Ugrás a tartalomhoz

Valyr nyelvek

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Valyr nyelv
AlkotóDavid J. Peterson, George R. R. Martin
Első kiadás dátuma2012-től
BeszélikKitalált nyelv, nem beszélik
Színhelye és használata
NyelvcsaládMesterséges nyelvek
   Művészi nyelvek
ForrásaiA priori nyelv

A valyr nyelvek egy nyelvcsalád George R. R. Martin A tűz és jég dala című regényciklusában és annak televíziós adaptációjában, a Trónok harcában.

A regényekben a nemes valyr nyelvet és annak módosult változatait gyakran megemlítik, de ezek néhány szó kivételével nincsenek kifejlesztve – ellentétben pl. a sindarin nyelvvel A Gyűrűk Ura-kötetekben. A tv-sorozathoz a nyelvész David J. Peterson alkotta meg a valyr nyelvet a regényben található töredékekre alapozva.[1]

Nemes valyr

[szerkesztés]
Nyke Daenerys Jelmāzmo hen Targārio Lentrot, hen Valyrio Uēpo ānogār iksan. Valyrio muño ēngos ñuhys issa.

Viharbanszületett Daenerys vagyok a Targaryen házból, a régi Valyria véréből. A valyr az anyanyelvem.

– Daenerys Targaryen, Trónok harca 3. évad, 4. rész[2]

A tűz és jég dala világában a nemes valyr szerepe némiképp a latin nyelv középkori helyzetére hasonlít.[3] A regények szerint a nyelvet nem használják többé a mindennapi kommunikáció részeként, de Essos és Westeros nemesi köreiben – főként az oktatás és művészet nyelveként, így például dalokban – továbbra is fennmaradt.

Megalkotása

[szerkesztés]

A televíziós sorozatban beszélt dothraki és valyr nyelv létrehozására az HBO a nyelvész David J. Petersont választotta. A producerek szabad kezet adtak Petersonnak, s Peterson szerint maga George R. R. Martin sem mutatott nagy érdeklődést munkáinak nyelvészeti vonatkozásai iránt.[3] Az ezidáig megjelent regények mindössze néhány nemes valyr szót tartalmaznak – valar morghulis ("minden férfinak meg kell halnia"), valar dohaeris ("minden férfinak szolgálnia kell") illetve dracarys ("sárkánytűz"). A következő regényhez (The Winds of Winter) Peterson további valyr fordításokkal látta el Martint.[3]

Peterson szerint a dracarys szó választása nem szerencsés, mert – valószínűleg szándékosan – a latin draco (sárkány) szóra emlékeztet. Mivel a latin nyelv A tűz és jég dala világának kontextusában nem létezik, Peterson ezt a hasonlóságot véletlenként kezelte és a dracarys szónak önálló tövet hozott létre.[4] A nemes valyr szó a sárkányra zaldrīzes. A valar morghulis és valar dohaeris szerkezetek viszont a nyelv ragozási rendszerének alapjaivá váltak.[3] Egy másik szó – trēsy, azaz fiú(gyermek) – Peterson 3000. Twitter-követőjének tiszteletére jött létre.[5]

Peterson nem hozott létre nemes valyr írásrendszert, de azt nyilatkozta, hogy "az egyiptomi hieroglifákhoz – nem feltétlenül stílusban, hanem használatukban – hasonló rendszerben gondolkodott. Az egyiptomiaknak volt egyfajta abc-jük, fonetikus és logografikus rendszereik."[6] A harmadik évad egyik részében Talisa egy valyr nyelvű levelet ír latin betűkkel, mert, Peterson szerint, "nem érte volna meg létrehozni egy egész írásrendszert egy nem túl lényeges jelenetért".[7]

2013 júniusának elejére 667 nemes valyr szó létezett, ez a szám napról-napra növekszik.[8]

Hangtan

[szerkesztés]

Mássalhangzók

[szerkesztés]
A mássalhangzók rendszere[9][10]
Ajakhang Koronális Palatális Veláris Uvuláris Glottális
Zárhang p [p], b [b] t [t], d [d] j [d͡ʒ, j, ʒ],a
lj [ʎ] 		k [k], g [g] q [q]
Réshang v [v, w]a s [s], z [z]
(th [θ])b 		gh [ɣ, ʁ̝]c
(kh [x, ɣ, h])b 		h [h]
Közelítőhang r [r], rh [r̥], l [l]
Orrhang m [m] n [n, ŋ, ɴ]d ñ [ɲ] n [n, ŋ, ɴ]d

Megjegyzések:[9]

  1. A v és a j közelítőhang vagy réshang is lehet a beszélőtől és a környezettől függően.
  2. A th és a kh nem részei a nemes valyr nyelvnek, de néhány idegen eredetű szóban felbukkannak, pl. a dothraki arakh szóban.
  3. A gh egyeseknél erősen veláris, másoknál uvuláris lehet – a különbség írásban nem jelölt.
  4. Az n hang hasonul az őt követő veláris vagy uvuláris mássalhangzóhoz, de nincs különálló veláris vagy uvuláris nazális másshalhangzó.

Magánhangzók

[szerkesztés]
A magánhangzók rendszere[9]
Elöl Középen Hátul
Zárt (felső) ī, i [iː, i]
ȳ, y [yː, y] 		ū, u [uː, u]
Középső ē, e [eː, e] ō, o [oː, o]
Nyílt (alsó) ā, a [aː, a]

A felülvonással jelölt magánhangzók (ī, ȳ, ū, ē, ō és ā) hosszúak – kétszer olyan hosszan ejtendőek, mint a rövidek. Ennek bizonyos esetben jelentésmegkülönböztető szerepe van. Az ajakkerekítéses magánhangzók (y és ȳ) a modern nemes valyrban nem használatosak, s a leszármazott nyelvekből is kivesztek. Így például Daenerys Targaryen keresztnevét – a sorozatban is – [dǝ.ˈnɜ.rɪs]-ként ejtik, eredetileg azonban inkább [ˈdae.ne.ɾys] volt, diftongussal az első magánhangzónál és ajakkerekítéses magánhangzóval az utolsónál. Néhány nyelvváltozatból a hosszú magánhangzók is eltűntek – a sorozatban astapori valyrt is hallhatunk, amelyben a hosszú magánhangzók már nem találhatók meg.[9]

Kettőshangzók
[szerkesztés]

A nemes valyr nyelvben kétféle kettőshangzó (diftongus) fordul elő: ereszkedő és emelkedő.
Ereszkedő diftongusok a következők: ae, āe, ao, āo.
Emelkedő diftongusok: ia, iā, io, iō, ie, iē, ua, uā, uo, uō, ue, uē.

Hangsúlyozás

[szerkesztés]

A nemes valyr szótagok lehetnek rövidek vagy hosszúak. A szótagok hossza határozza meg a szavak hangsúlyozását.

