Valerij Vasziljovics Lobanovszkij

Valerij Lobanovszkij
1985-ben
Személyes adatok
Teljes név	Valerij Vaszilovics Lobanovszkij
Születési dátum	1939. január 6.
Születési hely	Kijev, Szovjetunió
Halálozási dátum	2002. május 13. (63 évesen)
Halálozási hely	Zaporizzsja, Ukrajna
Halál oka	agyi érkatasztrófa
Sírhely	Bajkove temető
Állampolgárság	ukrán
Magasság	187 cm
Testtömeg	80 kg
Poszt	csatár
Felnőtt klubok1
Időszak Klub Mérk. (Gól) 1957–1964 Dinamo Kijev 144 (52) 1965–1966 Csornomorec Odesza 59 (15) 1967–1968 Sahtar Donyeck 50 (14)
Válogatottság
1960–1961 Szovjetunió 2 (0)
Edzőség
Időszak Klub 1969–1973 FK Dnyipro 1973–1982 Dinamo Kijev 1975–1976 Szovjetunió 1982–1983 Szovjetunió 1984–1990 Dinamo Kijev 1986–1990 Szovjetunió 1990–1993 Egyesült Arab Emírségek 1994–1996 Kuvait 1997–2002 Dinamo Kijev 2000–2001 Ukrajna
1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák.
A Wikimédia Commons tartalmaz Valerij Lobanovszkij témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Valerij Lobanovszkij (ukránul: Вале́рій Васи́льович Лобано́вський, Valerij Vasyl’ovyč Lobanovs’kyj [vɑˈlɛrɪj lobɑˈnɔwsʲkɪj]; oroszul: Вале́рий Васи́льевич Лобано́вский, Valeriy Vasilyevich Lobanovskiy) (Kijev, 1939. január 6. – Zaporizzsja, 2002. május 13.) szovjet-ukrán labdarúgó, edző, a Szovjetunió Kiváló Edzője díj tulajdonosa és az UEFA Érdemrend kitüntetettje.

Lobanovszkij pályafutása során irányította a szovjet és az ukrán válogatottat, valamint az akkor fénykorát élő Dinamo Kijevet is. Irányításával a kijevi csapat lett az első szovjet labdarúgó egyesület, amely nemzetközi klubtrófeát nyert, amikor 1975-ben elhódították a Kupagyőztesek Európa-kupája serleget a döntőben a Ferencvárost legyőzve. Lobanovszkij eredményeit mind a mai napig nagy becsben tartják, és úgy emlékeznek rá mint sportágának egyik legnagyobb újítójára tudományos és rendkívül figyelmes, minden részletre figyelő edzésmódszereivel. 2017-ben az UEFA alapítása, azaz 1954 óta eltelt időszak tíz legkiemelkedőbb edzői közé választotta.

Pályafutása

Játékosként

Pályafutását szülővárosának csapatában kezdte, eleinte baloldali középpályást játszva. A Dinamo Kijev csapatánál hét évet töltött, ez idő alatt egy szovjet bajnoki címet és kupagyőzelmet ünnepelhetett. Ezt követően egy-egy évet játszott a Csornomorec Odesza és a Sahtar Donyeck csapataiban, majd 29 évesen befejezte játékos karrierjét. 253 bajnokin 71 gólt lőtt. Kétszer kapott lehetőséget a szovjet válogatottban, az első mérkőzését 1960. szeptember 4-én játszotta Ausztria ellen. Két olimpián is részt vehetett. Híres volt pontos beadásairól és szögletekből rúgott góljairól.

Edzőként

Visszavonulását követően edzőnek állt, egy évvel később az FK Dnyipro vezetőedzőjének nevezték ki. Négy évig ült a Dnyepropetrovszk kispadján, 1971-ben másodosztályú bajnoki címet nyert az együttessel. Ezt követően került nevelőklubjához, a Dinamo Kijevhez, amelyet ezt követően 1990-ig irányított. Lobanovszkij edzőként hírhedt volt szigorúságáról. A kijevi csapattal megtörte a szovjet futballra addig jellemző orosz dominanciát, és az ország, valamint Európa egyik legjobb csapatává formálta a Dinamót. Első kijevi korszaka alatt nyolc szovjet bajnoki címet és hat kupaelsőséget nyert a csapattal. A Lobanovszkij-féle Dinamo Kijev volt az első szovjet csapat, amely egy jegyzett európai kupasorozatot meg tudott nyerni: 1975-ben a Ferencváros elleni győztes döntő után emelhette fel a győztesnek járó serleget, majd 1986-ban, szintén a Dinamóval újra megnyerte az akkor második számú klubsorozatnak számító, és azóta már megszűnt KEK-et.

