Vajk (város)
| Vajk (Վայք) | |
 | |
| Vajk látképe a sportpályával | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Örményország |
| Jogállás | város |
| Alapítás éve | 1828 |
| Irányítószám | 3801 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 4700 fő (2016) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 1300 m |
| Terület | 3,0 km² |
| Időzóna | UTC+04:00 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 39° 41′, k. h. 45° 28′39.683333°N 45.466667°EKoordináták: é. sz. 39° 41′, k. h. 45° 28′39.683333°N 45.466667°E | |
 | |
| Vajk weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vajk témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Vajk (örményül: Վայք) település Örményországban, Vajoc Dzor tartományban.
Fekvése
[szerkesztés]Vajk a fővárostól, Jerevántól 140 km-re délre, a Goris felé vezető út mentén fekvő település. Vajoc Dzor tartomány központjától, Jehegnadzortól közúton 20 km-re délkeletre található.
Nevének eredete
[szerkesztés]A bánatot jelentő Vajk név a történelmi Szjunik tartomány Vajoc Dzor régiójának nevéből ered, melynek jelentése bánat völgye.
Történelem
[szerkesztés]
Vajk területe az ókori Armenia Magna Szjunik tartományának Vajoc Dzor kantonjához tartozott; a tartományt a Szúnia-dinasztia irányította.
A 16. század elején Kelet-Örményország szafavida perzsa uralom alá került. A mai Vajk területe a jereváni bejler-bej területe volt, majd később a Jereváni Kánság részévé vált. A 16. és 17. század közötti időszakot Vajoc Dzor története legsötétebb időszakának tekintik. A régió gyakran vált csatatérré a török és az iráni törzsek támadó csapatai között. Ennek eredményeként számos jelentős műemlék és virágzó falu pusztult el, lakossága elhagyta. 1747-ben a régió az újonnan alakult Nahicseváni Kánság részévé vált.
Az 1826–28-as orosz–perzsa háborút követően 1828-ban az Orosz Birodalom és Perzsia között aláírt turkmencsaji szerződés eredményeként Kelet-Örményország számos területe – beleértve Vajoc Dzort is – az Orosz Birodalom részévé vált. 1828–30 között Salmas és Khoy iráni városokból sok örmény család telepedett le Kelet-Örményországban, különösen azokon a területeken, amelyek később, 1840-ben a Jereváni Kormányzóság részévé váltak. Az örmény telepesek első hulláma Vajoc Dzor régióba érkezett, 1828-29-ben megalakítva Soylan kis vidéki közösségét a mai Vajk területén. 1870-ben a település a Jereváni Kormányzóság újonnan alapított Sharur-Daralagezsky ujezdjének részévé vált.
Örményország 1918 és 1920 közötti rövid ideig tartó függetlensége után a régió a szovjet uralom elleni ellenállás egyik fő központjává és 1921-ben Garegin Nzhdeh vezetésével a hivatalosan el nem ismert Hegyvidéki Örményország részévé vált.
Soylan 1931-ben lett az újonnan alakult Azizbekov rajon központja. 1956-ban városi típusú település státuszt kapott, és Azizbekovnak nevezték át Mesadi Azizbekov tiszteletére. 1973-ban nyílt meg a Jermuk ásványvízgyár fióktelepe Azizbekovban.
Azizbekovot 1990. november 23-án Vajknak nevezték át. 1995-ben a település az újonnan elfogadott közigazgatási reformok szerint városi jogállást kapott Vajoc Dzor tartományban.
Földrajza
[szerkesztés]Vajk 1300 m tengerszint feletti magasságban fekszik az Arpa folyó bal partján, északnyugatról a Yeghegis-hegységgel, délről a Vajk-hegységgel körülvéve.
A várost hideg és havas telek, valamint enyhe hideg nyarak jellemzik.
Demográfia
[szerkesztés]Vajkot nagyrészt az örmény apostoli ortodox egyházhoz tartozó etnikai örmények lakják. A vajki gyülekezet szabályozó testülete a Jehegnadzorban található Vajoc Dzor egyházmegye.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Szent Trdat-templom
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Vayk című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]