Rövid és hosszú szótagok

[szerkesztés]

Egy szótag rövid, ha

  • rövid magánhangzóra végződik (pl. va-). Ide értendőek a rövid magánhangzóra végződő emelkedő diftongusok is.

A szótag hosszú, ha

  • hosszú magánhangzóra végződik;
  • ereszkedő diftongust tartalmaz;
  • mássalhangzóra végződik. Amennyiben egy magánhangzót több mássalhangzó is követ, az első mássalhangzó számít a magánhangzó szótagjának utolsó hangjának, tehát a szótag hosszú. Ebben az esetben azonban:
    • az rh, gh, lj egy mássalhangzónak számít;
    • ha egy zárhangot (p, t, k, b, d, g) folyékony hang (r, l, rh) követ, az egy mássalhangzónak számít;
    • a kettős mássalhangzók (rr, ss stb.) két mássalhangzónak számítanak.

Szavak hangsúlya

[szerkesztés]

Minden felszólító módú igének az utolsó szótagja a hangsúlyos, függetlenül a szó felépítésétől. A többi szónál a második illetve harmadik legutolsó szótag hossza dönt.

  • Ha a második és harmadik legutolsó szótag is rövid, akkor a második legutolsó a hangsúlyos. Pl.: valaro.
  • Ha a második legutolsó szótag hosszú, akkor az a hangsúlyos. Pl.: valarra.
  • Ha a második legutolsó szótag rövid, a harmadik legutolsó pedig hosszú, akkor a harmadik legutolsó a hangsúlyos, pl.: valzyro.

A más nyelvekből származó szavak esetén a hangsúly általában megmarad az eredeti nyelv hangsúlyozásának megfelelően, még akkor is, ha esetleg újabb szótag kerül a szóhoz. Pl.: buzdari – szolga, az astapori valyr buzdar szóból.

Nyelvtan

[szerkesztés]

Főnevek

[szerkesztés]

A nemes valyrban négy nyelvtani szám van: egyes szám, többes szám, paukális és kollektív. Például: vala – "férfi" (egyes szám); vali – "férfiak" (többes szám); valun – "néhány férfi" (paukális); valar – "minden férfi" (kollektív).[11] A kollektív főnév gyakran új, egyes számú főnévvé válhat, és ebben az esetben újra többes számba tehető. Például: azantys – "lovag, katona" (egyes szám); azantyr – "hadsereg" (kollektív); azantyri – "hadseregek" (többes szám).[12]

A főneveknek nyolc esetük van: alanyeset, tárgyeset, birtokos eset, részes eset, lokatívusz, eszközhatározós eset, társhatározós eset és megszólító eset. Az eszköz- és társhatározós eset nem mindig különül el,[13] ahogy a lokatívusz és a részes eset sem mindig különböző többes számban.

Négy nyelvtani nem van a valyr nyelvben, de ezek nem igazodnak a biológiai nemhez.[14] A négy nem valyr neve:

hūrenkor qogror – "lunáris (hold) osztály"
vēzenkor qogror – "szoláris (nap) osztály"
tegōñor qogror – "terresztriális (föld) osztály"
embōñor qogror – "akvatikus (víz) osztály"

Az élőlényeket jelölő főnevek általában a hold vagy nap osztályba tartoznak, a többi jellemzően a víz vagy föld kategóriába. Az osztályok nevei a megfelelő főnevekből származnak, s ezek a főnevek az adott osztályok prototipikus elemei.[15] Peterson elmondása szerint a valyr nemek a szavak fonológiájából könnyebben kiszámíthatók, mint például a francia nyelvben; s bizonyos tekintetben a bantu nyelvek főneveinek osztályozására emlékeztetnek. A fonologikus kiszámíthatóság eredményeképp az embereket jelölő szavak (melyek gyakran -a-ra vagy -ys-re végződnek) jelentős része hold vagy nap osztályú; az ételeket vagy növényeket jelölők (melyek gyakran -on-ra végződnek) pedig általában föld osztályúak.[16]

A főneveket a nyelvtani szám és eset szerint ragozzuk. A nemes valyr nyelvben hat főnévragozási osztályt különböztetünk meg, melyek főként a különböző esetek összemosódásával illetve az oda tartozó főnevek végződésével jellemezhetők.[17]

Peterson szerint "a nemes valyr főnévragozási osztályokat meghatározó szabályszerűségeket úgy lehet megsejteni, ha jobban megvizsgáljuk az egyes és többes számot," és észrevesszük, hogy "az esetek hol vannak átfedésben, és hol nem."[18]

Első ragozási osztály
[szerkesztés]

Az első ragozási osztályba tartozó főnevek tövének utolsó magánhangzója a. Ennek fajtái:[17]

  • A tővég -a, ezek többnyire lunáris főnevek (pl. vala – "férfi").
  • A tővég -ar, ezek többnyire akvatikus főnevek (pl. embar – "víz").
ELSŐ RAGOZÁS Lunáris   Akvatikus ELSŐ RAGOZÁS
vala – "férfi"   embar – "óceán"
Egyes szám Többes szám Paukális Kollektív   Egyes szám Többes szám Paukális Kollektív
Alanyeset vala vali valun valar   embar embri embrun  embrar Alanyeset
Tárgyeset vale valī valuni valari    embri embrī   embruni embrari  Tárgyeset
Birtokos eset valo valoti valuno valaro   embro  embroti embruno  embraro Birtokos eset
Részes eset valot valunta valarta    embrot  embrunta  embrarta Részes eset
Lokatívusz valā valunna valarra   embār  embrunna  embrarra Lokatívusz
Eszközhatározós eset valosa valossi valussa valarza   embrosa   embrossi  embrussa  embrarza Eszközhatározós eset
Társhatározós eset valoma valommi valumma valarma   embroma  embrommi  embrumma   embrarma Társhatározós eset
Megszólító eset valus valis valussa valarza   embus  embis embrussa  embrarza  Megszólító eset
ELSŐ RAGOZÁS Egyes szám Többes szám Paukális Kollektív   Egyes szám Többes szám Paukális Kollektív ELSŐ RAGOZÁS

Az első ragozásban a többes számú birtokos eset, részes eset és lokatívusz összeolvad – ahogy a legtöbb más esetben is.