Lobanovszkij a kijevieknél eltöltött időszak alatt lett a szovjet válogatott szövetségi kapitánya, ezt a pozíciót később még kétszer betölthette, 1975 és 1976, 1982 és 1983, valamint 1986 és 1990 között állt a szovjet nemzeti csapat élén. Legnagyobb sikerét a válogatottal az 1988-as németországi Európa-bajnokságon érte el hozta, amikor egészen a döntőig jutottak, azonban ott a Marco van Basten nevével fémjelzett oranje 2–0-s győzelmet aratott. 1990-ben Lobanovszkij felállt a Dinamó kispadjáról, és az Egyesült Arab Emirátusok, majd Kuvait szövetségi kapitánya lett. 1997-ben tért vissza a Dinamo Kijevhez, amely akkor a bajnokságban sem szerepelt jól, illetve eltiltását töltötte a nemzetközi porondon, így a kupákban nem léphetett pályára. Lobanovszkij sorozatban öt bajnoki címet szerzett a kék-fehérekkel, 1999-ben pedig a Bajnokok Ligája elődöntőjébe jutott az ukrán csapattal, amit azóta sem tudott megismételni egy csapat és edző sem az országból. 2001-ben kinevezték az ukrán válogatott szövetségi kapitányának, de miután nem sikerült kijuttatnia a csapatot a 2002-es világbajnokságra, a szövetség vezetői menesztették. Lobanovszkij 2002. május 7-én szívinfarktust kapott, miután a Dinamó legyőzte a Metalurh Zaporizzsját, majd hat nappal később, az agyműtétje közben fellépő komplikációk következtében hunyt el.

Magánélete

Lobanovszkij Kijevben született Vaszil Mihajlovics Lobanovszkij és Olekszandra Makszimvina Bojcsenko gyermekeként. Apai ágon lengyel felmenőkkel rendelkezett. Felesége Ada Lobanovszkaja volt, egy gyermekük született, Szvetlana, aki később éttermet nyitott Kijevben, amelynek neve U Metra” (azaz: „A Mester”). Lobanoszkij az ukrán író, Olekszandr Bojcsenko unokaöccse volt.

Emlékezete

Lobanovszkij síremléke és a körülötte levő műemlék a kijevi temetőben

Halála után elnyerte az Ukrajna Hőse-díjat, ami az ország legmagasabb rangú elismerése. A Dinamo Kijev stadionja az ő nevét viseli. A kijevi történelmi temetőben, a Bajkovban helyezték örök nyugalomra, sírhelye köré lenyűgöző emlékművet emeltek. 2003-ban az AC Milan nyerte az Bajnokok Ligáját. A milánóiak ukrán csatára, Andrij Sevcsenko a döntő után repülőgéppel Kijevbe utazott, hogy volt edzőjének ajánlja aranyérmét. 2005-ben Valerij Lobanovszkij emlékversenyt alapítottak.

Statisztika

Klub

Klub	Szezon	Bajnokság		Kupa		Összesen
		Pályára lépés	Gólok	Pályára lépés	Gólok	Pályára lépés	Gólok
Dinamo Kijev	1959	10	4	-	-	10	4
	1960	29	12	1	0	30	12
	1961	28	10	1	0	29	10
	1962	30	8	1	0	31	8
	1963	38	8	-	-	38	8
	1964	9	0	-	-	9	0
Összesen		144	42	3	0	147	42
Csornomorec Odesza	1965	28	10	-	-	28	10
	1966	31	5	4	5	35	10
Összesen		59	15	4	5	63	20
Sahtar Donyeck	1967	32	9	2	1	34	10
	1968	18	5	1	1	19	6
Összesen		50	14	3	2	53	16
Karrier összesen		253	71	10	7	263	78

Edzői pályafutásának statisztikái

Csapat	Szerződés kezdete	Szerződés vége	Eredményesség
			M	GY	D	V	Győzelmi %
FK Dnyipro	1968	1973	229	118	63	48	51.53
Dinamo Kijev	1974	1990	532	268	168	96	50.38
Szovjetunió	1975	1976	19	11	4	4	57.89
Szovjetunió	1982	1983	10	6	3	1	60
Szovjetunió	1986	1990	48	25	12	11	52.08
Egyesült Arab Emírségek	1990	1993	37	18	10	9	48.65
Kuvait	1994	1996	15	6	4	5	40
Dinamo Kijev	1997	2002	138	110	20	8	79.71
Ukrajna	2000	2001	18	6	7	5	33.33

Sikerei, díjai

Játékosként

Dinamo Kijev

• Szovjet bajnok (1): 1961
• Szovjet kupagyőztes (1): 1964

Edzőként

Dnyipro

• Szovjet másodosztályú bajnok (1): 1971

Dinamo Kijev

• Kupagyőztesek Európa-kupája (2): 1975, 1986
• UEFA-szuperkupa (1): 1975
• Szovjet bajnok / Ukrán bajnok (12): 1974, 1975, 1977, 1980, 1981, 1985, 1986/ 1997, 1998, 1999, 2000, 2001
• Szovjet kupagyőztes / Ukrán kupagyőztes (9): 1974, 1978, 1982, 1985, 1987, 1990,/ 1998, 1999, 2000
• Szovjet Szuperkupa-győztes (3): 1980, 1985, 1986
• Független Államok Közösségének Kupája (2): 1997, 1998

További információk

• Lobanovszkij öröksége tovább él Ukrajnában Archiválva 2021. március 22-i dátummal a Wayback Machine-ben (Chicago Tribune article)
• Statisztikái a Soviet Union at rusteam.ru oldalon Archiválva 2020. február 7-i dátummal a Wayback Machine-ben