Valcsa

	Valcsa (Valča)
	; Valcsa zászlaja
	; Valcsa zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Zsolnai
Járás	Turócszentmártoni
Rang	község
Első írásos említés	1252
Polgármester	Mária Ondráčková
Irányítószám	038 35
Körzethívószám	043
Forgalmi rendszám	MT
	Népesség
Teljes népesség	1760 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	47 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	448 m
Terület	32,23 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 00′, k. h. 18° 51′49.000000°N 18.850000°EKoordináták: é. sz. 49° 00′, k. h. 18° 51′49.000000°N 18.850000°E
	Valcsa weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Valcsa témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Valcsa (szlovákul Valča) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Turócszentmártoni járásban.

Fekvése

Turócszentmártontól 15 km-re délnyugatra.

Története

1252-ben „Wolka” néven említik először. Neve a szláv Volka személynévből származik és a pribóci Radon comes Volka nevű unokájáról kapta. 1262-ben „Wolcha”, 1524-ben „Walcha” néven szerepel a korabeli forrásokban. A zniói premontrei prépostság birtoka volt. 1715-ben 56 háztartással rendelkezett. 1784-ben 124 háza és 955 lakosa volt. A 18. század végén a kincstáré.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „VALCSA. Tót falu Túrótz Várm. földes Ura a’ Tudom. Kintstár, lakosai katolikusok, Olajkárok, fekszik Várallyához 1 órányira, egy vőlgyben; határja jó, réttye kétszer kaszáltatik, legelője elég, fája van, piatza Znió Várallyán, és Mosóczon; vagyon Beregna nevű pusztája is, melly igen alkalmatos a’ marha tartásra.”^[2]

A 19. században a tanulmányi alapé. 1828-ban 120 házában 1163 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, erdei munkákkal, gyógyolaj és sáfrány készítéssel és árusítással foglalkoztak. 1850 és 1910 között sok lakosa kivándorolt a tengerentúlra.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Valcsa, Thurócz m. tót falu, Znio-Váraljához északra a Valoczka patakja mellett. Táplál 1158 kathol., 5 evang. lak. Kath. paroch. templom; Kalló, több liszt malmok; jó föld, rét és legelő. F. u. a pesti-egyetem. Ut. post. Rudnó.”^[3]

A trianoni diktátumig Turóc vármegye Stubnyafürdői járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 829, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1435 lakosából 1417 szlovák volt.

2011-ben 1532 lakosából 1414 szlovák.

Nevezetességei

Szent Ilona tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 16. században épült kora reneszánsz stílusban. Eredetileg a Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére volt szentelve. A 17. században átépítették, a korábbi templomból csak kevés részlet őrződött meg.
Klasszicista kastélya a 19. század közepén épült.
Néhány népi építésű lakóház a 19. század első feléből, klasszicista homlokzattal.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

Külső hivatkozások

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]