Ugrás a tartalomhoz

Varga István (vállalkozó)

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk az üzletemberről szól. Hasonló címmel lásd még: Varga István (egyértelműsítő lap).
Varga István
Született1943. augusztus 2. (81 éves)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaüzletember,
pénzügyi szakértő,
vállalkozó,
gépészmérnök
IskoláiBudapesti Műszaki Egyetem (–1967)
Sablon • Wikidata • Segítség

Varga István (Budapest, 1943. augusztus 2.) magyar üzletember, pénzügyi szakértő, vállalkozó, a Magyar Adófizetők Országos Szövetségének (MAOSZ) és a Magyarországért Egyesületnek alelnöke.

Szakmai munkássága

[szerkesztés]

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem vegyipari gépész szakán végzett 1967-ben. Termelésvezetőként kezdett dolgozni a Bányagyutacsgyárban, majd tervezőmérnök volt a Vízügyi Építő Vállalatnál. 1970-ben, miután kiderült, hogy az általa tervezett automata fúrópajzs nem készülhet el, saját fogaskerék- és csapágygyártó műhelyt nyitott, a Metaplast Kkt üzem elődjét. Eközben Párizsban is találmányt fejlesztett. 1982-ben társával üzleti inkubátort létesített Mesterglóbusz néven. Ugyanezen időszakban hajóépítést is vállalt a lengyelországi Gdyniában. A saját vállalkozásában, több száz szakember bevonásával épített Germanica komphajó 1985 és 1987 között készült el.

A nyolcvanas évek második felétől kezdve a külkereskedelemben is tevékenykedett. Síklaky Istvánnal megszervezte a Mentor Kisszövetkezetet, melyből 1988 után, a jogi lehetőség megnyíltával változatos profilú — beruházó, fejlesztő, külkereskedelmi — holdingot létesített. A Mentor három év alatt a legnagyobb magáncéggé nőtt fel. Százmillió dolláros gépipari, élelmiszeripari exportjával az ország hatvanhatodik legjelentősebb vállalata, Varga István pedig legnagyobb adózója lett az 1991-es évnek.[1] A cégcsoport volt az egyik pályázója a Növényolaj-ipari és Mosószergyártó Vállalat (NÖMOV) privatizácójának, ám nem az ő ajánlatuk nyert 1991. novemberében. A döntés ellen, mellyel a győztes Cereol Holding B.V révén Unilever-Feruzzi-csoport tulajdonába került a vertikum, fellebbezett a Mentor. A mintegy tíz évig tartó pereskedés során számos szabálytalanságot megállapítottak a pályázati eljárásban, eredményét ugyanakkor jogszerűnek ismerték el, azon már nem változtattak.[2][3]

A sikertelen pályázat után a csoport egyes cégei elvesztették létjogosultságukat, mások átalakulva ma is aktívak. Varga István a Mentor fejlődésének megtörése miatt tevékenységet váltott: informatikával, pénzügyi faktorálással és a beruházások kivitelezésével foglalkozott kilencvenes években. Az üzleti aktivitások pénzhiányának csökkentésére megalapította az e-F@ktor Pénzügyi Szolgáltató Zrt-t a vállalkozások rövidlejáratú forráshiányának pótlására.

Közéleti és politikai tevékenysége

[szerkesztés]

A pénzügyi kultúra fejlesztése céljából 1988-ban létrehozta a lntereconomics Szirák Alapítványt, amely több nemzetközi pénzügyi konferenciát szervezett, könyveket adott ki (mint például Huszti Ernő Banktan című munkáját 1996-ban), tanulmányokat publikált többek között a pénzelmélet és gyakorlat első vonalbeli szakembereit tömörítő SUERF — European Money and Finance Forummal közösen a pénz- és tőkeismeretek terjesztésére. A konferenciák aktív résztvevője volt Robert Triffin közgazdászprofesszor is, aki nagy hatással volt rá. Iránta érzett tisztelete jeléül az alapítvány felvette a Robert Triffin nevet.