Második ragozási osztály
[szerkesztés]

A második ragozási osztályba tartozó főnevek tövének utolsó magánhangzója y. Ennek fajtái:[17]

  • A tővég -y, ezek többnyire lunáris főnevek (pl. trēsy – "fiú[gyermek]").
  • A tővég -ys, ezek többnyire szoláris főnevek (pl. loktys – "hajós").
MÁSODIK RAGOZÁS Lunáris   Szoláris MÁSODIK RAGOZÁS
trēsy – "fiú(gyermek)"   loktys – "hajós"
Egyes szám Többes szám Paukális Kollektív   Egyes szám Többes szám Paukális Kollektív
Alanyeset trēsy trēsi trēsyn  trēsyr    loktys loktyssy loktyn loktyr Alanyeset
Tárgyeset trēsi  trēsī   trēsyni  trēsyri   lokti loktī loktyni loktyri Tárgyeset
Birtokos eset trēso trēsoti  trēsyno  trēsyro   lokto loktoti loktyno loktyro Birtokos eset
Részes eset trēsot trēsynty   trēsyrty   loktot loktynty loktyrty Részes eset
Lokatívusz trēsȳ  trēsī  trēsynny  trēsyrry    loktȳ loktī loktynny loktyrry Lokatívusz
Eszközhatározós eset trēsomy   trēsommi trēsyssy  trēsyrzy    loktomy loktommi loktyssy loktyrzy Eszközhatározós eset
Társhatározós eset trēsymmy  trēsyrmy    loktymmy loktyrmy Társhatározós eset
Megszólító eset trēsys  trēsys trēsyssy  trēsyrzy    loktys loktyssys loktyssy loktyrzy Megszólító eset
MÁSODIK RAGOZÁS Egyes szám Többes szám Paukális Kollektív   Egyes szám Többes szám Paukális Kollektív MÁSODIK RAGOZÁS

Ebben az osztályban nincsenek terresztriális vagy akvatikus főnevek, ezért az -yn illetve -yr végű szavakról biztosan állíthatjuk, hogy paukális illetve kollektív alakokból létrehozott új főnevek. A második ragozásban összeolvad az egyes számú eszköz- és társhatározós eset; a többes számú eszköz- és társhatározós eset valamint a többes számú birtokos és részes eset. Ez az egyetlen osztály azonban, ahol a többes számú lokatívusz különbözik a birtokos és részes esettől.

Harmadik ragozási osztály
[szerkesztés]

A harmadik ragozási osztályba tartozó főnevek tövének utolsó magánhangzója o. Ebben az osztályban mind a négy nem felbukkan:[17]

  • A tővég -io, ezek általában lunáris főnevek (pl. āeksio – "mester").
  • A tővég -os, ezek általában szoláris főnevek (pl. ēngos – "nyelv").
  • A tővég -on, ezek általában terresztriálisak (pl. belmon – "lánc").
  • A tővég -or, ezek általában akvatikus főnevek (pl. lentor – "ház").
HARMADIK RAGOZÁS Lunáris   Szoláris HARMADIK RAGOZÁS
āeksio – "mester"   ēngos – "nyelv"
Egyes szám Többes szám Paukális Kollektív   Egyes szám Többes szám Paukális Kollektív
Alanyeset āeksio āeksia   āeksior   ēngos ēngossa ēngun   Alanyeset
Tárgyeset           Tárgyeset
Birtokos eset   āeksȳti       ēngo       Birtokos eset
Részes eset āeksiot             Részes eset
Lokatívusz           Lokatívusz
Eszközhatározós eset                   Eszközhatározós eset
Társhatározós eset āeksyssi             Társhatározós eset
Megszólító eset āeksios                  Megszólító eset
HARMADIK RAGOZÁS Egyes szám Többes szám Paukális Kollektív   Egyes szám Többes szám Paukális Kollektív HARMADIK RAGOZÁS
Terresztriális   Akvatikus
belmon – "lánc"   lentor – "ház"
Alanyeset belmon belma   belmor    lentor

lenton

lentra      Alanyeset
Tárgyeset           Tárgyeset
Birtokos eset belmo belmoti    belmondo   lentro lentroti      Birtokos eset
Részes eset belmot       lentrot     Részes eset
Lokatívusz           Lokatívusz
Eszközhatározós eset           lentroso       Eszközhatározós eset
Társhatározós eset               Társhatározós eset
Megszólító eset           lentos       Megszólító eset
HARMADIK RAGOZÁS Egyes szám Többes szám Paukális Kollektív   Egyes szám Többes szám Paukális Kollektív HARMADIK RAGOZÁS

A harmadik ragozásban összeolvad az egyes számú alany- és tárgyeset; az egyes számú részes eset és lokatívusz; az egyes számú eszköz- és társhatározós eset; a többes számú alany- és tárgyeset illetve a többes számú birtokos eset, részes eset és lokatívusz.

Negyedik ragozási osztály
[szerkesztés]

A negyedik ragozási osztályba tartozó főnevek tövének utolsó magánhangzója e. Esetei:

  • A tővég -e, ezek általában lunáris főnevek (pl. gelte – "sisak').
  • A tővég -es, ezek általában szoláris főnevek (pl. zaldrīzes – "sárkány").
  • A tővég -en, ezek többnyire terresztriálisak (az egyetlen ismert példa: Targārien – a "Targaryen" családnév).
NEGYEDIK RAGOZÁS Szoláris   Terresztriális NEGYEDIK RAGOZÁS
zaldrīzes – "sárkány"   Targārien – a "Targaryen" családnév
Egyes szám Többes szám Paukális Kollektív   Egyes szám Többes szám Paukális Kollektív
Alanyeset zaldrīzes zaldrīzesse zaldrīzin  zaldrīzer    Targārien Targārī      Alanyeset
Tárgyeset zaldrīzī zaldrīzī                Tárgyeset
Birtokos eset zaldrīzo zaldrizoti       Targārio       Birtokos eset
Részes eset zaldrīzot             Részes eset
Lokatívusz zaldrīzē             Lokatívusz
Eszközhatározós eset zaldrīzose                 Eszközhatározós eset
Társhatározós eset                   Társhatározós eset
Megszólító eset zaldrīzys                  Megszólító eset
NEGYEDIK RAGOZÁS Egyes szám Többes szám Paukális Kollektív   Egyes szám Többes szám Paukális Kollektív NEGYEDIK RAGOZÁS
NEGYEDIK RAGOZÁS Lunáris
gelte – "sisak"
Alanyeset gelte

geltī

gelti

geltī

geltin   
Tárgyeset    
Birtokos eset geltī      
Részes eset      
Lokatívusz      
Eszközhatározós eset   geltossi    
Társhatározós eset        
Megszólító eset        
NEGYEDIK RAGOZÁS Egyes szám Többes szám Paukális Kollektív

A többes számú birtokos eset, részes eset és lokatívusz itt is megegyezik.

