Varga Zsuzsanna (kézilabdázó)
Varga Zsuzsanna (Csenki Györgyné) | |
Született | Varga Zsuzsanna 1940. október 2. Budapest |
Elhunyt | 2022. június 8. (k. n.) (81 évesen) Vecsés |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Csenki György |
Gyermekei | három gyermek: Csenki Csilla, Csenki Judit, Csenki Balázs |
Szülei | Varga Kálmán, Pollák Klára |
Foglalkozása | kézilabdázó |
Kézilabdapályafutása | |
Klub | VM Tüker SE (1952–1956) Bp. Vörös Meteor (1957–1962) Bp. Spartacus (1962–1968) Vasas (1969–1973) |
Edző | Kormos Mátyás, Otte Ernő, Kellermayer Sándor, Nádori Pál, Fleck Ottó, Török Bódog |
Világbajnokság | 1. hely (1965) |
BEK döntő | 3. hely (1963/64) 2. hely (1964/65) 3. hely (1965/66) |
Országos bajnokság | 1. hely (1963, 1964, 1965, 1967, 1973) |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szerzett érmek | |||||||||||||
|
Varga Zsuzsanna, férjezett nevén Csenki Györgyné (Budapest, 1940. október 2. – Vecsés, 2022. június 8.(k. n.))[1] világbajnoki aranyérmes magyar kézilabdázó, 47-szeres magyar válogatott, BEK-döntős, ötszörös magyar bajnok.
Élete
[szerkesztés]Édesapja labdarúgó, édesanyja kézilabdázó volt. Férje Csenki György (?–1989), akivel 1963-ban házasodott össze. Gyermekei, Csenki Csilla, Csenki Judit és Csenki Balázs mindannyian kézilabdázók voltak, később kézilabdaedzők lettek.[2]
Irodai szakiskolát, majd vendéglátóipari szakközépiskolát végzett, 1974-ben a Testnevelési Főiskolán edzői oklevelet szerzett. 1988-ig általános iskolai tanár, 1974–1988 között a Vasas kézilabda-szakosztályának ifjúsági szakágvezető edzője, 1990-től vállalkozó volt.[3]
Sportpályafutása
[szerkesztés]1952-től az azóta már megszűnt Tüker SC-ben kezdett kézilabdázni, nevelőedzője Kormos Mátyás volt. 1957-ben a Budapesti Vörös Meteor csapatához került. 18 évesen már válogatott volt. Első válogatott mérkőzése 1961. június 24-én Olomoucban a Csehszlovákia elleni 9–3-as győzelemmel végződött mérkőzés volt.[4] Eredetileg balszélsőként játszott, de az igazi posztja a beállós lett. Tagja volt az 1962-ben Brassóban rendezett 2. szabadtéri női kézilabda-világbajnokságon 5. helyezést elért magyar válogatottnak, ahol a nyitómérkőzésen Japán ellen két gólt szerzett.[5]
1962-ben már a Budapesti Spartacus csapatában játszva szerezte első országos bajnoki címét, és ugyanebben az évben megnyerték a Magyar Népköztársasági Kupát (MNK) is. A Bajnokcsapatok Európa Kupája 1963/64-es szezonjában a 3. helyen végeztek.[6] 1964-ben a Spartacus csapatával megvédték országos bajnoki címüket,[3] és a magyar válogatottal pedig csak gólaránnyal maradt alul, és ért el 2. helyezést a Tasmajdan Kupa nemzetközi tornán Belgrádban.[7] 1965-ben a Spartacus csapatával 2. helyezést ért el a Bajnokcsapatok Európa-kupájában.[8]
Sportpályafutásának legnagyobb sikerét 1965-ben érte el, amikor tagja volt a világbajnok magyar női kézilabda válogatottnak.[9] Ebben az évben a Spartacus csapatával ismét országos bajnok lett, az MNK-ban pedig 3. helyezést értek el. A Bajnokcsapatok Európa Kupája 1965/66-os sorozatában a 3. helyen végeztek.[6] 1966-ban a csapat csak 2. lett a bajnokságban, de megnyerték a Magyar Népköztársasági Kupát, 1967-ben azonban ismét megszerezték a bajnoki címet, 1968-ban és 1969-ben pedig a magyar kupát hódították el ismét.[3] Utolsó válogatott mérkőzésére 1968. december 22-én Moszkvában került sor, amelyen Bulgáriát verték 7–3 arányban. 1969. augusztus 20-án másik négy világbajnok társával (Elek Gyuláné, Ritter Dezsőné, Schmidt Jenőné és Hajek Károlyné) együtt a Balaton Kupán búcsúzott el a válogatottól.[10]
1969-ben átigazolt a Vasas csapatához,[11] és új csapatával a bajnokság 3. helyén végeztek, majd megnyerték a Magyar Népköztársasági Kupát, amelyen 1970-ben a 2. helyet szerezték meg.[3] 1973-ban a Vasas csapatával országos bajnoki címet szerzett.[12]
Sportvezetőként
[szerkesztés]1974–1988 között a Vasas kézilabda-szakosztályának ifjúsági szakágvezető edzője volt.[3] A Vasas Serdülő I gárdájával 13 év alatt 19 bajnoki aranyérmet, utolsó évében 1987-ben két aranyérmet is nyert. Ezt követően egy iskolába ment tanítani.[13] 1990-ben a Goldberger edzője.[14][15]
1993-ban megbízták a magyar serdülő lány válogatott irányításával.[16] Tíz éven át a leány serdülő nemzeti válogatott mestere, s közben a hazai kézilabda-szövetség utánpótlás-bizottságának elnöke is volt.[2] 1996-ban a Budapesti Spartacus női kézilabdacsapatának megbízott edzőjeként dolgozott.[17] 2022–2005 között a székesfehérvári kézilabda utánpótlás szakág felépítője. 2006-ban Vecsésre költözött, és tíz év alatt megteremtette a helyi utánpótlást. 2020-ban elvállalta a KSI kézilabda-szakosztályának felépítését.[2]
Tanítványai voltak a később válogatottságig jutó Szűcs Gabriella, Bulath Anita, Herr Orsolya, Tomori Zsuzsanna, Szucsánszki Zita, Soós Viktória, Nagy Ivett, Bódi Bernadett, Őri Cecília, Szrnka Hortenzia, Gál Adrienn.
