Vanczák János
Vanczák János | |
Született | 1870. október 19. Pest |
Elhunyt | 1932. július 8. (61 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Rack Ida[1] |
Foglalkozása | lakatossegéd, politikus, a Népszava szerkesztője (1920-1926) |
Tisztsége |
|
Sablon • Wikidata • Segítség |
Vanczák János (Pest, 1870. október 19. – Budapest, 1932. július 8.) nemzetgyűlési képviselő, 1920 és 1926 között a Népszava szerkesztője, 1918 és 1919 márciusa között a Budapesti Munkástanács egyik elnöke.
Életpályája
[szerkesztés]Fiatalkorában vándorútra ment Németországba, ahol bekapcsolódott a munkásmozgalomba. Magyarországra való visszatérése után, 1894-től a Vas- és Fémmunkások Szaklapjának szerkesztője lett, 1897-től pedig a Magyarországi Szociáldemokrata Párt vezetőségének és a Szakszervezeti Tanácsnak volt tagja. 1899-ben a budapesti lakatos ipartestület betegsegélyező pénztárának volt tisztviselője, a századforduló elejétől[m 1] 1920-ig a Magyar Vas- és Fémmunkások Országos Szövetségének volt titkára. Ebben a minőségben volt tagja a Vas- és Fémmunkások Nemzetközi Szövetsége Vezető Bizottságának. 1905-től 1925-ig szerkesztette a Magyar Vas- és Fémmunkások Zsebnaptárát. 1918-tól 1919 márciusáig a Budapesti Munkástanács egyik elnöke volt. A Magyarországi Tanácsköztársaság alatt a Szövetséges Központi Intéző Bizottság és az ez által választott ellenőrző bizottság[m 2] tagja volt. Somogyi Béla és Bacsó Béla meggyilkolása (1920. február 17.) után ő vette át a Népszava szerkesztését. 1922-től 1932-ig országgyűlési képviselőként működött.
Művei
[szerkesztés]- A magyarországi vas- és fémipari, vas- és fémbányászati és kohómunkások helyzete és szervezkedésének szükségessége (Budapest, 1908)
- Szakszervezeti demokrácia (Budapest, Népszava, 1923, Világosság Ny.)
- A klerikális métely, vagy Mit keresnek a vallás és hit emberei a munkásszakszervezetekben (Budapest, Népszava, 1918)
- A magyar királyi államkincstár mint munkáltató (a kincstári vas- és fémipari üzemek munkásainak helyzete és munkaviszonya (Budapest, Népszava, 1918)
- Föld alatt és föld felett (regény, Mezőtúr, 1893)
- Körutazás a világűrben (regény, Budapest, 1903)
- Szakszervezeti erő (Budapest, Népszava, 1917)
- Vér és vas (versek, dalok, Budapest, Népszava)
- A "sóhivatal", vagy becsüljük meg a munkásszakszervezetek háborús tevékenységét (Budapest, Népszava, 1917)
- Dolgos emberek világa (novellák, Budapest, Népszava, 1920)
- Háborús emlékek és egyéb versek (Budapest, Népszava, 1920)
- Gyakorlati szónoklattan munkások számára (Budapest: saját kiadásban, 1907)
Szerkesztőként
[szerkesztés]- Magyar vas- és fémmunkások zsebnaptára (Budapest, Spatz Ny., 1905-1926)
- A fémmunkás (a magyarországi fémmunkások közlönye, Budapest, saját kiadásban, 1893)
- A Jakab (szocialista élclap, Budapest, Zunder-asztaltársaság, 1909-1910)
- Épület- és műlakatosok szaklapja (Budapest, Magyarországi Vas- és Fémmunkások Intéző Bizottsága, 1894-1895)
Műfordításai
[szerkesztés]- Kautsky: A demokráciától az állami rabszolgaságig (vita Trockijjal, Budapest, Népszava, 1922)
- Paul Umbreit: 25 év a német szakszervezeti mozgalomból (emlékirat, Budapest, Népszava, 1921)
Megjegyzések
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Vanczák János. Életrajzi Index: Partacédula. Petőfi Irodalmi Múzeum. Hozzáférés: 2015. december 26.
- Vanczák János. Életrajzi Index. Petőfi Irodalmi Múzeum. Hozzáférés: 2015. december 26.
- Az Országos Széchényi Könyvtár katalógusa.
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.
- Munkásmozgalom-történeti lexikon. Szerkesztette Vass Henrik – Bassa Endre – Kabos Ernő. Budapest: Kossuth Könyvkiadó. 1976. 683. o. ISBN 963 09 0412 8
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
További információk
[szerkesztés]- Gyurgyák János: A zsidókérdés Magyarországon. Bp., Osiris, 2001.
- Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. (Bp., 1929)
- Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó
- V. J. (Népszava, 1932. júl. 9.);
- V. J. (Könyvkötők L. 1932. júl. 15.);
- V. J. (Typographia, 1932. júl. 22.);
- V. J. meghalt (Szövetkezeti Ért. 1932. júl. 15.).