Ötödik ragozási osztály
[szerkesztés]

Az ötödik ragozási osztály főnevei tövének utolsó magánhangzója i:

  • A tővég -i, ezek általában lunáris főnevek (pl. brōzi – "név").
  • A tővég -is, ezek általában szoláris főnevek (pl. tubis – "nap [időegység]").
  • A tővég -ir, ezek általában akvatikusak (pl. rōbir – "füge").
ÖTÖDIK RAGOZÁS Lunáris   Szoláris ÖTÖDIK RAGOZÁS
brōzi – "név"   tubis – "nap (időegység)"
Egyes szám Többes szám Paukális Kollektív   Egyes szám Többes szám Paukális Kollektív
Alanyeset brōzi brōza       tubis tubissa      Alanyeset
Tárgyeset           Tárgyeset
Birtokos eset brōzio                 Birtokos eset
Részes eset brōziot             Részes eset
Lokatívusz brōzī       tubī     Lokatívusz
Eszközhatározós eset brōzȳsi                 Eszközhatározós eset
Társhatározós eset brōzȳmi                 Társhatározós eset
Megszólító eset brōzys                 Megszólító eset
ÖTÖDIK RAGOZÁS Egyes szám Többes szám Paukális Kollektív   Egyes szám Többes szám Paukális Kollektív ÖTÖDIK RAGOZÁS
ÖTÖDIK RAGOZÁS Akvatikus
rōbir – "füge"
Alanyeset rōbir rōbra rōbrin  rōbrir
Tárgyeset rōbrini  rōbriri 
Birtokos eset rōbrio  rōbrȳti  rōbrino  rōbriro 
Részes eset rōbriot  rōbrinti  rōbrirti 
Lokatívusz rōbīr  rōbrinni  rōbrirri 
Eszközhatározós eset rōbrȳsi  rōbrȳssi  rōbrissi  rōbrirzi
Társhatározós eset rōbrȳmi  rōbrȳmmi  rōbrimmi  rōbrirmi 
Megszólító eset rōbys  rōbas  rōbrissi  rōbrirzi 
ÖTÖDIK RAGOZÁS Egyes szám Többes szám Paukális Kollektív

Az ötödik ragozásban megegyezik az egyes számú alany- és tárgyeset; a többes számú alany- és tárgyeset; a többes számú részes eset, birtokos eset, lokatívusz.

Hatodik ragozási osztály
[szerkesztés]

A hatodik ragozási osztályba három kategória főnevei tartoznak:[17]

  • Más nyelvekből átvett szavak (pl. buzdari – "rabszolga", astapori valyr szóval). Az ilyen szavak (egyes számú alanyesetének) végén opcionális -i található, ez elhagyható. Összeolvad az egyes számú tárgyeset a többes számú alanyesettel – és opcionálisan az egyes számú alanyesettel is, az -i végződés használatakor. A többes számú birtokos eset, részes eset és lokatívusz itt is megegyezik.
  • Kollektív alakú főnevek (azantyr – "hadsereg", eredetileg az azantys – "katona" kollektív alakja). Ezek a szavak megtartják az eredeti főnév nemét, tehát bármilyen neműek lehetnek.
  • Paukális alakú főnevek (tīkun – "szárny", eredetileg a tīkos – "toll" paukális alakja). Ezek a szavak is megtartják nemüket.
HATODIK RAGOZÁS Idegen szavak HATODIK RAGOZÁS
buzdari – "szolga (astapori)"
Egyes szám Többes szám Paukális Kollektív
Alanyeset buzdar(i) buzdari     Alanyeset
Tárgyeset buzdari buzdarī     Tárgyeset
Birtokos eset buzdaro buzdaroti     Birtokos eset
Részes eset buzdarot     Részes eset
Lokatívusz buzdarī     Lokatívusz
Eszközhatározós eset buzdarisi buzdarissi     Eszközhatározós eset
Társhatározós eset buzdarimi buzdarimmi     Társhatározós eset
Megszólító eset buzdaris buzdarissis     Megszólító eset
HATODIK RAGOZÁS Egyes szám Többes szám Paukális Kollektív HATODIK RAGOZÁS

Az idegen szavak, kollektívból és paukálisból kialakult főnevek ragozásai eltérőek.

Melléknevek

[szerkesztés]

A nemes valyr nyelvben a mellékneveket, amennyiben jelzős szerkezeteket alkotnak, ragozni kell, akárcsak például a német nyelvben. A melléknév-ragozási rendszer hasonló a főnevek ragozásához – szintén eset és nyelvtani szám szerint ragozzuk őket, tehát ebben a tekintetben illeszkednek a jelzett főnévhez.[19] Fontos különbség azonban, hogy míg a főnevek ragozásánál mind a négy nyelvtani szám külön szerepel, a melléknevek esetében csak két nyelvtani szám szerint ragozunk: egyes és többes szám szerint. Egyes számú melléknevet használunk egyes számú vagy kollektív főnevek jelzőiként, többes számút pedig többes számú vagy paukális főneveknél (az alany–ige egyeztetésnél is hasonlóképp).

A valyr melléknevek állhatnak a jelzett szó előtt (prepozitív) vagy után (posztpozitív) is. Vannak olyan melléknevek, melyek szinte mindig prepozitívak, de posztpozitív helyzetben is használhatók, ekkor hivatalosabb hangvételt eredményeznek. Az összes melléknév lehet posztpozitív. A pre- és posztpozitív melléknevek ragozása eltérő: a prepozitív rendszert a posztpozitívból elhagyásokkal kapjuk.

A főnevekhez hasonlóan azonban a melléknevek sem követik mind ugyanazt a ragozási rendszert – itt is megkülönböztetünk kategóriákat, melyeket osztályoknak hívunk. A nemes valyr nyelvben a melléknevek három osztályba sorolhatók.

Az alább közölt táblázatokban az eszközhatározós eset -s-, -ss-et tartalmazó ragokkal, a társhatározós eset pedig -m-, -mm- ragokkal szerepel, mintegy hagyományosan. Azonban a főnévragozási paradigmák gyakran nem tesznek különbséget e két eset között, s mindkét esetben az egyik vagy a másik ragrendszert használják (pl. második ragozás szoláris egyes és többes számban eszköz- és társhatározós esetben is az -m- ragokat). Ezekben az esetekben a melléknevek ragozása követi a főnevekét, tehát -m- ragú főnévhez -m- ragú melléknév, -s- ragú főnévhez -s- ragú melléknév kerül.

A valyr nyelvben a mellékneveket nem használhatjuk egyszerűen főnévként, csak akkor, ha előtte megfelelő ragokkal ellátva főnévvé alakítottuk őket. Ezek a ragok a ragozási osztályokra jellemzőek.

Első ragozási osztály
[szerkesztés]

Az első ragozási osztályban mind a négy nemre külön paradigmát találunk. Az első osztály mellékneveinek töve gyakorlatilag bármire végződhet; az egyetlen kikötés az, hogy nem lehet olyan tővég, mely az akvatikus esetekben mássalhangzó-torlódáshoz vezetne. A lunáris, szoláris, terresztriális és akvatikus alakok egyes számú alanyesetének ragjai rendre: -a, -ys, -on, -or.