1990-ben Fodor Lajos és Riskó Géza újságírókkal megalapította a Pesti Hírlap Kft.-t, és kiadták a polgári irányvonalúnak szánt Reggeli Pesti Hírlap, amely - 1992-től Pesti Hírlap néven - 1994-es megszűnéséig naponta megjelent.[4]

Jelenleg alelnöke a Magyar Adófizetők Országos Szövetségének és a Magyarországért Egyesületnek, s ebbéli tisztségeiben szerte az országban gyakran tart előadásokat, vesz részt konferenciákon és szerepel különféle televíziós műsorokban. Előadásaiban főként a nemzetközi pénzrendszer és a magyar gazdaság működésének visszásságaival, hibáival és a lehetséges gazdasági felemelkedés alternatíváival foglalkozik. Ugyanezen témákban cikkeket is ír, amelyek elsősorban konzervatív és jobboldali szellemiségű orgánumokban - mint például a Magyar Nemzetben - kerülnek publikálásra.

Egyik kezdeményezője volt a soproni kékfrank nevű pénzhelyettesítő utalvány megalkotásának, ami 2010. május 7-én lett bevezetve Sopronban és annak környékén.[5][6] A soproni kékfrank bevezetését követően az ország területén számos más helyi fizetőeszközt is létrehoztak, melyek megalkotásában közvetett módon ugyancsak szerepe volt.[7]

A 2010-es kormányváltás után egy ideig Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter informális tanácsadója volt.[8] 2010. november 16-án az Országgyűlés a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának tagjává választotta. A bizottságba a Jobbik delegáltjaként került be.[9]

Néhány fontosabb publikációja

[szerkesztés]
  • A MAOSZ válságkezelési javaslatai. Nemzetstratégia kell és kiszabadulni a monetáris béklyóból. In: Leleplező, 2008/4.
  • Zsákmánylétünk. In: Varga Domokos György (szerk.): Magyar nemzetstratégia. Püski Kiadó, 2008.
  • Válság és valóság. Éghajlat Könyvkiadó, 2009; 2013. (Bogár László és Drábik János társszerzőkkel.)
  • Adalékok a nemzetstratégia pénzügyeihez. In: Medvigy Endre (szerk.): Magyar nemzetstratégia 2. Püski Kiadó, 2009.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ H/1663. Az Országgyűlés ..../2010. ( ) OGY határozata (javaslat) a Magyar Nemzeti Bank Felügyelő Bizottsága elnökének és tagjainak megválasztásáról. parlament.hu, 2010. november 15. (Hozzáférés: 2014. július 18.)
  2. ↑ Végleg lezárult a növényolajipar-per. HVG, 2002. december 14. [2014. július 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 18.)
  3. ↑ Virág Tamás: A növényolaj-ipari privatizáció tíz éve: Leépülés. Magyar Narancs, 2003. március 13. (Hozzáférés: 2014. július 18.)
  4. ↑ Juhász Gábor: Az országos minőségi napilapok piaca, 1990–2002 (2/11). Médiakutató, 2003. tavasz. (Hozzáférés: 2010. június 25.)
  5. ↑ Ágoston Balázs: Soproni kékfrankos. Magyar Demokrata, 2009. szeptember 18. (Hozzáférés: 2010. június 25.)
  6. ↑ Hajba Ferenc: Sopron saját pénze, a kékfrank. Népszabadság, 2010. december 18. [2010. december 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. április 2.)
  7. ↑ MTI: Terjednek a helyi pénzek. Vállalkozói negyed, 2011. május 17. [2012. január 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 5.)
  8. ↑ A Soproni kékfrank ötletgazdája is az MNB-be megy. Index, 2010. november 15. (Hozzáférés: 2010. november 19.)
  9. ↑ MTI: Megválasztották Járait az MNB új felügyelő bizottságának élére. hvg.hu, 2010. november 16. (Hozzáférés: 2010. november 19.)

Források

[szerkesztés]

Videók, előadások

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Varga_István_(vállalkozó)&oldid=25121444”