobás”. Nemzeti Sport 116 (293), Melléklet IV.. o. 
  19. ↑ MOB-díjasok. Magyar Olimpiai Bizottság. [2022. június 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. június 10.)

Források

[szerkesztés]
  • Sport Sportportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Varga_Zsuzsanna_(kézilabdázó)&oldid=26909022”