ELSŐ OSZTÁLY, POSZTPOZITÍV Egyes szám   Többes szám ELSŐ OSZTÁLY, POSZTPOZITÍV
kasta, -ys, -on, -or – "kék, zöld"
Lunáris Szoláris Terresztriális Akvatikus   Lunáris Szoláris Terresztriális Akvatikus
Alanyeset kasta kastys kaston kastor   kasti kastyzy kasta kastra Alanyeset
Tárgyeset kaste kasti   kastī kastī Tárgyeset
Birtokos eset kasto kasto kasto kastro   kastoti kastoti kastoti kastroti Birtokos eset
Részes eset kastot kastot kastot kastrot   Részes eset
Lokatívusz kastā kastȳ   kastī Lokatívusz
Eszközhatározós eset kastosa kastosy kastoso kastroso   kastossi kastossi kastossi kastrossi Eszközhatározós eset
Társhatározós eset kastoma kastomy kastomo kastromo   kastommi kastommi kastommi kastrommi Társhatározós eset
Megszólító eset kastus kastys kastos kastos   kastis kastyzys kastas kastas Megszólító eset
ELSŐ OSZTÁLY, POSZTPOZITÍV Lunáris Szoláris Terresztriális Akvatikus   Lunáris Szoláris Terresztriális Akvatikus ELSŐ OSZTÁLY, POSZTPOZITÍV

A prepozitív ragozást a következő módosításokkal kapjuk a posztpozitívból:

  • Ha a rag többszótagú, akkor az utolsó szótagot elhagyjuk (pl. az eszközhatározós esetekben a -si, a társhatározós esetben a -mi szótagot).
  • Ha a rag többszótagú, de magánhangzó–mássalhangzó–magánhangzó alakú, akkor csak a szóvégi magánhangzót hagyjuk el.
  • A szóvégi -z -s-szé hasonul, ha a következő szó magánhangzóval vagy zöngétlen mássalhangzóval kezdődik.
  • A szóvégi -t eltűnik, kivéve, ha a következő szó magánhangzóval kezdődik.
  • Az -m végződés ajakhangok és magánhangzók előtt megmarad, máshol n-né alakul.[20]

Ebből kialakul a prepozitív ragozás táblázata:

ELSŐ OSZTÁLY, PREPOZITÍV Egyes szám   Többes szám ELSŐ OSZTÁLY, PREPOZITÍV
kasta, -ys, -on, -or – "kék, zöld"
Lunáris Szoláris Terresztriális Akvatikus   Lunáris Szoláris Terresztriális Akvatikus
Alanyeset kasta kastys kaston kastor   kasti kastys, -yz kasta kastra Alanyeset
Tárgyeset kaste kasti   kastī kastī kasta kastra Tárgyeset
Birtokos eset kasto kasto kasto kastro   kasto(t) kasto(t) kasto(t) kastro(t) Birtokos eset
Részes eset kasto(t) kasto(t) kasto(t) kastro(t)   Részes eset
Lokatívusz kastā kastȳ   kastī Lokatívusz
Eszközhatározós eset kastos kastos kastos kastros   kastos kastos kastos kastros Eszközhatározós eset
Társhatározós eset kaston, -om kaston, -om kaston, -om kastron, -rom   kaston, -om kaston, -om kaston, -om kastron, -rom Társhatározós eset
Megszólító eset kastus kastys kastos kastos   kastis kastys, -yz kastas kastas Megszólító eset
ELSŐ OSZTÁLY, PREPOZITÍV Lunáris Szoláris Terresztriális Akvatikus   Lunáris Szoláris Terresztriális Akvatikus ELSŐ OSZTÁLY, PREPOZITÍV

Ha az első ragozási osztály egy mellékneve jelzett szó nélkül áll, mintegy "főnévként használva", akkor:

  • élőlényre vonatkozóan -y ragot kap, és második ragozási osztályú lunáris főnévvé válik;
  • élettelen dologra vonatkozóan -ir ragot kap, és ötödik ragozású akvatikus főnév lesz belőle.
Második ragozási osztály
[szerkesztés]

A második ragozási osztályban a négy nem nem különül el – a lunáris és szoláris alakok megegyeznek, akárcsak a terresztriális és akvatikus alakok. Az ide tartozó melléknevek tővéghangzója túlnyomórészt -j, -l, -n, -ñ vagy -r. A lunáris-szoláris és terresztriális-akvatikus egyes szám alanyeset ragjai rendre -e, -ior. Ha azonban a tővéghangzó -ñ, a terresztriális-akvatikus rag -or-ra egyszerűsödik.

MÁSODIK OSZTÁLY, POSZTPOZITÍV kirine, -ior – "boldog" MÁSODIK OSZTÁLY, POSZTPOZITÍV
Egyes szám Többes szám
Lunáris-szoláris Terresztriális-akvatikus Lunáris-szoláris Terresztriális-akvatikus
Alanyeset kirine kirinior kirini kiriniar Alanyeset
Tárgyeset Tárgyeset
Birtokos eset kirino kirinȳro kirinoti kirinȳti Birtokos eset
Részes eset kirinot Részes eset
Lokatívusz kirinē Lokatívusz
Eszközhatározós eset kirinose kirinȳso kirinossi kirinȳssi Eszközhatározós eset
Társhatározós eset kirinome kirinȳmo kirinommi kirinȳmmi Társhatározós eset
Megszólító eset kirines kirinios kirinis kirinīs Megszólító eset
MÁSODIK OSZTÁLY, POSZTPOZITÍV Lunáris-szoláris Terresztriális-akvatikus Lunáris-szoláris Terresztriális-akvatikus MÁSODIK OSZTÁLY, POSZTPOZITÍV

A prepozitív táblázatot itt is az első osztálynál alkalmazott változtatásokkal kapjuk.

MÁSODIK OSZTÁLY, PREPOZITÍV kirine, -ior – "boldog" MÁSODIK OSZTÁLY, PREPOZITÍV
Egyes szám Többes szám
Lunáris-szoláris Terresztriális-akvatikus Lunáris-szoláris Terresztriális-akvatikus
Alanyeset kirine kirinior kirini kiriniar Alanyeset
Tárgyeset Tárgyeset
Birtokos eset kirino kirinȳr kirino(t) kirinȳ(t) Birtokos eset
Részes eset kirino(t) Részes eset
Lokatívusz kirinē Lokatívusz
Eszközhatározós eset kirinos kirinȳs kirinos kirinȳs Eszközhatározós eset
Társhatározós eset kirinon, -om kirinȳn, -ȳm kirinon, -om kirinȳn, -ȳm Társhatározós eset
Megszólító eset kirines kirinios kirinis kirinīs Megszólító eset
MÁSODIK OSZTÁLY, PREPOZITÍV Lunáris-szoláris Terresztriális-akvatikus Lunáris-szoláris Terresztriális-akvatikus MÁSODIK OSZTÁLY, PREPOZITÍV
Az -r-tövű melléknevek
[szerkesztés]

Az -r tővéghangzójú második ragozású melléknevek egy része a lunáris-szoláris egyes szám alany- és tárgyesetben rendhagyó módon -z-re végződik. Így például: sȳz, sȳrior – "jó" illetve dāez, dāerior – "szabad". Ezek a melléknevek a többi esetben szabályosan viselkednek.