Díjai, elismerései
[szerkesztés]- 1965: Az év magyar csapata
- A Magyar Sportért Emlékérem arany fokozata[18]
- MOB-díj (2010)[19]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Gyász: elhunyt Csenki Györgyné világbajnok kézilabdázó. nemzetisport.hu, 2022. június 8. (Hozzáférés: 2022. június 8.)
- ↑ a b c Egy kézilabda-világbajnok és kézilabdás családja. vecsesitajekoztato.hu, 2020. július 1. (Hozzáférés: 2022. június 8.)
- ↑ a b c d e szerk.: Kozák Péter: Ki kicsoda a magyar sportéletben? III. kötet S–Z, 277. o.. ISBN 963 495 014 0 (1994)
- ↑ Gáti Lajos (1961. június 26.). „Magyarország–Csehszlovákia 9:3 (7:1)”. Népsport 17 (125), 5. o.
- ↑ Csécsey József (1962. július 9.). „Győzelemmel kezdett női kézilabda-válogatottunk”. Népsport 18 (133), 5. o.
- ↑ a b szerk.: Havas László: A magyar sport aranykönyve. Budapest: Sport Kiadó, 328. o. (1978)
- ↑ (1964. július 5.) „Csak gólaránnyal nyerte a Tasmajdan Kupát Jugoszlávia női kézilabda-válogatottja”. Népsport 20 (132), 2. o.
- ↑ Kocsis L. Mihály (1965. április 18.). „Jó küzdelemben dőlt el a kézilabda EK sorsa”. Népsport 21 (76), 5. o.
- ↑ (1965. november 14.) „Nagy küzdelemben világbajnok lett a magyar női kézilabda-válogatott”. Népsport 21 (226), 1. 4. o.
- ↑ (1969. augusztus 20.) „Izgalmas döntőt ígér a legjobbak ma esti veszprémi beosztása”. Veszprémi Napló 25 (192), 11. o.
- ↑ (1969. január 9.) „Kikkel erősít a Bp. Spartacus?”. Esti Hírlap 14 (7), 7. o.
- ↑ (1974. január 29.) „A Vasas SC 1973. évi női kézilabda bajnokcsapata”. Képes Sport 21 (5), hátsó borító. o.
- ↑ Őri B. Péter (1988. január 26.). „”Értük sírok…””. Képes Sport 35 (4), 22. o.
- ↑ (1990. november 18.) „Ünnepi szavak – mindennapokról”. Nemzeti Sport 1 (246), 6. o.
- ↑ (1990. december 20.) „Évzáró kézilabda-fesztivál a Goldbergerben”. Magyar Nemzet 53 (298), 7. o.
- ↑ (1993. november 12.) „Kupafőpróba a VB-re”. Nemzeti Sport 4 (309), 5. o.
- ↑ (1996. január 23.) „Kapitány, újra két hajóban?”. Népszabadság 54 (19), 16. o.
- ↑ (2018. október 28.) „Bal, jobb, bal, dobás”. Nemzeti Sport 116 (293), Melléklet IV.. o.
- ↑ MOB-díjasok. Magyar Olimpiai Bizottság. [2022. június 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. június 10.)
Források
[szerkesztés]- szerk.: Kozák Péter: Ki kicsoda a magyar sportéletben? III. kötet S–Z, 277. o.. ISBN 963 495 014 0 (1994)
- Egy kézilabda-világbajnok és kézilabdás családja. vecsesitajekoztato.hu, 2020. július 1. (Hozzáférés: 2022. június 8.)
- Roska Emese Boglárka: „Nyolcvan vagyok, de fejlődni akarok” – világbajnok kézilabázónőnk lendülete ma is töretlen. nemzetisport.hu, 2020. október 27. (Hozzáférés: 2022. június 10.)
- (2018. október 28.) „Bal, jobb, bal, dobás”. Nemzeti Sport 116 (293), Melléklet IV.. o.
- Büszke volt a tanítványaira – nekrológ Csenki Györgyné Varga Zsuzsannáról. nemzetisport.hu, 2022. június 8.
- A ma 75 éves Csenki Györgyné szerint kevesebb külföldire van szükség 2015-10-02, magyaredzo.hu