Főnévként használva a második ragozású melléknevek:

  • élőlények esetén -os ragot kapnak, és harmadik ragozású szoláris főnévvé válnak;
  • élettelen dolgok esetén -ion ragot kapnak, és harmadik ragozású terresztriális főnévvé válnak.
Harmadik ragozási osztály
[szerkesztés]

A harmadik ragozásban a nemek a másodikhoz hasonlóan összeolvadnak. Ezen melléknevek szótöve gyakran mássalhangzó-torlódással végződik, általában -l, -n, -r vagy -v hangra. A "szótári alak" ragjai: -ie, -ior.

HARMADIK OSZTÁLY, POSZTPOZITÍV eglie, -ior – "magas" HARMADIK OSZTÁLY, POSZTPOZITÍV
Egyes szám Többes szám
Lunáris-Szoláris Terresztriális-Akvatikus Lunáris-Szoláris Terresztriális-Akvatikus
Alanyeset eglie eglior eglī egliar Alanyeset
Tárgyeset Tárgyeset
Birtokos eset eglio eglȳro eglȳti eglȳti Birtokos eset
Részes eset egliot eglȳrot Részes eset
Lokatívusz egliē Lokatívusz
Eszközhatározós eset eglȳse eglȳso eglȳssi eglȳssi Eszközhatározós eset
Társhatározós eset eglȳme eglȳmo eglȳmmi eglȳmmi Társhatározós eset
Megszólító eset eglies eglios eglīs eglīs Megszólító eset
HARMADIK OSZTÁLY, POSZTPOZITÍV Lunáris-szoláris Terresztriális-akvatikus Lunáris-szoláris Terresztriális-akvatikus HARMADIK OSZTÁLY, POSZTPOZITÍV

A prepozitív táblázat a szokásos változtatásokkal:

HARMADIK OSZTÁLY, PREPOZITÍV eglie, -ior – "magas" HARMADIK OSZTÁLY, PREPOZITÍV
Egyes szám Többes szám
Lunáris-Szoláris Terresztriális-Akvatikus Lunáris-Szoláris Terresztriális-Akvatikus
Alanyeset eglie eglior eglī egliar Alanyeset
Tárgyeset Tárgyeset
Birtokos eset eglio eglȳr eglȳ(t) eglȳ(t) Birtokos eset
Részes eset eglio(t) eglȳro(t) Részes eset
Lokatívusz egliē Lokatívusz
Eszközhatározós eset eglȳs eglȳs eglȳs eglȳs Eszközhatározós eset
Társhatározós eset eglȳn, -ȳm eglȳn, -ȳm eglȳn, -ȳm eglȳn, -ȳm Társhatározós eset
Megszólító eset eglies eglios eglīs eglīs Megszólító eset
HARMADIK OSZTÁLY, PREPOZITÍV Lunáris-szoláris Terresztriális-akvatikus Lunáris-szoláris Terresztriális-akvatikus HARMADIK OSZTÁLY, PREPOZITÍV

Ha egy harmadik ragozású melléknév egy lunáris vagy szoláris főnév előtt áll, és a prepozitív betűelhagyás miatt a melléknév utolsó magánhangzója ȳ lenne, akkor az ȳ átalakul io-vá. Így például:

  • valosa ēlȳse – "az első emberrel" posztpozitívan, de
  • ēlios valosa – "az első emberrel" prepozitívan!

Ez a változás csak lunáris-szoláris esetben történik meg, terresztriális-akvatikusban nem!

A harmadik ragozású melléknevek

  • élőlények esetén az -os raggal harmadik ragozású szoláris főnévként,
  • élettelen dolgok esetén az -ion raggal harmadik ragozású terresztriális főnévként használhatók – hasonlóan a második ragozáshoz.

Igék

[szerkesztés]

A valyr igéket legjellemzőbben igeidő és igemód szerint csoportosíthatjuk.
Az igeidők között megkülönböztetjük a jelent, a jövőt, kétféle múltat (perfekt és imperfekt) valamint az ún. aorista igeidőt. A jelen időt használjuk akkor, ha egy éppen történő eseményről beszélünk, hasonlóan az angol folyamatos jelen (present continuous) időhöz. Nem tartoznak ide viszont az általános igazságok és az olyan mondatok, mint pl. "Beszélek valyrul." Ezek az aorista csoportot alkotják, mely az angol egyszerű jelenhez (present simple) áll közel. Az imperfekt múlt olyan események leírására használatos, amely a múltban nem fejeződtek be, hasonlóan az angol folyamatos múlthoz (past continuous). A perfekt ezzel szemben a múlt befejezett eseményeire használt igeidő, mint az angol egyszerű múlt (past simple).

Az igemódok közé tartozik a kijelentő mód, a kötő mód, a felszólító mód és itt említhetők meg a melléknévi igenevek is, bár nyilvánvalóan nem igék. A kötő módot negatív kijelentések esetén használjuk, amennyiben a mondatban a daor – "nem" tagadószó található. Más esetekben (pl. ha a tagadás az alanyra vonatkozik) a kijelentő módot használjuk. A negatív kérdésekben is a kötő módot használjuk, a pozitívaknál valószínűleg nem.
Mivel a felszólító módban illetve melléknévi igenév és főnévi igenév esetén nincs kötő módú alak, ezek az esetek nem követik ezt a szabályt:

  • A főnévi igenévi alakokhoz egyszerűen hozzácsatoljuk a daor tagadószót: sagon iā sagon daor – "lenni vagy nem lenni".
  • Negatív felszólításoknál a daor szó mellett a felszólító mód helyett a főnévi igenevet használjuk: Jagon daor! – "Ne menj!".
  • A negatív melléknévi igeneveket mellékmondatokkal vagy prefixumokkal fejezhetjük ki.

Ezen kívül függő beszédben is használhatjuk a kötő módot, de ugyanígy a kijelentőt is. Valószínűleg az utóbbi esetén a beszélő egyetért az idézett szöveggel, az előbbi esetén pedig nem, vagy nem kíván véleményt formálni (hasonlóan pl. a német nyelvhez).

Az igék fontos vizsgálati szempontja ezen kívül az aktivitás – a valyr nyelvben beszélünk aktív (cselekvő) és passzív (szenvedő) igékről.

Cselekvő jelen
[szerkesztés]

Ezt az igeidőt tehát az éppen a beszéd közben történő eseményre használjuk.

Kijelentő mód
[szerkesztés]

Az igék ragozásánál elsődlegesen figyelembe veendő az igető utolsó hangzója, mert a ragozási paradigmák magán- és mássalhangzóra végződő igék esetében eltérően néznek ki.

– Mássalhangzó tövű igék

Mássalhangzóra végződő igető esetén az igei személyragok:

CSELEKVŐ JELEN, KIJELENTŐ MÓD, MÁSSALHANGZÓ TŐ Egyes szám Többes szám
1. személy -na -i
2. személy -ā -āt
3. személy -za -zi

A kijelentő mód olyan szempontból problémás, hogy a tővégi mássalhangzó közvetlenül kapcsolódik a rag mássalhangzójához, ami adott esetben nem megengedett kombinációkat eredményezhet. Ekkor az ige valami módon megváltozik:

  • Ha a tő zöngétlen hangra végződik, a rag -z-je -s-sé zöngétlenedik (jep + zi → jepsi).
  • Az -lj-, ha i előtt áll, -l-re változik. (S bizonyos mássalhangzók előtt is.)
  • A legtöbb esetben, ha egy meg nem engedett hangkombináció jönne létre, az igerag hangsorrendje megfordul: manaer + na → manaeran.

– Magánhangzó tövű igék

A magánhangzó tövű igéknél a mássalhangzó tövű igék toldalékaihoz hasonló ragokat használunk, de itt a rag magánhangzója a tővégi magánhangzó lesz. Ezen kívül a többes szám első személyű rag -i helyett -ī. A ragozás így az -e-tövű sovegon – "repülni" igénél a következőképpen alakul:

CSELEKVŐ JELEN, KIJELENTŐ MÓD, MAGÁNHANGZÓ TŐ (sovegon – "repülni") Egyes szám Többes szám
1. személy sōven sōvī
2. személy sōvē sōvēt
3. személy sōves sōvesi

– Rendhagyó ragozású igék

Bizonyos igék esetében a kijelentő mód jelen idejű ragozás nem követi sem a magán- sem a mássalhangzó végű igék paradigmáit. Ilyen például a létige:

CSELEKVŐ JELEN, KIJELENTŐ MÓD, RENDHAGYÓ RAGOZÁS (sagon – "lenni") Egyes szám Többes szám
1. személy iksan
2. személy iksā iksāt
3. személy issa issi

Vö.: Nyke Daenerys Jelmāzmo [...] iksan – "[Én] Viharbanszületett Daenerys [...] vagyok."

Kötő mód
[szerkesztés]

A kötő mód igeragjai némiképp a kijelentőéire emlékeztetnek, de pl. többes szám első és harmadik személyben lényeges a különbség.

– Mássalhangzó tövű igék

CSELEKVŐ JELEN, KÖTŐ MÓD, MÁSSALHANGZÓ TŐ Egyes szám Többes szám
1. személy -on -oty
2. személy -ō -ōt
3. személy -os -osy

– Magánhangzó tövű igék

Ha az igető magánhangzóra végződik, a ragozás bonyolultabbá válik, mert a tővégi magánhangzó és a toldalék -o-ja egymás mellé kerül. Ilyenkor az igető magánhangzója megváltozhat:

  • Az -a- és -i- változatlan marad.
  • Az -e- átalakul -i-vé.
  • Az -o- és az -u- pedig -v-vé változik.

Az igető sosem végződik diftongusra vagy hosszú magánhangzóra. A ragok megegyeznek a mássalhangzó tövű igék ragjaival, ez alapján néhány ige ragozása:

CSELEKVŐ JELEN, KÖTŐ MÓD, MAGÁNHANGZÓ TŐ ilima·gon ōre·gon sindi·gon nekto·gon bardu·gon
"siratni" "tartani" "venni" "vágni" "írni"
Egyes szám, 1. személy ilimaon ōrion sindion nektvon bardvon
Egyes szám, 2. személy ilimaō ōriō sindiō nektvō bardvō
Egyes szám, 3. személy ilimaos ōrios sindios nektvos bardvos
Többes szám, 1. személy ilimaoty ōrioty sindioty nektvoty bardvoty
Többes szám, 2. személy ilimaōt ōriōt sindiōt nektvōt bardvōt
Többes szám 3. személy ilimaosy ōriosy sindiosy nektvosy bardvosy

– Rendhagyó ragozású igék

Néhány ige, így például a létige is, a kötő módban is rendhagyó:

CSELEKVŐ JELEN, KÖTŐ MÓD, RENDHAGYÓ RAGOZÁS (sagon – "lenni") Egyes szám Többes szám
1. személy soty
2. személy
3. személy iksos

Vö.: Zaldrīzes buzdari iksos daor. – "Egy sárkány nem szolga."
Ne feledjük, hogy a kötő mód használatát itt a tagadás (daor) teszi indokolttá!

Melléknévi igenév
[szerkesztés]

A cselekvő jelen idejű (folyamatos) melléknévi igenév egy második ragozási osztályú melléknév, melynek végződése: -re, -rior. A különböző tővégződések eseteit a következő táblázat mutatja:

CSELEKVŐ, FOLYAMATOS MELLÉKNÉVI IGENÉV Msh. tövű Magánhangzó tövű
jael·agon ilima·gon ōre·gon sindi·gon nekto·gon bardu·gon
"kívánni" "siratni" "tartani" "venni" "vágni" "írni"
Lunáris-szoláris jaelare ilimare ōrere sindire nektore bardure
Terresztriális-akvatikus jaelarior ilimarior ōrerior sindirior nektorior bardurior
Felszólító mód
[szerkesztés]

A felszólító mód ragja mássalhangzó tövű igék esetén egyes számban -ās, többes számban -ātās. Magánhangzó tövű igéknél a rag -ā- hangja(i) az ige tővégi magánhangzójának hosszú változatára cserélődik (cserélődnek) le. Tartsuk szem előtt, hogy a felszólító módú igéknek mindig az utolsó szótagja hangsúlyos!

CSELEKVŐ JELEN, FELSZÓLÍTÓ MÓD Msh. tövű Magánhangzó tövű
jael·agon ilima·gon ōre·gon sindi·gon nekto·gon bardu·gon
"kívánni" "siratni" "tartani" "venni" "vágni" "írni"
Egyes szám jaelās ilimās ōrēs sindīs nektōs bardūs
Többes szám jaelātās ilimātās ōrētēs sindītīs nektōtōs bardūtūs

Ezek a felszólító alakok csak a második személyre vonatkoznak. Az angol nyelvhez hasonlóan a többes szám első személyű felszólítást az īlot segédszóval és az ige főnévi igenévi alakjával fejezhetjük ki: Sesīr īlot jagon! – "Most menjünk!" (vö. angol: "let us go"). A negatív (tiltó) felszólításokat szintén a főnévi igenévvel használjuk.

Számnevek

[szerkesztés]

A nemes valyr számnevek – ideértve a tő- és sorszámneveket is – mellékneveknek számítanak, és ennek megfelelően ragozandók. A tőszámnevek az első vagy második melléknév-ragozási osztályba esnek, a sorszámnevek a harmadikba, a tȳne – "második" szó kivételével.

SZÁMNEVEK Tőszámnév Sorszámnév
1 mēre, -ior II. ēlie, -ior III.
2 lanta, -ys, -on, -or I. tȳne, -ior II.
3 hāre, -ior II. saelie, -ior III.
4 izula, -ys, -on, -or I. izunnie, -ior III.
5 tōma, -ys, -on, -or I. tōmelie, -ior III.
6 bȳre, -ior II. byllie, -ior III.
7 sīkuda, -ys, -on, -or I. sīglie, -ior III.
8 jēnqa, -ys, -on, -or I. jēnqelie -ior, III.
9 vōre, -ior II. vollie, -ior III.
10 ampa - amplie, -ior III.

A számneveknek – melléknevek lévén – egyezniük kell nyelvtani számban az általuk módosított főnévvel. Ez a legtöbb esetben magától értetődő, például:

  • lanti vali – "két férfi". Itt a főnév (vala) többes számban van, hiszen több (kettő) emberről beszélünk, s ehhez igazodva a számnév a megfelelő többes számú alakot (prepozitív, I. melléknév-ragozási osztály lunáris többes szám alanyeset) veszi fel.

Bonyolultabb a helyzet azonban akkor, ha a módosított főnév paukális vagy kollektív számban van:

  • mēriar lentun – "egy közösség". Ebben az esetben, bár valójában egyetlen közösségről van szó, a lentun szó, mely egy paukális alak, többes számú melléknevet (számnevet) követel. Ugyanígy:
  • mēre mentyr – "egy hadsereg". Mivel itt kollektív alakú a főnév, a számnév egyes számú lesz.

Vannsk azonban olyan szavak, melyek paukális vagy kollektív alakokból jöttek létre, de időközben önálló, független szavakká váltak. Az ilyen szavak mellett a megszokott módon az "egy" számnév egyes számú, a nagyobb számnevek többes számúak.
Az ampa – "tíz" számnév nem ragozható, soha semmilyen esetben nem változik, ellenben a sorszámneve (amplie, -ior) igen.

Elöljárók és névutók

[szerkesztés]

A nemes valyr nyelvben, mint sok más nyelvben, a szavak mondatbeli szerepét módosító szavak is kifejezhetik. Ezek lehetnek elöljárószavak (prepozíciók), melyek a módosítandó szó előtt állnak, vagy névutók (posztpozíciók), melyek a módosított szó után állnak.

Az elöljárók
[szerkesztés]

A nemes valyrban három prepozíció létezik, melyek mindegyike a lokatívusz esetet vonzza:

  • hae – "mint, akárcsak",
  • hen – "-ból/-ből",
  • va – "-hoz/-hez/-höz, -nál/-nél, közelében".

Az utóbbi két elöljáró esetében a birtokos eset is megengedett.

A névutók
[szerkesztés]

A névutók a birtokos esetet vonzzák, valószínűleg azért, mert lokatívusz vagy részes esetű főnevekből alakultak ki. Például:

  • gō – "alatt",
  • hēdrȳ – "között, közepette",
  • naejot – "előtt (helyileg)",
  • syt – "-ért".

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Peterson, David J.: Valar Dohaeris. Dothraki.com, 2013. március 31. (Hozzáférés: 2013. április 27.)
  2. ↑ Peterson, David J.: Sesīr Urnēbion Zȳhon Keliton Issa. Dothraki.com, 2013. április 22. [2013. április 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 24.)
  3. ↑ a b c d Tharoor, Ishaan. „Tongues of Ice and Fire: Creating the Languages in Game of Thrones”, Time , 2013. május 3. (Hozzáférés: 2013. május 3.) 
  4. ↑ Peterson, David J.: Sesīr Urnēbion Zȳhon Keliton Issa (comment at 10:12 pm). Dothraki.com, 2013. április 22. [2013. április 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 27.)
  5. ↑ Peterson, David J.: Tȳni Trēsi. Dothraki.com, 2013. május 20. [2020. február 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 25.)
  6. ↑ Peterson, David J.: Tīkuni Zōbrī, Udra Zōbriar (comment on 10 April 2013 at 11:53 pm). Dothraki.com, 2013. április 10. [2017. július 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 27.)
  7. ↑ Peterson, David J.: Gryves se Riña Litse. Dothraki.com, 2013. május 13. [2020. február 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 22.)
  8. ↑ Archivált másolat. [2020. február 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 28.)
  9. ↑ a b c d Peterson, David J.: "Tīkuni Zōbrī, Udra Zōbriar". Dothraki.com, 2013. április 8. (Hozzáférés: 2013. április 24.)
  10. ↑ Peterson, David J.: Some More High Valyrian Inflection (comment at 11:20 am). Dothraki.com, 2013. június 23. [2017. június 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 25.)
  11. ↑ Peterson, David J.: Eseneziri (comment at 20:13 UTC). Reddit AMA, 2013. április 17. (Hozzáférés: 2013. április 27.)
  12. ↑ Peterson, David J.: Sesīr Urnēbion Zȳhon Keliton Issa (comment at 5:23 pm). Dothraki.com, 2013. április 23. [2013. április 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 27.)
  13. ↑ Peterson, David J.: Sesīr Urnēbion Zȳhon Keliton Issa (comment at 5:19 pm). Dothraki.com, 2013. április 23. [2013. április 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 27.)
  14. ↑ Peterson, David J.: Sesīr Urnēbion Zȳhon Keliton Issa (comment at 10:24 am). Dothraki.com, 2013. április 24. [2013. április 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 27.)
  15. ↑ Peterson, David J.: Perzo Vūjita (comment at 12:30 am). Dothraki.com, 2013. május 1. [2020. február 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 3.)
  16. ↑ Peterson, David J.: Perzo Vūjita (comment at 2:50 pm). Dothraki.com, 2013. május 1. [2020. február 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 3.)
  17. ↑ a b c d e Valyrian Noun Declensions. [2013. július 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. július 1.)
  18. ↑ Peterson, David J.: Some High Valyrian inflection. Dothraki.com, 2013. május 26. [2020. január 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 1.)
  19. ↑ Peterson, David J.: High Valyrian Adjectives. Dothraki.com, 2013. július 1. [2020. február 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. július 3.)
  20. ↑ High Valyrian Adjectives. [2013. július 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. július 3.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Valyr_nyelvek&oldid=24792760”